Retroflex, zöngétlen zárhang
mássalhangzó
A retroflex, zöngétlen zárhang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ʈ jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig t`. Mint minden retroflex mássalhangzónak, ennek is úgy képezhető az IPA-jele, hogy a megfelelő alveoláris mássalhangzó jelének (esetünkben az alveoláris, zöngétlen zárhang t jelének) aljára egy jobbra mutató kampót illesztünk. Ha a betűkészletben használt kis t betűnek már van jobbra mutató kampója, akkor a ʈ-t úgy különböztetjük meg a t-től, hogy ezt a kampót lenyúló szárként meghosszabbítjuk az alapvonal alá: vö. t és ʈ.
| IPA | |
| IPA-kód | 105 |
| IPA-jel | ʈ |
| IPA-kép |  |
| Kirshenbaum | t. |
| Hangminta |  hallgat |
Jellemzői szerkesztés
A retroflex, zöngétlen zárhang jellemzői:
- Képzésmódja zárhang (explozíva), ami annyit tesz, hogy létrehozásakor elzáródik a toldalékcsőben haladó légáramlat, majd ez a zár (a nazálisok kivételével) hirtelen feloldódik (felpattan).
- Képzéshelye retroflex, ami eredendően azt jelenti, hogy a nyelvhegy visszahajlításával jön létre, tágabb értelemben viszont annyit tesz, hogy posztalveoláris anélkül, hogy palatalizált lenne. A jellegzetes, nyelvhegy alatti (visszahajlított) képzésmód mellett tehát a nyelv érintkezhet apikálisan (a hegyével) vagy laminálisan (laposan) is.
- Zöngésségi típusa zöngétlen, így a hangszalag rezgése nélkül képződik.
- Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
- Mivel a hangot nem a nyelv fölötti levegőáram hozza létre, a centrális/laterális megkülönböztetés itt nem alkalmazható.
- Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.
Előfordulása szerkesztés
| Nyelv | Szó | IPA | Jelentés | Jegyzet | |
|---|---|---|---|---|---|
| angol | indiai nyelvjárások | time | [ʈaɪm] | ’idő’ | A más nyelvjárásokban használt alveoláris /t/-nek felel meg. L. angol hangtan |
| bengáli | টাকা | [ʈɒːkaː] | ’taka’ | Szembeállítja a hehezet nélküli és a hehezetes alakokat. | |
| brahui | ? | [asiʈ] | ’egy’ | ||
| hindi[1] | टालना | [ʈaːl.naː] | ’elhalasztani’ | A hindi szembeállítja a hehezet nélküli és a hehezetes alakokat. L. hindi-urdu hangtan | |
| hmong | raus | [ʈàu] | ’belemerül (folyadékba)’ | Szembenáll a hehezetes formájával (írva: ‹rh›). | |
| jávai | bathang | [baʈaŋ] | ’holttest’ | ||
| kannada | ಟಠ್ಠು | [tʌʈʈu] | ’megkopogtatni’ | Szembeállítja a hehezet nélküli és a hehezetes alakokat | |
| magyar | egyes nyelvjárások | tátika | [ʈaːʈikɑ] | ’tátika’ | A más nyelvjárásokban használt /t/-nek felel meg; formális helyzetekben nem tekintik megfelelőnek. |
| malajálam | അഠുക | [aʈuka] | ’főzni’ | A formális malajálamban szembenállhatnak a hehezet nélküli és a hehezetes alakok. | |
| maráthi | बटाटा | [bəʈaːʈaː] | ’burgonya’ | Szembeállítja a hehezet nélküli és a hehezetes alakokat. | |
| norvég | kort | [kɔʈː] | ’kártya’ | L. norvég hangtan | |
| nunggubuyu[2] | [ʈakowa] | ’garnélarák’ | |||
| pastu | ټول | [ʈol] | ’az összes’ | ||
| svéd | karta | [kʰɑːʈa] | ’térkép’ | L. svéd hangtan | |
| tamil[3] | எட்டு | [eʈʈɯ] | ’nyolc’ | L. tamil hangtan | |
| telugu | టఠ్ఠు | [tʌʈʈu] | ’csapni’ | Szembeállítja a hehezet nélküli és a hehezetes alakokat | |
| torwali[4] | ? | [ʈijɛl̥] | ’szavak’ | Szembeállítja a hehezetes és a hehezet nélküli alakokat | |
| urdu | آٹه۔ | [ɑːʈʰ] | ’nyolc’ | L. hindi-urdu hangtan | |
| welayta | [ʈaza] | ’harmat’ | |||
Hivatkozások szerkesztés
Irodalom szerkesztés
- Keane, Elinor (2004), "Tamil", Journal of the International Phonetic Association 34 (1): 111–116, DOI 10.1017/S0025100304001549
- Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
- Lunsford, Wayne A. (2001), "An overview of linguistic structures in Torwali, a language of Northern Pakistan", M.A. thesis, University of Texas at Arlington, <http://www.fli-online.org/documents/languages/torwali/wayne_lunsford_thesis.pdf>
Külső hivatkozások szerkesztés
| Az IPA pulmonikus mássalhangzóinak táblázata kép • hang
| ||||||||||||||||||||||||
| Hely → | Labiális | Koronális | Dorzális | Radikális | Glottális | |||||||||||||||||||
| ↓ Mód | Bilabiális | Labio-dentális | Dentális | Alveoláris | Posztalv. | Retroflex | Palatális | Veláris | Uvuláris | Faringális | Epiglot-tális | Laring./glottális | ||||||||||||
| Nazális | m | ɱ | n̪ | n | ɳ | ɲ | ŋ | ɴ | ||||||||||||||||
| Zárhang | p | b | p̪ | b̪ | t̪ | d̪ | t | d | ʈ | ɖ | c | ɟ | k | ɡ | q | ɢ | ʡ | ʔ | ||||||
| Réshang | ɸ | β | f | v | θ | ð | s | z | ʃ | ʒ | ʂ | ʐ | ç | ʝ | x | ɣ | χ | ʁ | ħ | ʕ | ʜ | ʢ | h | ɦ |
| Közelítőhang | ʋ | ɹ | ɻ | j | ɰ | |||||||||||||||||||
| Pergőhang | ʙ | r | • * | ʀ | я * | |||||||||||||||||||
| Legyintőhang | ⱱ̟ | ⱱ | ɾ | ɽ | ɢ̆ | ʡ̯ | ||||||||||||||||||
| Laterális réshang | ɬ | ɮ | ɭ˔̊ | ʎ̥˔ | ʟ̝̊ | |||||||||||||||||||
| Lat. közelítőhang | l | ɭ | ʎ | ʟ | ||||||||||||||||||||
| Lat. legyintőhang | ɺ | ɺ̢ * | ʎ̯ | |||||||||||||||||||||
| Csettintőhangok | ʘ | ǀ | ǃ | ǂ | ǁ |
| Implozívák | ɓ | ɗ | ʄ | ɠ | ʛ |
| Ejektívák | pʼ | tʼ | kʼ | qʼ | sʼ |
| tsʼ | tɬʼ | tʃʼ | kxʼ | kʼ |
| p̪f | b̪v | ts | dz | tʃ | dʒ | tɕ | dʑ | ʈʂ | ɖʐ |
| t̪θ | d̪ð | tɬ | dɮ | cç | ɟʝ | kx | ɡɣ | qχ | ɢʁ |
| Réshangok | ɕ | ʑ | ɧ | |
| Közelítőhangok | ʍ | w | ɥ | ɫ |
| Zárhangok | k͡p | ɡ͡b | ŋ͡m | |
| A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség] |
| A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent. |
| Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik. |
| Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő. |
| * A jel nincs definiálva az IPA-ban. |