Wikipédia

Robert Hooke

angol tudós, polihisztor

Robert Hooke (Freshwater, Wight-sziget, 1635. július 18. – London, 1703. március 3.) angol tudós, polihisztor, a Royal Society tagja, fontos szerepet játszott a tudományos forradalomban mind kísérleti, mind elméleti munkásságával.

Robert Hooke
Hooke képzeletbeli portréja, hiteles nem maradt fenn.
Hooke képzeletbeli portréja, hiteles nem maradt fenn.
Életrajzi adatok
Született1635. július 18.
Freshwater, Wight-sziget
Elhunyt1703. március 3. (67 évesen)
London
SírhelySt Helen's Bishopsgate
Ismeretes mint
Nemzetiségangol
Házastársnincs
SzüleiCecily Gyle
John Hooke
Iskolái
Pályafutása
Szakterületfizika, biológia, filozófia
Szakmai kitüntetések
Royal Society tagja (1663. május 20.)
Robert Hooke aláírása
Robert Hooke aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Hooke témájú médiaállományokat.

Ifjúsága szerkesztés

Robert Hooke gyermekkorától kezdve érdeklődött a tudományok, különösen a biológia iránt. Apja, John Hooke a Wight-szigeten fekvő Freshwater Mindenszentek-templomának káplánja volt. Mint három bátyja (mind lelkészek), Robertnek is azt szánták, hogy iskoláinak sikeres elvégzése után apja egyházához csatlakozik. Hooke azonban tanulmányai alatt állandóan fejfájástól szenvedett. Szülei attól tartva, hogy nem éri meg a felnőttkort, lemondtak képzéséről és hagyták, hogy kedvteléseinek éljen.

Hooke az elemi iskoláit a Wight-szigeten járta ki, majd tizenhárom éves korától a Westminster Schoolban tanult. 1653-ban Hooke az Oxfordi Egyetem Christ Church kollégiumában kórista helyet nyert el. Itt találkozott Robert Boyle vegyésszel (és fizikussal), aki asszisztensként alkalmazta. Lehetséges, hogy formálisan Hooke fogalmazta meg Boyle törvényét, mivel Boyle nem volt matematikus.

Munkássága szerkesztés

 
Hooke rajza egy bolháról
 
Hooke mikroszkópja a Micrographia metszetén

1660-ban felfedezte a rugalmasságtanban alapvető fontosságú Hooke-törvényt, mely a rugó terhelése és megnyúlása közötti lineáris összefüggést írja le. 1662-ben Hooke-ot nevezte ki az újonnan alakult Royal Society a Kísérletek kurátora tisztségre, és így felelős lett a társaság gyűlésein bemutatott kísérletekért.

1665-ben kiadta Micrographia című könyvét, mely több mikroszkópos és távcsöves megfigyelését és néhány eredeti biológiai megfigyelését tartalmazta. Ő alkotta meg a sejt (latinul cellula) fogalmát, mivel a növények sejtjei emlékeztették a szerzetesek celláira. Sokan tulajdonítják neki a sejt felfedezését, bár mikroszkópja igen egyszerű volt. Hooke tervezte mikroszkópot használt a holland Anton van Leeuwenhoek, akit a mikrobiológia atyjának tartanak.

A kézi munkával készült bőrrel bevont és arannyal futtatott mikroszkóp, melyet Hooke használt a Micrographia írása közben, a londoni Christopher Cock munkája. (Jelenleg a National Museum of Health and Medicine múzeum kiállításán látható Washingtonban.) 1665-ben a Gresham College kinevezte a geometria tanárának. Hooke hírnévre tett szert, mint London City földmérője és Christopher Wren fő asszisztensének, ilyen minőségben segített újjáépíteni Londont az 1666-os nagy tűzvész után. Közreműködött a Monument (a nagy tűzvész emlékműve), a Királyi Greenwichi Csillagvizsgáló és a híres Betlehem Királyi Kórház tervezésében. 1677-ben a Királyi Társaság titkárává választották, ezt a tisztséget haláláig betöltötte.

1703. március 3-án halt meg Londonban. Londoni munkássága alatt jelentős pénzösszeget gyűjtött össze, melyet halála után a Gresham College-ben találtak meg. Soha nem házasodott meg.

Portréja szerkesztés

Úgy tűnik, nem maradt fenn róla portré. A róla készült portré a Royal Societyből a Newton által levezényelt költöztetés alatt tűnt el. Ismerve Newton precizitását és figyelembe véve azt a tényt, hogy a költözés alatt más nem tűnt el, több tudománytörténész szerint a szándékossághoz nem fér kétség.

2003-ban Lisa Jardine történész azt állította, hogy egy nemrégiben felfedezett portré Robert Hooke-ot ábrázolja, erre azonban nem sokkal később egymástól függetlenül rácáfolt William Jensen (a Cincinnati Egyetemről) és Andreas Pechtl német kutató (Johannes Gutenberg Egyetem, Mainz). A kép valójában Jan Baptist van Helmontot ábrázolja. Egy pecséten, melyet Hooke használt, férfiportré látható, amely egyesek szerint Hooke-ot ábrázolja, de ez vitatott. A Chambers' Cyclopedia 1728-as kiadásának előlapja Robert Hooke mellszobrát ábrázolhatja.

Hooke, az építész szerkesztés

 
Templom Willenben, Milton Keynes.

Hooke építészként is jelentős volt. Az 1666-os nagy londoni tűzvész után ő volt a város egyik legfontosabb felmérője, körülbelül a telkek felét ő mérte fel. A tűz után felvetette, hogy London utcáit és telkeit sakktáblaszerűen alakítsák ki széles sugárutakkal (ezt a tervet később Haussmann használta fel Párizs újjáépítésekor, illetve Liverpoolban és számos amerikai városban is alkalmazták), de a tulajdonjogok ezt megakadályozták. A telekhatárok miatt gyakoriak voltak a viták, többnek az eldöntését Hooke-ra bízták szakértelme és tapintatos közvetítői képessége miatt. Londont végül az eredeti középkori utcák mentén építették fel.

A Hooke által tervezett épületek a Betlehem Királyi Kórház mellett az Orvosok Királyi Kollégiuma (1679), a warwickshire-i Ragley Hall, és a willeni plébániatemplom. Hooke gyümölcsöző együttműködést folytatott Christopher Wrennel, együtt alkották a greenwichi Királyi Obszervatóriumot, a tűzvész emlékművét és a Szent Pál-katedrálist, melynek kupoláját Hooke által tervezett módon építették fel.

Emlékezete szerkesztés

A Holdon és a Marson is neveztek el róla krátert.

Könyvek szerkesztés

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Robert_Hooke&oldid=26079842”