Wikipédia

Robert Schuman

(1886-1963) luxemburgi ügyvéd, politikus
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Robert Schuman (Luxembourg, 1886. június 29. – Scy-Chazelles, 1963. szeptember 4.) luxemburgi születésű német-francia kereszténydemokrata politikus. A Negyedik Francia Köztársaság 2. és 4. miniszterelnöke. Az Európai Unió egyik alapítója.

Robert Schuman
1953-ban
1953-ban
Az Európai Parlament 5. elnöke
Hivatali idő
1958 – 1960
ElődHans Furler
UtódHans Furler
Franciaország miniszterelnöke és külügyminisztere
Hivatali idő
1948. szeptember 5. – 1948. szeptember 11.
Franciaország miniszterelnöke
Hivatali idő
1947. november 24. – 1948. július 26.
Katonai pályafutása
Csatáielső világháború
Született1886. június 29.
Luxembourg[1]
Elhunyt1963. szeptember 4. (77 évesen)
Scy-Chazelles[1][2][3][4]
SírhelyÉglise Saint-Quentin
Párt
  • Mouvement républicain populaire
  • Lorrain Republican Union
  • Popular Democratic Party
Foglalkozás
Iskolái
Vallásrómai katolikus egyház
Díjak
  • IX. Piusz lovagja
  • Erasmus-díj (1959)
  • Károly-díj (1958. május 15.)
  • honorary doctorate at the Laval University (1952)
  • a Leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora
  • Luxembourg díszpolgára (1949. július 13.)
  • Grand Cross 1st class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany
  • az Ottawai Egyetem díszdoktora
  • Bonn díszpolgára
Robert Schuman aláírása
Robert Schuman aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Schuman témájú médiaállományokat.
Nem tévesztendő össze a következővel: Robert Schumann (zeneszerző).

Életpályája szerkesztés

Gyermekkora szerkesztés

Robert Schuman apja, Jean-Pierre Schuman (1837-1900) volt. Évrange nevű kisvárosban született, amely a luxemburgi határ mellett fekszik Lotaringiában. Francia állampolgárként született, de az anyanyelve luxemburgi helyi dialektusa, a francique luxembourgeois volt. Miután Lotaringia 1871-ben Németország része lett, német állampolgárságot kapott. Robert Schuman anyja, Eugénie Duren, (1864-1911), Luxemburgban (Bettembourgban) született. 1884-ben, házasság által lett német állampolgár.

Bár Luxemburgban született, Robert Schuman német állampolgár volt. Csak 1919-ben vette fel a francia állampolgárságot, miután Elzász-Lotaringiát visszaadták Franciaországnak. Az anyanyelve luxemburgi (német dialektussal), a második nyelve a német volt. Csak az iskolában tanulta meg a franciát.

Középiskolai tanulmányait Luxembourgban végezte, az Athénée de Luxembourg középiskolában, jezsuita kollégiumban. Ekkor döntött úgy, hogy német egyetemeken tanul. Mivel a luxembourgi középiskolai diploma nem volt érvényes Németországban, vizsgát kellett tennie, a Metzben levő Császári Gimnáziumban. Az egyetemi oktatása során közgazdaságtant, politikai filozófiát, teológiát és statisztikát tanult. Tanulmányai elvégzése után kapta meg diplomáit, a Bonni Egyetemen, a müncheni Humboldt Egyetemen, a Berlini Egyetemen, és Elzászban, Strasbourgban (akkor még Németország).

Pályafutása 1945-ig szerkesztés

Anyja autóbuszbalesetben halt meg, ennek hatására Schuman átértékelte életét, s a vallás felé fordult. Egész életén keresztül nőtlen maradt. Ügyvéd lett. Katonai szolgálatra egészségi állapota miatt alkalmatlan volt. Az első világháború alatt polgári szolgálatot teljesített, de soha nem hordott német egyenruhát. Tagja volt a metzi városi tanácsnak és a német katolikus egyletnek. A háború után Elzász-Lotaringia (Alsace-Lorraine) ismét Franciaországhoz került. Schuman a francia politikában vált aktívvá. 1919-ben először választották be a parlamentbe, képviselőként területi listán, majd egy időkszakkal később Thionville képviselője lett a háborús évek alatt, egészen 1958-ig. A francia parlamentben jelentős hozzájárulása volt a Lex Schuman felvázoló és parlamentáris passzushoz. A lotaringiai acéliparban a háború után korrupciót fedezett fel, amit később mélyebben kivizsgált.

1940-ben, a szaktudása miatt meghívták Paul Reynaud háborús kormányába. Még ebben az évben a nácik letartóztatták az ellenállása és tiltakozása miatt. Kihallgatta a Gestapo is. Egy tiszteletreméltó németnek köszönhetően megmenekült attól, hogy Dachauba küldjék. 1942-ben megszökött a Gestapo fogságából, és csatlakozott a francia ellenálláshoz. Bár az élete még mindig veszélyben volt, a francia–német barátságról és az európai megbékélésről beszélt.

A második világháború után szerkesztés

A világháború után Schuman szerepe megnőtt. Pénzügyminiszter lett, azután kétszer miniszterelnök, 1947-1948-tól. A Harmadik Erő koalíciós kormány része volt, szemben álltak a kommunistákkal és Gaullistákkal is. Az utóbbi évben külügyminiszter lett. Schuman kormánya egy európai gyűlés létrehozását szorgalmazta. Ez a javaslat Európa Tanácsként jött létre. 1949. május 5-én, Londonban fogadták el az alapító államok az új Európa kereteit, az emberi jogok és alapvető szabadságoknak az elvei alapján, amiket akkor Schuman fejtett ki. 1948 szeptemberében külügyminiszterként bejelentette, hogy az ENSZ-képviselő célja az legyen, hogy létrehozzon egy európai demokratikus szervezetet, hogy a náci korszak utáni és demokratikus Németország is csatlakozhasson. 1949-50-ben Európa-szerte és Észak-Amerikában beszédeket tartott, miközben létrehozott egy nemzetek feletti Európai Közösséget. Ez a szervezet tartós békét fog hozni az államok között, mondta.

1950. május 9-én a nemzetek feletti demokratikus intézmény elveit bejelentették Paul Reuter, jogi tanácsadó által előkészített külügyminisztériumi nyilatkozattal, a csapat tagjai Bernard Clappier és Jean Monnet voltak. A francia kormány elfogadta a Schuman-nyilatkozatot, mely felkérte a németeket és minden más európai országot, hogy a szén- és acélipari termelésüket együttesen és demokratikusan Európa első nemzetek feletti közösségében végezzék. 1951. április 18-án hat alapító tag aláírta a párizsi szerződést, mely létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget. A Római szerződés 1957-ben létrehozta a gazdasági közösséget és az Euratomot. A későbbi megállapodásoknak köszönhetően ezek végül az Európai Unió szervezetévé fejlődtek. A Schuman-nyilatkozatot 1950. május 9-én hozták nyilvánosságra, és a mai napig május 9-ét jelölik Európa Napként.

Európai politikája szerkesztés

Miniszterelnökként és külügyminiszterként Schuman fontos szerepet játszott a NATO megteremtésében. Schuman egy atlanti-óceáni közösség prominens alakja volt. Ennek azonban erősen ellenálltak a kommunisták, az ultranacionalisták és a gaullisták.

Schuman később igazságügyminiszterként tevékenykedett, mielőtt az Európai Nemzetgyűlés (francia és olasz nyelven az Európai Parlamentet Nemzetgyűlésnek nevezték) első elnöke lett. 1958-ban megkapta a Karlspreis-t, Aachen német városának egy díját, melyet olyan embereknek adnak, akik hozzájárultak az európai eszméhez és az európai békéhez, mely nevét Nagy Károlyról kapta, Franciaország és Németország egykori uralkodójáról, aki Aachenben székelt és ott is temették el; emellett IX. Piusz pápa rendjének lovagja volt.

Nőtlen, szerény és nem hivalkodó emberként ismerték. Robert Schuman mélyen vallásos ember és bibliatudós volt. Erősen befolyásolták XII. Piusz pápa, Aquinói Szent Tamás és Jacques Maritain írásai.

Schuman-kormányok szerkesztés

1947. november 24. és 1948. július 26. közti, első kormánya szerkesztés

1948. szeptember 5. – 1948. szeptember 11. közti, második kormánya szerkesztés

Magyarul megjelent művei szerkesztés

  • Európáért; bev. Konrad Adenauer, François Mitterrand, szerk. Szirtes Gábor, ford. Tót Éva; Baranya Megyei Könyvtár, Pécs, 1991 (Pannónia könyvek)
  • Európáért; szerk., jegyz. Szirtes Gábor, ford. Tót Éva, előszó Mádl Ferenc; 2. jav. kiad.; Pro Pannonia, Pécs, 2004 (Pannónia könyvek)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Шуман Робер, 2015. szeptember 28.
  2. ↑ geni.com (több nyelv nyelven)
  3. ↑ http://www.vanderkrogt.net/statues/object.php?webpage=ST&record=lu021
  4. ↑ http://4umi.com/year?1963

Külső hivatkozások szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Robert Schuman: Pour l'Europe, 1990 Editions Nagel, Geneve (Suisse) Magyar fordítása: Robert Schuman: Európáért. II. kiadás. Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, 2004. ISSN 0237-4277 ISBN 963-9498-16-5
  • Hamza Gábor: Az európai-integráció „atyjának” politikai-szellemi munkássága és Magyarországgal való kapcsolata. Külügyi Szemle 15 (2016) 116-123. old.
  • Gábor Hamza: The Political and Intellectual Legacy of Robert Schuman, the „Father” of European Integration – with an Outlook on His Relations with Hungary. Polgári Szemle 15 (2019) Special Issue pp. 5-12. https://eng.polgariszemle.hu
  • Jean Monnet: A Schuman-nyilatkozat születése; sajtó alá rend., bev. J. Nagy László; Gradus ad Parnassum, Szeged, 2000 (Szegedi Európa tanulmányok. Dokumentumok)
  • René Lejeune: Politika és életszentség. Robert Schuman, Európa atyja; ford. Fejérdy Gergely; Új Ember, Budapest, 2006 (Keresztények a XX. században)
  • M. Szebeni Géza: Egy kereszténydemokrata az európai egységért, Robert Schuman; Magyar Szemle Alapítvány, Budapest, 2009 (Magyar szemle könyvek)

Kapcsolódó szócikk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Robert_Schuman&oldid=25572038”