Rozsda
A rozsda a fémek felületén oxidáció által keletkezett réteg. Rozsda alatt általában a vasrozsdát értjük, amely a vas felületén víz és oxigén hatására képződő hidratált vas-oxidok és vas-hidroxidok keveréke.[1] A vasrozsda képződését nem csak vastárgyakon figyelhetjük meg, hanem vastartalmú ásványok (ércek), kőzetek felületén és vasvegyületeket tartalmazó vizekben is. A rozsdásodást a nedvességen kívül a levegő szén-dioxid-tartalma, valamint a savak és a sók is elősegítik. A rozsdásodás ellen a fémek galvanizálásával, bevonásával (horganyozás vagy cinkbevonás, ónozás), zománcozással vagy festéssel védekezhetünk.
A réz- és bronztárgyak rozsdásodását patinának (rézrozsda) nevezzük.
A vasrozsda képződése szerkesztés
A fémionok oldódása elektronleadással járó folyamat, vagyis oxidáció. Például a vas esetében:
- Fe → Fe2+ + 2 e−
Az oxidációt mindig valamilyen redukciós folyamat kíséri. Például a vízben oldott oxigén redukciója:
- O2 + 2 H2O + 4 e− → 4OH−
A vas felületén oxigén jelenlétében vas(II)-hidroxid képződik, amely vízvesztéssel[vitatott] alakul vörösbarna Fe2O3-dá.[2]
A felületek levegőn, vízben, vagy más kémiai környezetekben történő átalakulását általánosan korróziónak nevezik.
Képek szerkesztés
-
Festék alatt „végigfutó” rozsda.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Römpp vegyészeti lexikon: Negyedik kötet Q–Zs. Szerk. Otto-Albrecht Neumüller–a magyar kiad. főszerk. Polinszky Károly. A 7. német kiadás alapján készült kiegészített magyar kiadás. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1984. 148. o. ISBN 963 10 4749 0
- ↑ Dr. Csákvári, Béla. Bevezetés a szervetlen kémiába.. Tankönyvkiadó, Budapest (1981). ISBN 963-17-5797-8
