Rrëshen
Rrëshen kisváros Albánia északnyugati részén, Lezhától légvonalban 20 kilométerre keleti irányban, a Mirdita vidékének a Kis-Fan folyó partján fekvő közigazgatási és gazdasági központja, a római katolikus Rrësheni egyházmegye székhelye. Lezha megyén belül Mirdita község, valamint Rrëshen alközség központja; ez utóbbi közigazgatási egység további települései Bukmira, Fushë-Lumth, Gëziq, Jezull, Kodër Rrëshen, Kulma, Lurth, Malaj, Malaj Epërm, Ndërfushas, Ndërfan, Sheshaj, Tarazh és Tena. A 2011-es népszámlálás alapján Rrëshen alközség népessége 8803 fő.[1]
| Rrëshen | |
 | |
| A rrësheni Világmegváltó Jézus-székesegyház | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Megye | Lezha |
| Község | Mirdita |
| Alközség | Rrëshen |
| Irányítószám | 4601–4602 |
| Körzethívószám | 0216 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 8803 fő (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 41° 46′, k. h. 19° 53′Koordináták: é. sz. 41° 46′, k. h. 19° 53′ | |
| Rrëshen weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rrëshen témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története és nevezetességei szerkesztés
A fiatal várost Fushë-Lumth falu közelében létesítették a második világháborút követő években, majd 1949-ben városi jogállást kapott és Mirdita központja lett. Az elkövetkező évtizedekben a közeli Rubik és Kurbnesh környéki bányákban kifejtett érc feldolgozó centrumává[forrás?] fejlesztették. 1987-ben adták át a Milotot Rrëshenen keresztül Burrellal és Klosszal összekötő ipari vasúti szárnyvonalat.[2] 1996 decemberében Oroshból Rrëshenbe helyezték át a mirditai római katolikus egyházmegye székhelyét,[3] s 2001-ben szentelték fel a püspökség főtemplomát, a Világmegváltó Jézus-székesegyházat (Katedralja e Jezusi i Vetmi Shpëtimtar i Botës).[4]
A városban található Mirditai Történeti Múzeum (Muzeu Historik Mirditë) tárlatai elsősorban a vidék helytörténetét és néprajzát, valamint színes népviseletét mutatják be,[5] de népviseletek és népi hangszerek kiállítása a főtéren álló Kultúrpalotában (Pallati i Kulturës) is látogatható.[6]
A város szomorú nevezetessége, hogy a kommunisták által bebörtönzött Musine Kokalari (1917–1983) írónő 1961-es szabadulása után rrësheni internáltként, utcaseprőként élte le életét.[7]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Lezhë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.
- ↑ Jacques 2009 :377.; Elsie 2010 :380.
- ↑ Gloyer 2012 :150.
- ↑ Gloyer 2012 :150.
- ↑ Gloyer 2012 :150.
- ↑ Gloyer 2012 :150.
- ↑ Elsie 2010 :233.; Fevziu 2016 :101–102., 269.
Források szerkesztés
- ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
- ↑ Fevziu 2016: Blendi Fevziu: Enver Hoxha: The iron fist of Albania. Ed. and intr. by Robert Elsie; transl. by Majlinda Nishku. London; New York: I.B. Tauris. 2016. ISBN 9781784534851
- ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 978-1841623870
- ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386
|
Ez az Albániával vagy albánokkal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |