Rrëza e Kanalit
A Rrëza e Kanalit (albán ’a csatorna lába’) középhegység Albánia délnyugati részén, az Akrokerauni-hegyvidék északnyugati, mintegy 25 kilométer hosszan húzódó lánca a Jón-tenger északkeleti partvidékén, a Karaburun-félsziget és az Albán-Riviéra között. Legmagasabb pontja az 1499 méteres Shendëlli-hegy (Maja e Shendëlliut). Az északnyugat–délkeleti csapásirányú hegységet nyugatról a Jón-tenger, keletről a Dukati-sík határolja, délkeleti végpontján pedig a Llogara-hágó (1027 m) választja el a Lungara-hegységtől. Tektonikai szempontból a Sazan-öv felső kréta kori és paleogén mészkő-dolomit hegysége.[1] A hegység lakatlan, közúthálózata nincs. Területének egésze a Karaburun Natúrpark része, partvidéke a Karaburun–Sazan Tengeri Nemzeti Park, délkeleti területei pedig a Llogarai Nemzeti Park oltalma alatt állnak.
| Rrëza e Kanalit | |
 | |
| A hegység a Jón-tenger felől a Szent András-öbölnél | |
| Magasság | 1499 m |
| Hely |  Albánia |
| Hegység | Akrokerauni-hegyvidék |
| Elhelyezkedése | |
 Rrëza e Kanalit
Pozíció Albánia térképén
| |
 é. sz. 40° 14′ 46″, k. h. 19° 29′ 22″Koordináták: é. sz. 40° 14′ 46″, k. h. 19° 29′ 22″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rrëza e Kanalit témájú médiaállományokat. | |
A hegységet több turistaút szeli át, tengerpartján néhány – vízi úton megközelíthető – strand és búvárok számára kialakított merülőhely található. Jelentősebb természeti és kulturális értékei közé tartozik Duk Gjon barlangja (Shpella e Duk Gjonit), a középkori marmirói templom, az 1888-ban kialakított feruni vízvezeték (Ujësjellës i Ferunit) mint ipari műemlék, a Grama-öböl és ókori sziklafeliratai, a Szent András-öböl (Gjiri i Shën Ndreut), valamint a Llogarai Nemzeti Park területén a Bregasi-erdő (Pylli i Bregasit) barlangokkal, zsombolyokkal és sziklaformációkkal.
| A Rrëza e Kanalit főbb csúcsai | |||
|---|---|---|---|
| Hegy (magyarul) | Hegy (albánul) | Magasság (m) | Koordináta |
| Shendëlli-hegy | Maja e Shendëlliut | 1499 | é. sz. 40,2251°, k. h. 19,5259° |
| Bredh-hegy | Maja e Bredhit | 1480 | é. sz. 40,2174°, k. h. 19,5437° |
| Gjipal-hegy | Maja e Gjipalit | 1445 | é. sz. 40,2085°, k. h. 19,5562° |
| Hosszú-hegy | Maja e Gjatë | 1371 | é. sz. 40,2406°, k. h. 19,5116° |
| Val-hegy | Maja e Valit | 1363 | é. sz. 40,2464°, k. h. 19,5053° |
| Thanas-hegy | Maja e Thanasit | 1352 | é. sz. 40,1988°, k. h. 19,5739° |
| Ali Hila-hegy | Maja e Ali Hilës | 1323 | é. sz. 40,2511°, k. h. 19,4892° |
| Shtrunga e Gurit-hegy | Maja e Shtrungës së Gurit | 1247 | é. sz. 40,2595°, k. h. 19,4786° |
| Kollovoçka-hegy | Maja e Kollovoçkës | 1228 | é. sz. 40,2645°, k. h. 19,4686° |
| Forrás: Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983. | |||
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Sheme & Mara 2017 :57.
Források szerkesztés
- ↑ Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631
- Parku Kombëtar Llogara. Tiranë: NaturAL. 2019. térkép (1:15 000)
- Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.
