Nemzetközileg is ismert őslénytani lelőhely, továbbá itt található a Bányászattörténeti Múzeum, valamint a Borsodi Jegyzők Szakmai Egyesületének székhelye.[7][8]
Rudabánya a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati részén fekvő kazincbarcikai járásban, az Északi-középhegység részét képező Aggtelek-Rudabányai-hegység déli részén, a Rudabányai-hegység előterében és területén, az Ormos-patak völgyének északi végében helyezkedik el.
Felszínét a Rudabányai-hegység alacsonyabb, részben erdőkkel fedett hegyei (például Szőlő-hegy) és az Ormos-patak völgye uralja.[9]
A település – amely már több ezer éve lakott vidéknek számít – közelében már az ókorban bányásztak vasércet és színesfémeket a kelták, akiket a kora középkorban a szlávok követtek. Rudabánya neve is szláv eredetű: a ruda szó jelentése érc, vasérc, vörös vasas föld. A falut is először „Ruda” alakban említi egy 1299-ben kelt oklevél.
A 14. században jelentősen fejlődött, és a század végére a hét felső-magyarországi bányaváros egyikévé vált (ebben az időben rezet és ezüstöt bányásztak). Ez az időszak volt a település fénykora, aminek eredményeként polgárai a század közepén hatalmas, katedrális méretű (33 méter hosszú) templomot emeltek kora gótikus stílusban. Az 1500-as években gyorsan leépült, az 1550-es években már csak jobbágyfalu volt.
1564-től egyre gyakrabban portyáztak erre a törökök, akik 1555-ben és 1576-ban is feldúlták és felégették a várost. A lakosság nagy része elmenekült, a megmaradtak református hitre tértek. Az 1660-as évek közepén mindössze 92 lakosa volt, és ez 1699-re tovább csökkent: ekkor csupán egy ekés jobbágy és tíz zsellér lakta.
A Rákóczi-szabadságharc idején rövid időre ismét bányászati tevékenység folyt a településen (rezet bányásztak), de a harcok befejeződése után ez ismét megszűnt.
A bányászat és ezzel Rudabánya a 19. század végén, a nagyüzemi módszerek bevezetésével fejlődött fel újra. Ehhez – mivel eddigre a lakók fő megélhetése a mezőgazdaság lett – a Felvidékről, elsősorban a Szepességből és Dobsináról telepítettek be tapasztalt bányászokat. A századfordulón itt üzemelt Európa egyik legkorszerűbb bányaüzeme.[10]
Az első világháborúban sok rudabányait hívtak be katonának, akik közül 107-en haltak hősi halált a harctereken. A települést a második világháború alatt, 1944. március 25-étől egészen december 14-ig a német csapatok tartották megszállás alatt. Mivel a térségben nem voltak komolyabb harcok, a környék súlyosabb károk nélkül megúszta a háborút (a németek csupán néhány vasúti hidat robbantottak fel).
A háború után, a kommunista időszakban ugrásszerű fejlődésnek indult a bányászat (vasércdúsító üzemet építettek, valamint fejlesztették az infrastruktúrát), és vele nőtt a falu is. 1965-ben öt halálos áldozattal járó szerencsétlenség következett be a bányában.[11] A vasércbányászatot és -dúsítást annak gazdaságtalanná válása miatt végül 1985. december 31-én szüntették be, és ezután sokan elköltöztek a településről.
2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 8,6% cigánynak, 1,4% németnek, 0,4% szlováknak, 0,1% bolgárnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2006 óta a helyi németeknek saját kisebbségi önkormányzata van.[15] A helyi német származású emberek többségében a 19. századtól a Felvidékről bevándorolt német bányászcsaládok leszármazottai. 2019-től roma nemzetiségi önkormányzat is működik a városban. [16]
A településen egy református, egy római katolikus és egy evangélikustemplom áll. A vallásos lakosok nagy része a római katolikus felekezethez tartozik, de jelentős még a református vallású emberek száma is. A korábban jelentős számú – elsősorban a Felvidékről származó bányászok alkotta – evangélikus közösség napjainkra szinte teljesen megszűnt a településen.
2022-ben vallásuk szerint 37,4% volt római katolikus, 14% református, 1,6% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 14,2% felekezeten kívüli (29% nem válaszolt).[18]
A református templom épületét Rudabánya középkori virágzása idején, az 1350-es évekbenkatedrális méretekben (33 méter hosszú volt), kora gótikus stílusban emelték. A 15. században késő gótikus stílusban átépítették. A templom később a törökök támadásai miatt elpusztult. A 16. század végén a reformátusok vették birtokukba a templomot, amelynek csak az épebben maradt nyugati harmadát állították helyre (1664 és 1666 között).
A templom belsejét 120 táblából álló, festett famennyezet borítja, s 1758-ban készítették jolsvai festőasztalosok.
A római katolikus és evangélikus templomszerkesztés
Rudabánya lakossága egészen a 19. század végéig döntően református vallású emberekből állt. Ekkor azonban a nagyüzemi bányászat beindulását követő betelepülések átrendezték a település vallási összetételét: nagy számban érkeztek római katolikus és evangélikus vallású emberek.
Először a római katolikus felekezet temploma készült el 1912-ben.[20] A templomban található festményeket Takács István (1901–1985)[21]mezőkövesdi festőművész készítette.
Az evangélikus templom építése 1932–1934 között zajlott[22] (a rudabányai evangélikus közösség magját a felvidéki - elsősorban dobsinai - származású németek alkották). Az épület tervezője Lux Kálmán volt.
A volt külszíni vasércbánya helyén 1985 után keletkezett bányató az ország egyik legmélyebb állóvize. A tó hossza körülbelül 300 méter, legnagyobb szélessége 80 méter.[26][27]
1985-ig itt működött Magyarország egyetlen vasércbányája a kapcsolódó üzemekkel (ércdúsító), mely fénykorában több ezer embernek adott munkát. Az alsótelekesi bánya bezárásáig Rudabányán dolgozták fel az ott kitermelt gipszet.
A bányászathoz kapcsolódó ipari létesítmények többségét a bánya bezárása után felszámolták, elbontották.
A gipszfeldolgozó üzemet (mely az egykori vasércdúsító mű helyén található) leszámítva a településen nem található komolyabb ipari létesítmény. Napjainkban a lakosok többsége a környező nagyobb településeken (elsősorban Kazincbarcikán), illetve a település által fenntartott intézményeknél (általános iskola, óvoda) és vállalatoknál (városüzemeltetési vállalat) dolgozik.
Rudabánya polgármestere 2019 októbere óta Novák Péter (Fidesz-KDNP).[31]1990 és 2002 között a tisztséget Szögedi József (akit 2004-ben Rudabánya díszpolgárává választottak), 2002 és 2019 között pedig Szobota Lajos töltötte be.
Rudabánya képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választás óta hét tagú. A testület összetétele a 2019-es önkormányzati választás után az alábbiak szerint alakult:[40]
A rudabányai vasútállomás 1996. szeptember 21-én. A képen egy Dacia mozdony által vontatott személyszállító szerelvény látható.
A vasércbányászat fejlődésével párhuzamosan már a 19. század második felében felmerült egy vasútvonal kiépítése Rudabányára. Az építkezést végül 1880-ban kezdték, 1881 augusztusában pedig már megindult a forgalom a vonalon.[45]
A kezdetben még 1000 mm nyomtávú vonalat 1925-ig fokozatosan normál nyomtávú vonallá építették át. 1956-ban megépítették a vasércbánya 500 mm nyomtávú, villamosított vasútját is. 1959 és 1962 között felújították a vasútvonal létesítményeit, valamint Rudabányán kialakításra került egy új vasútállomás.
A vasércbánya bezárását követően folyamatosan csökkent a vasút jelentősége. A bányavasutat felszámolták, a normál vasúton pedig néhány személy- és tehervonatra korlátozódott a napi forgalom. Végül a személyszállítást 2007-ben megszüntették, a teherforgalom pedig szintén szünetel a vonalon.[46]
Rudabányán egy általános iskola és óvoda van (Gvadányi József Általános Iskola és Óvoda), amelyet a város a környező kisebb településekkel (Felsőtelekes, Alsótelekes, Kánó) közösen tartott fenn. 2013. január 1-jétől az iskola a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítása alá tartozik, míg az óvodát (Bóbita Óvoda) a helyi önkormányzat tartja fenn.[47][48]
A településen működik egy művelődési ház és könyvtár is (Gvadányi József Művelődési Ház és Könyvtár).[49]
A városban minden évben megrendezésre kerül a városnapi ünnepség (illetve ennek keretében testvérvárosi találkozó és ásványgyűjtő fesztivál is).[50]
Itt született 1725. október 16-ánGvadányi József gróf, generális, író. A településen utcát, az általános iskolát és művelődési házat nevezték el róla. Szobra a református templom előtti téren (Szabadság-tér) áll.[51]
Dr. Görgő Tibor (1892–1978), a vasércbánya, majd később a település orvosa, költő, dalszerző. Legismertebb műve az 1934-ben publikált Zúg az erdő... című, melyhez zenét is komponált.[52]
Viktor Gyula (1933–2007) könyvtáros, művelődésszervező, költő-író, honismereti kutató, valamint ismert türelemüveg-készítő.[53]
Hernyák Gábor (1928–2013) geológus, aki 1955-ben érkezett Rudabányára,[54] s lett a vasércbánya főgeológusa; 1965-ben ő találta meg a vasércbánya területén a Rudapithecus hungaricus első maradványait. Róla kapta nevét a szintén Rudabányán megtalált Anapithecus hernyaki.[55]
A településen hét salakos teniszpálya található, amelyekhez öltözőépület és klubház is tartozik. A férfi felnőtt teniszcsapat (Bányász SE) az országos bajnokság III. osztályában szerepel.[56]
Van egy szintén salakos labdarúgó-pályája is. A futballcsapat(Rudabányai Bányász Labdarúgó Club) a 2011-2012-es idénytől ismét a megyei II. osztályban szerepel.[57]
A településen ezen kívül működik egy testépítő klub,[58] valamint egy kulturális és sportegyesület is, ahol karate-oktatás folyik (Ruda-kai[59]).
A rudabányai uszoda 1989-ben nyílt meg, azonban anyagi okok miatt a kilencvenes években bezárták. Épülete ma is üresen áll.
↑Hernyák Gábor: A rudabányai érckutatás utolsó 40 esztendeje. In Érckutatások Magyarországon a 20. században. (magyarul) Szerkesztette: Szakáll Sándor és Morvai Gusztáv. Miskolc: Miskolci Egyetem, Herman Ottó Múzeum, MTA Miskolci Akadémiai Bizottság; Rudabánya: Érc- és Ásványbányászati Múzeum. 2002. 236 (235–245). o. = Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből, 13. ISBN 963-661-531-4 Hozzáférés: 2019. április 28. ISSN 0231-1917
Pantó Endre, Podányi Tibor, 1957:Rudabánya ércbányászata, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület
Szakáll Sándor, 2001: Rudabánya ásványai, Kőország Kiadó
Hadobás Sándor, 2003:Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 13–14.
Garami Evelin, 2005: A rudabányai vasércdúsító-mű története, Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya
Magyarország
é. sz. 48° 22′ 30″, k. h. 20° 37′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 22′ 30″, k. h. 20° 37′ 15″
Fidesz .jpg)
Légi felvételek a településről és környékéről
Kossuth Lajos szobra, Rudabánya
