Rudolftelep

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Rudolftelep község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Rudolftelep
Ökumenikus templom
Ökumenikus templom
Rudolftelep címere
Rudolftelep címere
Rudolftelep zászlaja
Rudolftelep zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállásközség
PolgármesterZilahy Zoltán (független)[1]
Irányítószám3742
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség699 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség166,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 32″, k. h. 20° 40′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 32″, k. h. 20° 40′ 12″
Rudolftelep (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Rudolftelep
Rudolftelep
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Rudolftelep weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolftelep témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A vármegye északnyugati részén, Kazincbarcikától 10 kilométer távolságra, a Mák-patak völgyében helyezkedik el. Dombok közé épült zsáktelepülés; csak egy domb választja el Izsófalvától, ahonnan a 2609-es útból kiágazó 26 106-os út vezet a községbe. Ha a településen feljebb megyünk, akkor a meddőhányóhoz érünk, innen a Gerincnek is nevezett domb választja el Ormosbányától.

Nevének eredete szerkesztés

Nevét Rudolf Cohachtról kapta. Ő volt az, aki bányatelkét az induló bánya-részvénytársaságnak adta. Róla kapta a Rudolf akna a nevét, majd a település is.

Története szerkesztés

A 19. század végén több vállalkozás is megpróbálta kitermelni a környéken található szénmezőket. A falu is ekkor jött létre. A Rudolf akna nevet kapta a bánya, de a termelés elég rendszertelenül folyt. A 20. század elején kezdődött a nagyüzemi termelés. Ezekben az években indult fejlődésnek a település. Munkás- és tisztviselői lakások épültek, ekkor bővült a falu orvosi rendelővel, élelmiszer raktárral. Az 1950-es években vett nagy lendületet a bányászat. Ez azonban az 1980-as évekre véget ért, egyre nehezebb helyzetbe került a település.

1992. március 12-én befejeződött az állami finanszírozással folytatott bányászat. A bánya még nem zárt be, hanem magántulajdonú vállalkozásként folytatódott a termelés. 2000 márciusában azonban végleg bezárt a bánya. A község korábban Izsófalva része volt. 1993 augusztusában népszavazáson döntött a település az Izsófalvától való elszakadásról. Adminisztrációs okok miatt csak 1994 decemberében, hivatalosan pedig 1995. január 1-jén vált önálló településsé.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1994–1998: Nahaj Máté (független)[3]
  • 1998–2002: Zilahi Dezső (független)[4]
  • 2002–2006: Zilahi Dezső (független)[5]
  • 2006–2010: Lukán Béla (független)[6]
  • 2010–2014: Rozlozsnik Jánosné (független)[7]
  • 2014–2019: Rozlozsnik Jánosné (független)[8]
  • 2019-től: Zilahy Zoltán (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
716
725
711
701
680
699
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[9]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 67,5%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (32,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,5%, református 9%, görögkatolikus 4,1%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 27,5% (39% nem válaszolt).[10]

2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,7% cigánynak, 0,1% ukránnak, 0,1% bolgárnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,9% volt római katolikus, 7,1% református, 5,6% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 20,9% felekezeten kívüli (54,9% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei szerkesztés

 
Pozsgai János csillagvizsgáló (Csillagda)
  • Ökumenikus templom, 2000 és 2002 között épült.
  • Millenniumi Emlékpark
  • Székely-kapu
  • József Attila Művelődési Ház múzeuma
  • Császta Puszta (üdülő)
  • Pozsgai János csillagvizsgáló (Csillagda). Az 1976-ban átadott csillagvizsgáló a Mikoviny Sámuel Általános Iskola udvarán helyezkedik el. 2015-ben felújították, ekkortól a helyi amatőrcsillagászati élet meghatározó alakjának, néhai Pozsgai Jánosnak nevét viseli.[12]

Közintézmények szerkesztés

  • Mikoviny Sámuel Tagiskola és Óvoda
    • Iskola: 3742 Rudolftelep, József Attila út 4.
    • Óvoda: Népkert út 3.
  • József Attila Művelődési Ház - József Attila út 1.
  • Orvosi rendelő / Anya, Gyermek és Csecsemővédelmi Szolgálat - Mikoviny Sámuel út 5/3.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Rudolftelep települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Rudolftelep települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  4. Rudolftelep települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  5. Rudolftelep települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  6. Rudolftelep települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. Rudolftelep települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  8. Rudolftelep települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  9. A nemzetiségi népesség száma településenként
  10. Rudolftelep Helységnévtár
  11. Rudolftelep Helységnévtár
  12. „Jaczkó Imre: Felújították a rudolftelepi csillagvizsgálót. Meteor, 45. évfolyam, 2015/12., 28-29. p.”.