Wikipédia

Ruhaméret

A ruhaméret („nagyság”) olyan jelzőszám vagy betű, amely arra utal, hogy a megjelölt ruhadarab milyen méretű és alkatú testre illeszkedik legjobban. Ennek alapján tudja a vásárló kiválasztani, hogy milyen méretű ruhadarabot válasszon magának. Külön-külön mérettáblázatok szolgálnak a szövött és kötött női, férfi- és gyermek-felsőruházatokra, a szövött és kötött alsó- és sportruházatokra.

Testarányok szerkesztés

 
A fő testméretek.
Kopfumfang=Fej körméret, Halsumfan=nyakbőség, Schultenbeite=vállszélesség, Brustumfang=mellbőség, Unterbrustumfang=mell alatti bőség, Taillenumfang=derékbőség, Armlänge=karhossz, Hüftumfang=csípőbőség, Handumfang=kézfej-bőség, Bein/Schrittlänge=lábszár- (lépés-) hossz, Körpergröße=testmagasság, Fußlänge=lábfejhossz, Schuhgröße=cipőméret

A szakirodalom[1] a felnőttek testének hosszirányú arányait a fej méretére alapozza és eszerint az arányos test magassága a fej 7 és féleszerese. A valóságban azonban test formája minden egyes embernél más és más. A magas, az alacsony, a kövér és a sovány ember testméretei az ideális arányoktól eltérnek.

A ruházati cikkek szabásánál a test néhány jellegzetes méretét veszik alapul. Ezek:

  • ingeknél a nyakbőség,
  • a vállszélesség,
  • a mellkerület (mellbőség),
  • nőknél a mell alatti rész kerülete,
  • a derékbőség,
  • a csípőbőség,
  • a kar hossza,
  • nadrágoknál a láb belső hossza (lépéshossz),
  • zokniknál, cipőknél a lábfej hossza,
  • kesztyűknél a tenyér körmérete.

Ezek a méretek és egymáshoz viszonyított arányaik általában minden embernél eltérők. Ezért régen – a ruhaipar 19. századbeli megjelenéséig – mindenkire egyedileg készítettek ruhákat, amelyek szabásánál az adott személy egyedi testméreteit vették alapul. Mivel a ruhaipar olyan emberek számára készíti termékeit, akiket nem ismer, a ruhadarabok jellegzetes méreteit csak statisztikai alapon állapíthatja meg. Ebből a célból a fogyasztóközönség széles körében időnként statisztikai felméréseket (méretkutatást) végeznek és ezek adatait dolgozzák fel. Hazánkban az első nagyarányú méretkutatást mintegy 50 000 emberen 1958-ban végeztek, amely az ország egész területére kiterjedt. Ennek során megállapították, hogy a lakosság nagyobb része a középmagas kategóriába tartozik (férfiaknál 170, nőknél 161 cm az átlagos testmagasság). (A méretkutatást az 1970-es években megismételték, de azóta nem végeztek ilyen felmérést és nem módosították annak megfelelően a konfekció-mérettáblázatokat, pedig feltételezhető, hogy a lakosság, főleg a fiatalok méretei, méretarányai jelentősen változhattak.[2]) A ruhaipar ennek megfelelően hazai piacra elsősorban a középmagas, szabályos testalakot veszi alapul a méretezésénél, de természetesen ezektől eltérő (magas, zömök, karcsú, telt stb.) testalkatúak számára is gyárt ruhadarabokat.[3]

A különböző testalkatokhoz tartozó jellemző méretek – antropológiai különbségekre visszavezethetően – országonként bizonyos, sokszor jelentős eltéréseket mutatnak, ezért a külföldről származó ruhadarabok, bár ha azonos méretnagyság jelölésűek is, eltérhetnek a hazai szabványokban szereplő, a magyar viszonyokra érvényes méretektől.

Mérettáblázatok szerkesztés

A mérettáblázatok a tömeggyártásban készülő ruházati termékek méreteit tartalmazzák.

A ruházati iparban többféle mérettáblázatot alkalmaznak:[4]

  • belkereskedelmi mérettáblázatok, amelyek a hazai kereskedelmi forgalomba kerülő gyártmányokra vonatkoznak;
  • az export-mérettáblázatok a külföldi megrendelők által adott egyedi mérettáblázatok;
  • a testméret-táblázatok alkattípusonként (középarányos, magas, alacsony, karcsú, (férfi) hasas, (női) molett, hajlott, feszes, mély vállú, magas vállú) 4 méretet foglalnak magukba: a testmagasságot, a mell-, a csípő- és a derékkerületet (-bőséget);
  • a divatméret-táblázatok a divatra jellemző, esetenként változó ruhaméreteket tartalmazzák (pl. szoknya- vagy nadrághossz);
  • a műszaki mérettáblázatok egy-egy meghatározott gyártmányra vonatkoznak és nagyságszámonként tartalmazzák a termék minden alkatrészére azokat a méreteket, amelyek alapján a szabásminták megszerkeszthetők;
  • a méretnagyság-táblázatok azok, amelyek adatai a vásárló számára adnak felvilágosítást, hogy milyen méretű ruhadarabot válasszon ki.

A ruhaméret (nagyság) jelentése szerkesztés

A nagyipari tömeges ruhagyártással szükségessé vált, hogy a ruhákat különböző méretekben sorozatban gyártsák. Ehhez tipikus testméreteknek megfelelően méretezik a ruhákat, általában az arányos („normál”) testfelépítést véve alapul. A testméreteket nagyszámú különböző testméretű ember méreteinek felvételével és statisztikai feldolgozásával állapítják meg. Ennek alapján alkotnak ruhaméret-csoportokat, amelyeket számokkal (nagyságszám) jelölnek. Ezek a nagyságszámok az európai szabványok szerint alapesetben

  • a felnőtt férfiak ruházatánál a mellbőség felét, női ruhák esetében ennek 6-tal csökkentett értékét jelentik. (Például 96 cm mellbőséghez férfiaknál 96/2=48-as méret, nőknél 96/2–6=42-es méret tartozik). A normál mérettől eltérő szabású ruhadaraboknál ezektől eltérő számrendszereket alkalmaznak;
  • gyermekruhák esetében a nagyságszám a testmagasság felső értékét jelöli (pl. 116-os nagyság a 111–116 cm testmagassághoz tartozó ruhadarab jelzésére szolgál);
  • melltartók és fűzőáruk esetében a nagyságszám a mell alatti bőség méretét jelöli, emellett betűk (A, B, C, D) utalnak a melltartókosár méretére;
  • az ingek nagyságszáma a nyakbőség méretével egyezik;
  • kesztyűk esetében a tenyér szélességének megfelelő szám a nagyságszám.

A 20. század közepetáján jelent meg a ruházati világpiacon az Amerikai Egyesült Államokból származó S-M-L-X jelölésrendszer, amely rendre kis, közepes, nagy és különlegesen (extra) nagy méretet takar, és ami később kiegészült XL, XXL, sőt XXXL stb. jelöléssel is: ezek a méret további fokozására utalnak (a néha szintén előforduló XS ás XXS a különlegesen kis méretet jelenti). Ezekhez a betűjelölésekhez nem mindig tartoznak szabványosított konkrét méretek, sokszor a gyártók saját mérettáblázataihoz vannak rendelve.

A ruhaméreteket szokás egy külön rátűzött címkén (piktogramon) úgy is feltüntetni, hogy egy a teljes testet ábrázoló rajzon centiméterben feltüntetik, milyen magas, milyen mell- és milyen derékbőségű személynek felel meg.

Összehasonlító ruhaméret-táblázatok szerkesztés

A ruhaméreteket a világon számos különféle szabvány szerint jelölik.

  • A vonatkozó eredeti nemzetközi szabvány az ISO 3635:1981 Size designation of clothes - Definitions and body measurement procedure c. szabvány volt, amit 2017-ben az ISO 8559-1:2017 Size designation of clothes—Part 1: Anthropometric definitions for body measurement c. szabvány váltott fel.[5]
  • Az Európai Unióban egy új szabványt alkottak EN 13402 néven, ennek magyar megfelelője az MSZ EN 13402-3:2014 Ruházatok méretnagyság-jelölése. 3. rész: Méretek és intervallumok c. szabvány.[6]
  • Az Egyesült Királyság (UK) saját, BS 3666:1982 Specification for size designation of women's wear című szabványt alkalmaz.[7]

A különböző országokban alkalmazott ruhaméret-táblázatokat az alábbiakban mutatjuk be néhány ruhafajtára és néhány országra vonatkozólag.

Női ruhaméretek szerkesztés

Női szoknyák, ruhák és kabátok
EU 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50
USA 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20
UK 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22
USA XS S S M M L L XL 1X 2X
Blúzok és pulóverek
EU 40 42 44 46 48 50
USA 32 34 36 38 40 42
UK 34 36 38 40 42 44
Lányka ruhák és kabátok
EU 28 30 32 34 36 38 40 42
UK 3 5 7 9 11 13 15 17
USA 1 3 5 7 9 11 13 15
Női cipők
EU 35 35½ 36 37 37½ 38 38½ 39 40 41 42
USA 5 5½ 6 6½ 7 7½ 8 8½ 9 9½ 10
UK 2½ 3 3½ 4 4½ 5 5½ 6 6½ 7 7½

Férfi ruhaméretek szerkesztés

Férfi öltönyök, pulóverek, kabátok
EU 44 46 48 50 52 54 56 58 60
UK / USA 34 36 38 40 42 44 46 48 50
Férfiingek
EU 36 37 38 39 40 41 42
UK / USA 14 14½ 15 15½ 16 16½ 17
Férfizoknik
EU 39 40 41 42 43 44 45
UK / USA 9½ 10 10½ 11 11½ 12 12½
Férficipők
EU 37½ 38 38½ 39 39½ 40 41 42 43 44 45 46
UK 5½ 6 6½ 7 7½ 8 8½ 9 9½ 10 10½ 11½
USA 6 6½ 7 7½ 8 8½ 9 9½ 10 10½ 11 12

Források szerkesztés

  1. ↑ Ruházati szakismeretek. Magyar Divat Intézet – Göttinger Kiadó (1998) 
  2. ↑ A magyar textil- és ruhaipar kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája. Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület, 2009. [2022. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  3. ↑ Csentes József (szerk.). Ruházati áruismeret II.. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest (1971) 
  4. ↑ Németh Endre, Tárnoki Ferenc (szerk.). Ruhaipari kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest (1979) 
  5. ↑ Size designation of clothes -- Part 1: Anthropometric definitions for body measurement. [2018. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 3.)
  6. ↑ Magyar Szabványügyi Testület. Szabványkereső. [2017. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 3.)
  7. ↑ Specification for size designation of women's wear. (Hozzáférés: 2017. július 3.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ruhaméret&oldid=25503177”