Wikipédia

Sándor Iván

(1930-) magyar író, kritikus, esszéista

Sándor Iván (Budapest, 1930. március 11. –) József Attila-díjas (1985), Márai Sándor-díjas (2000) és Kossuth-díjas (2005) magyar író, kritikus, esszéista.

Sándor Iván
Bahget Iskander felvétele
Bahget Iskander felvétele
Született1930. március 11. (94 éves)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaSebők Eleonóra Zsuzsa
(h. 1955–)
GyermekeiSándor Judit (1956)
Foglalkozása
Kitüntetései
Írói pályafutása
Jellemző műfajokszínmű, regény, esszé
Első műveA huszonötödik órában (színmű, 1958)
KiadóiSzépirodalmi Kiadó (1967–1989)
Magvető Kiadó (1986–1991)
Jelenkor Kiadó (1993–1999)
Kalligram Kiadó (2000–2017)
Magvető Kiadó (2017–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor Iván témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Stern Béla (1894–1953) és Immerglück Rózsa gyermekeként született.[2][3] A Szálasi-korszakot bujkálva élte túl. 1948-ban érettségizett. 1948–1950 között a Magyar Diákok Nemzeti Szövetségének osztályvezetője volt. Politikai okokból 1950-ben eltávolították, 1952-ben letartóztatták. 1953-tól ír. 1954–1956 között a BME A Jövő Mérnöke című lapjának szerkesztője volt. 1957-től a Film Színház Muzsika színházi kritikusa, majd 1975–1989 között főszerkesztő-helyettese volt. 1989 óta szabadfoglalkozású író. 1990–1993 között az Írószövetség elnökségi tagja. 1992–1997 között a Németh László Társaság elnöke volt. 1997-ben kilépett az Írószövetségből, alapító tagja a Szépírók Társaságának. 1993-tól a Füst Milán prózai díj kuratóriumának, 2003-tól a Komlós Aladár-díj kuratóriumának is elnöke. 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Műveiben nagy szerepet szán a tudatábrázolásnak: a cselekmény idősíkjának váltogatásával mutat rá, hogy az emberi lélekben milyen változásokat okozott a történelem.

Magánélete szerkesztés

1955-ben feleségül vette Sebők Eleonóra Zsuzsát. Egy lányuk született: Judit (1956).

Művei szerkesztés

  • A huszonötödik órában (színmű, 1958)
  • Kölcsey (színmű, 1959)
  • Az R 34-es repülőjárat. Tragikus játék / Kölcsey. Történeti dráma (színművek, 1962)
  • Két nemzedék. Dráma; rendezői utószó Ardó Mária; Népművelési Intézet, Budapest, 1962 (Színjátszók kiskönyvtára)
  • Faragd meg a fejfád! (1965)
  • Hullámok (regény, 1967)
  • Tiszaeszlár (dráma, 1967)
  • Kvartett (színmű, 1969)
  • Földközelben (regény, 1969)
  • Próba (1970)
  • Arcok, szerepek (színészportrék, 1971)
  • M. L. esetei (regény, 1972)
  • Az áldozat hegyén (dráma, 1973)
  • A vizsgálat iratai. Tudósítás a tiszaeszlári perről (esszé, 1976)
  • A futár (regény, 1976)
  • A helyszín (regény, 1979)
  • Németh László üdvtana tanulmányainak, drámáinak, önvallomásainak tükrében; Gondolat, Budapest, 1981
  • Utunk szabályai éjszaka (esszék, 1981)
  • Ködlovas (regény, 1983)
  • A vizsgálat iratai. Tudósítás a tiszaeszlári per körülményeiről; 2. bőv. kiad.; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1983
  • Az idő füstjele (esszék, 1986)
  • Quo vadis Thalia? (esszék, 1986)
  • A Németh László-pör (esszé, 1986)
  • Századvégi történet (regény, 1987, 1994)
  • Leperegnek a nyolcvanas évek / A kilencvenes évek és Bibó hagyatéka (esszék, 1988)
  • A föld alá vitt tények üzenete (esszék, 1990)
  • Vízkereszttől Karácsonyig. A nyolcvankilences esztendő (esszé, 1990)
  • Arabeszk (regény, 1991)
  • Félelem? Remény? A kilencvenes esztendő (esszé, 1991)
  • A karnevál harmadik napja. A kilencvenegyes esztendő (esszé, 1992)
  • Vég semmiség. A százhetven éve fel nem fedezett Bánk bán (esszé, 1993)
  • Karácsonyi szövegrétegek (esszék, tanulmányok, 1993)
  • Az idő oszlopai (esszék, 1995)
  • Átváltozások kertje (regény, 1995)
  • Tengerikavics (regény, 1996)
  • A szefforiszi ösvény (regény, 1998)
  • Rocinante nyomában (esszék, 1999)
  • Shakespeare, Madách, Proust. A születő és veszendő személyiség nyomában (esszék, 2000)
  • Menekülő évek. Búcsú a huszadik századtól; Jelenkor, Pécs, 2000
  • A másik arc. A regény és a történelem (esszék, 2001)
  • Drága Liv (regény, 2002)
  • Drága Liv; 2. jav. kiad.; Kalligram, Pozsony, 2003
  • A regény jövője (esszék, 2002)
  • Séta holdfényben (esszék, 2004)
  • Mikoriak a golyónyomok? (beszélgetések, 2005)
  • Követés. Egy nyomozás krónikája (regény, 2006)
  • Daniellával a vonaton. A Követés naplója (esszék, 2006)
  • A várható ismeretlen (eszék, 2009)
  • Az Argoliszi öböl (regény, 2009)
  • Sándor Iván–Féner Tamás: Hamlet visszanéz. Gábor Miklós arcai, szerepei; Tiszatáj Alapítvány (esszé, Szeged, 2010) (Tiszatáj könyvek)
  • Mi a magyar most? (szerk., esszék, 2011)
  • Az éjszaka mélyén, 1914 (regény, 2012)
  • Hajózás a fikció tengerén. Esszék a regényről; Szépmesterségek Alapítvány (esszék, Miskolc, 2013) (Műút-könyvek)
  • A történelem gépangyala. Válogatott esszék (esszék, Budapest, 2013) (L'Harmattan)
  • A Vanderbilt-jacht hajóorvosa (regény, 2014) (Kalligram)
  • A kő visszahull. Napló, 1989–2014; L'Harmattan–Könyvpont (esszék, Budapest, 2014) (L'Harmattan)
  • A tiszaeszlári per és 2015; L'Harmattan–Könyvpont (Budapest, 2015) (L'Harmattan)
  • A jövő árnyéka; (esszék, Budapest, 2016) (Kalligram)
  • A forradalom visszanéz, 1956–2016; L'Harmattan (esszé, Budapest, 2016) (L'Harmattan)
  • A hetedik nap; (regény, Budapest, 2018) (Magvető)
  • A korszak tekintete. Válogatott és új esszék; (esszék, Budapest, 2019) (Magvető)
  • Amit a szél susog; (regény, Budapest, 2020) (Magvető)
  • Szakadékjátszma; (regény, Budapest, 2022) (Magvető)
  • Tiltott terület; (regény, Budapest, 2023) (Magvető)

Külföldi megjelenések szerkesztés

  • Geliebte Liv (Drága Liv) (regény, német nyelven, 2006)
  • Spurensuche (Követés) (regény, német nyelven, 2009)
  • Filature (Követés) (regény, francia nyelven, 2012)
  • Husar in der Hölle (AZ éjszaka mélyén 1914) (regény, német nyelven, 2014)
  • Legacy (Követés) (regény, angol nyelven, 2014)
  • Au fond de la nuit, 1914 (Az éjszaka mélyén, 1914) (regény, francia nyelven, 2015)

Díjai, elismerései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  2. ↑ Hivatalos oldala
  3. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1513/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
  4. ↑ Díszpolgárok. www.zuglo.hu (Hozzáférés: 2017. október 14.)

Források szerkesztés

  • Sándor Iván hivatalos oldala
  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Életrajza a PIM.hu-n Archiválva 2023. június 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Századvégi történetek. Tanulmányok Sándor Iván műveiről; összeáll. Ménesi Gábor; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2005
  • Olasz Sándor: Sorskert. Sándor Iván művei; Balassi, Budapest, 2006
  • Egy palackposta üzenetei. Tanulmányok, esszék Sándor Iván műveiről; szerk. Ménesi Gábor, Kalligram, Pozsony, 2015

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sándor_Iván&oldid=26857405”