Kéksárga ara

madárfaj
(Sárga-kék ara szócikkből átirányítva)

A kéksárga ara vagy ararauna (Ara ararauna) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Kéksárga ara
A madár repülés közben
A madár repülés közben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Araformák (Arinae)
Nemzetség: Ararokonúak (Arini)
Nem: Ara
Faj: A. ararauna
Tudományos név
Ara ararauna
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kéksárga ara témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kéksárga ara témájú médiaállományokat és Kéksárga ara témájú kategóriát.

Származása, elterjedése szerkesztés

Dél-Amerikában, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Panama, Paraguay, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago és Venezuela területén honos.

Megjelenése, felépítése szerkesztés

Testhossza 75-85 centiméter, testtömege 900–1300 gramm. Nyakának oldala és a hasa olajsárga, homloka és a fejtető egy része zöld, csupasz pofafoltja krémfehér, háta és szárnyának egy része kék, a torka fekete, pofáján vékony, ugyancsak feketén csíkok futnak szét legyező irányban a csőr felől. Fehér pofafoltja izgalmi állapotban kipirosodik. Csőre 6 cm hosszú. A nemek hasonlóak.

 

Életmódja, élőhelye szerkesztés

Alföldi és folyómenti erdők, mocsarak, szavannák lakója. Különböző magvakon, gyümölcsökön, bogyókon és rovarokon él. Tavasszal költi ki 2–4 tojásból álló fészekalját. A tojó a költést egyedül végzi, a táplálásban mind a két szülő részt vesz.

Tartása szerkesztés

A leggyakrabban tartott araféle. Magyarországon minden állatkertben, ahol tartanak papagájokat, megtalálható. Magángyűjtők is szívesen tartják. Fogságban viszonylag jól tartható, és kielégítően szaporodik. A többi arafajjal ellentétben kereslete fogságban szaporított madarakkal szinte teljesen kielégíthető, így befogása alárendelt mértékű.

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2024. március 20.)
  2. Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.  

Források szerkesztés

További információk szerkesztés