Sármányvirág

növénynemzetség

A sármányvirág (Sideritis) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjához tartozó növénynemzetség.

Sármányvirág
Krétai sármányvirág (Sideritis syriaca)
Krétai sármányvirág (Sideritis syriaca)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Angiosperms)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Nemzetség: Sideritis
L.
Fajok
lásd a szövegben
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sármányvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sármányvirág témájú kategóriát.

Egy faja, a parlagi sármányvirág, vagy egyszerűen csak sármányvirág (Sideritis montana)[1] elsősorban gyógyító tulajdonságairól nevezetes. Mediterrán területen bőséggel terem, a Balkán-félszigeten, az Ibériai-félszigeten és Makaroneziában, de Közép-Európában és Ázsia mérsékelt éghajlatú részén is megtalálható.[2][3][4][5]

Története szerkesztés

A görög nyelvben a „sideritis” szó szerinti fordítása: „az, akinek vasfegyvere van”. A növényt már az ókori görögök is ismerték, különösen Dioszkoridész és Theophrasztosz. Bár Dioszkoridész három fajról írt, de csak az egyik (valószínűleg az S. scordioides) lehet a Sideritis rokona. Az ókori időkben a növény használata általános gyógymódnak számított, amit vasfegyverek által okozott sebeknél, sérüléseknél alkalmaztak a csatákban. Azonban mások úgy tartják, hogy a név eredete a csészelevél alakjára utal, amely a lándzsa hegyére hasonlít.

Rendszerezése szerkesztés

2002-ben egy molekuláris filogenetikai vizsgálat felismerte, hogy a Sideritis és további 5 nemzetség parafiletikusan be van ágyazódva a Stachys nemzetségbe. További vizsgálatok szükségesek, hogy a Stachys és Sideritis rokonsági vizsgálatainak feltárásához.[6]

Az EOL[7] három fajt sorolt a nemzetségbe:[8]

Ezen kívül különböző leírások (köztük a Wikispecies, az ITIS és a ZipcodeZoo) 319 különböző fajt, alfajt, ökotípust és formát különböztetnek meg, néhány közülük:[3]

A botanikusoknak igen nehéz dolguk van a Sideritis változatainak elnevezésében és besorolásában, az apró eltérések miatt.

Növénytan szerkesztés

 
Jacob Sturm illusztráció a Sideritis montana felépítéséről Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen című könyvéhez, 1796

A nemzetséget alkotó fajok 8–50 cm magasra növő félcserjék vagy egyéves lágyszárúak, általában 1000 m fölött sziklákon találhatók. Molyhos növény, mikroszkópon keresztül szőrszálak összefonódása látható. Szárai négyszög alakúak, lágyszárúak. Levelei keresztben átellenesek, a felső részen sisak forma látható. A Sideritis virága harang alakú, halványsárga színű. A virágok hajtásvégi fürtökben nyílnak májustól augusztusig. Kis alakító metszésektől eltekintve nem igényelnek rendszeres visszavágást. Magvetéssel vagy meddő hajtásokról[9] szedett félfás dugványokkal szaporíthatók.

Gyógynövényként szerkesztés

A sármányvirág segíti az emésztést, erősíti az immunrendszert, megelőzi a megfázást és az influenzát. Vírus, gomba és baktérium ellen is hatásos, fájdalomra és enyhe szorongásra is használható. Természettudósok szívesen ajánlják a hegyi teát, amit csodaszernek tartanak. Megfigyelések szerint közel van az igazsághoz. Modern vizsgálatok kimutatták, hogy a tea fogyasztásával megelőzhető a csontritkulás[10] és antioxidáns hatása miatt a rák.[11] A növényt tudományos kutatások is igazolják: diterpéneket,[12] flavonoidokat és esszenciális olajokat tartalmaz. A Sideritist a zsályával és az ánizs magjával hasonlították össze, a növények flavonoidtartalma miatt.[13] A legtöbb kutatást Hollandiában, Görögországban, Macedóniában, Albániában és hazánkban is végeztek 1998. májusban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerészeti szakán, Budapesten.

Felhasználása szerkesztés

Nagyon népszerű Görögországban, Albániában és Macedóniában, gyógy- és élvezeti teaként egyaránt fogyasztják aromás íze miatt. A tea elkészítése: forralt vízzel leönteni a szárított szárat, levelet és virágot, 15-20 percig ázni hagyni, majd mézzel és citrommal ízesíthető.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c d e f g Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. 223., 503. o. ISBN 963 9121 22 3  
  2. Archivált másolat. [2013. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 2.)
  3. a b http://www.iama.gr/ethno/sideritis/tsai_tou_vounou_files/Tsai_tou_vounou_Lora%20Prokou%20_%20Eleni_Skaltsa.pdf
  4. http://www.bioone.org/doi/abs/10.2307/2666725
  5. Archivált másolat. [2013. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 6.)
  6. Charlotte Lindqvist and Victor A. Albert. 2002. "Origin of the Hawaiian endemic mints within North American Stachys (Lamiaceae)". American Journal of Botany 89(10):1709-1724.
  7. Encyclopedia of Life - Sideritis (Ironwort)(angolul)
  8. http://www.wolframalpha.com/input/?i=Sideritis
  9. Hahn István oktatói honlapja Archiválva 2013. november 1-i dátummal a Wayback Machine-ben(magyarul)
  10. Csontritkulás. [2016. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 9.)
  11. Internaitional Journal of Cancer Research and Treatment - Cytotoxic Activity of Essential Oils from Labiatae and Lauraceae Families Against In Vitro Human Tumor Models[halott link]
  12. - P. H. Davis - Diterpenoids from Sideritis tmolea (www.acgpubs.org/RNP © Published 12 /31/2007)
  13. Journal of the Serbian Social Society - Sage-called plant species sold in Turkey and their antioxidant activities''

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sideritis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ajánlott irodalom szerkesztés

  • Gordon Cheers: Flóra A Világ Legnagyobb Kertészeti Enciklopédiája (Athenaeum 2000 Kiadó 2006-ban) ISBN 9639615102
  • Katharina Adams - Dirk Mann: Évelő növények (Sziget Kiadó 2010) ISBN 9789637268779
  • Franz-Xaver Treml: Gyógy és fűszernövények – 500 növény ismertetőjegyei, fajtái, gondozása (Sziget Kiadó 2010) ISBN 9789637268786

További információk szerkesztés