Sósvízi folyamidelfin

A sósvízi folyamidelfin (Pontoporia blainvillei) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a sósvízi folyamidelfin-félék (Pontoporiidae) családjába tartozó faj.

Sósvízi folyamidelfin
Evolúciós időszak: Pliocén - jelen
Régi rajz az állatról
A faj mérete az emberhez viszonyítva
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Scrotifera Csoport: Ferungulata Csoport: Patások (Ungulata) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Csoport: Cetancodontamorpha Alrend: Whippomorpha Csoport: Cetaceomorpha Alrendág: Cetek (Cetacea) Részalrend: Fogascetek (Odontoceti) Csoport: Delphinida Öregcsalád: Inioidea Család: Sósvízi folyamidelfin-félék (Pontoporiidae) Nem: Pontoporia J. E. Gray, 1846 Faj: P. blainvillei
Tudományos név
Pontoporia blainvillei Gervais & d'Orbigny, 1844
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sósvízi folyamidelfin témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sósvízi folyamidelfin témájú médiaállományokat és Sósvízi folyamidelfin témájú kategóriát.

Családjának és nemének az egyetlen élő faja és egyben a típusfaja is.

Előfordulása

Az egyetlen folyami delfin, amely tengerben is él, de a sekély part menti vizeket kedveli. Legtöbbször 9 méternél sekélyebb vízben figyelték meg. Ismert élőhelye a brazíliai Regencia melletti Rio Doce folyótól dél felé Uruguayon keresztül az argentínai Bahía Blancáig terjednek. Valószínűleg előfordul délebbre is, a Szent Mátyás-öböl északi partvidéke mentén. Egykor élt a Valdés-félsziget közelében is, de napjainkban már nem igen látni arrafelé. Leggyakoribb a Río de la Plata-torkolat Uruguay partjainál, de gyakori magában a torkolatban is, bár nem él a folyóban, még Buenos Aires közelében sem észlelték sohasem. Télen ritkán látni, ami valamiféle évszaktól függő vándorlásra utal.

Megjelenése

A sósvízi delfin a természetben ritkán látható. Tartózkodó, nem feltűnő állat, könnyen elkerüli a szemlélő figyelmét még nyugodt, csendes időben is. Közeli rokona ugyan a folyami delfineknek, de a tenger part menti, sekély vizeiben él. Az egyik legkisebb cetfaj, feltűnő jellegzetessége az arcorra, amely testéhez képest a leghosszabb a delfinek között, bár a fiataloké jóval rövidebb, mint a felnőtteké. Testszíne télen és az életkor előrehaladtával kivilágosodhat, némely idős állat jórészt fehér. Szórványos megfigyelések szerint általában magányosak, bár beszámoltak már 5 állatból álló csoportokról is. Fogyatkozásuk oka a halászhálókba gabalyodás, mely már csaknem megtizedelte a fajt.

• Hátúszó: Kissé a középpont mögött helyezkedik el.
• Felnőtt tömeg: 30–53 kg.
• Újszülött tömeg: 7,3-8,5 kg.
• Újszülött mérete: 70–80 cm.
• Felnőtt mérete: 1,3-1,7 m.

Életmódja

Nagyon simán mozog. Ritkán fodrozza meg a felszínt, és alig mutat magából valamit ha feljön, ezért a tiszta, csendes idő kivételével nagyon nehéz észrevenni. Általában elkerüli a csónakokat, de néhányszor megfigyelték, hogy kis halászhajókat megközelített. Úgy gondolják, hogy a tengerfenéken vagy annak közelében a növényzet között kutat táplálék után. Láthatólag kedveli a vízmosta fövényt. Látták már, amint forró, napsütéses időben a sekély vízben a homokon fekszik, és néha a felszínre emelkedik lélegezni. Merülési ideje valószínűleg fél percnél kevesebb. Ha ragadozó, pl. cápa jelenik meg, teljesen mozdulatlanná dermed a felszín közelében.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. július 27.)
• Mark, Carwardine. Bálnák és Delfinek, Határozó Kézikönyvek sorozat 11. Panem-Grafo (1995). ISBN 963-545-052-4