SARS-CoV
| Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A SARS koronavírus, aminek a tudományos elnevezése SARS-CoV,[1] egy súlyos akut emberi légzőszervi megbetegedéseket okozó vírus. A SARS a Severe Acute Respiratory Syndrome = „Súlyos Akut Légzőszervi Szindróma” rövidítése.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Vírusbesorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz SARS-CoV témájú kategóriát. |
Ázsiában 2003 februárjában tört ki a SARS járvány, ami további megbetegedéseket okozott a világ más részein. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO sajtóközleményében megnevezte a járvány hivatalos okát. A közlemény szerint a SARS-CoV nevű koronavírus volt az oka a számos laboratórium által azonosított vírusos megbetegedéseknek.[2]
A mintákat, a vírust a mai napig tárolják a New York-i, San Franciscó-i, manilai, hongkongi és torontói laboratóriumokban.
2003. április 12-én a brit-columbiai vancouveri Michael Smith Genome Sciences Centre-ben dolgozó tudósok befejezték a feltételezett SARS-vírus genetikai szekvenciáinak feltérképezését. A csapatot Dr. Marco Marra vezette. A csapat együttműködött a British Columbia Centre for Disease Control és a Nemzeti Mikrobiológiai Laboratóriummal Winnipeg, a torontói fertőzött betegektől nyert minták felhasználásával dolgozták ki a vírus genetikai térképét. A térképet a tudósok közzétették,[3] és a WHO fontos előrelépésként üdvözölte a SARS elleni küzdelemben. A térkép elérhető a Tanács Főtitkársága GSC honlapján (lásd alább). Dr. Donald Low a torontói Mount Sinai Kórház orvosa a kutatást a "soha nem látott sebességgel" jellemezte.
A SARS koronavírus genetikai szekvencia sorrendjét azóta más független csoportok is megerősítették. 2018-ban felfedezték, hogy a koronavírus egyik mutációja során csökkent a vírus emberek közötti fertőzőképessége.[4]
SARS szerkesztés
A SARS vagy Súlyos Akut Respiratorikus (légúti) Szindróma a SARS-koronavírus által okozott megbetegedés, más néven az atípusos tüdőgyulladás. A betegség gyakran súlyos; kezdetben szisztémás tünetekkel jár, mint izomfájdalom, fejfájás és láz, amit 2-10 napon belül a légúti tünetek kialakulása követ, elsősorban köhögés, nehézlégzés, és végül a tüdőgyulladás. Egy másik gyakori jelenség a megbetegedéseknél a SARS betegek csökkent limfocita száma. A 2003-as SARS járványban a SARS fertőzöttek mintegy 9%-a halt meg. A halálozási arány sokkal magasabb volt az 50 év fölötti korosztály esetében, megközelítette az 50%-ot.
Biológiája szerkesztés
A SARS koronavírus pozitív és egyszálú RNS-vírus, a burkolt koronavírusok családjába tartozó vírus. Genomja mintegy 29,7kbp információt tartalmaz, így egyike a legnagyobb RNS vírusoknak. A SARS-vírus hasonlít a többi koronavírushoz abban, hogy a genomja két nagy, ORF 1a és 1b részre oszlik, amely két poliproteinnek felel meg. A poliproteinek több kisebb fehérjedoménból állnak össze. A SARS-vírusnak 13 génje és 14 fehérjéje ismert, ezek közül 265bp az 5'UTR -ben és 342bp a 3'UTR -ben található.
A SARS koronavírus a koronavírusok általános replikációs stratégiáját követi.
Morfológiája szerkesztés
A SARS koronavírus morfológiája szintén a koronavírus család általános morfológiáját követi. Nagy pleomorf gömb alakú vírustestből állnak felületi hagymás dudorokkal, amelyek a névadó koronát formálják a vírus körül. Köpenye lipideket tartalmaz, ezen belül pedig két héj zárja közre belső tartalmát. A héj belsejének összetevője egy egyszálú helikális ribonukleinsav. A vírusnak hosszú felszíni nyúlványai kiemelkednek a lipid köpenyből. A vírus testének és nyúlványainak mérete mintegy 80-90 nm.
Kifejlődése szerkesztés
A SARS vírus a koronavírusok családjának 2. csoportjához áll a legközelebb, de nem különül el a másik három csoport koronavírustól sem. A legközelebbi külcsoportja a koronavírusoknak a torovírusok, amellyel az ORF 1b replikációban homológál és a két fehérje viron S és M. SARS-t az határozza meg. Eszerint korán levált a koronavírusok 2. csoportjától, de sok megmaradó területen osztozik vele. A fő különbség a 2. csoport koronavírus és a SARS között az nsp3 replikációs alegység által kódolt ORF1a. A SARS-nak nincs papain-szerű 1 proteináza.
Tünetei és kezelése szerkesztés
Amint valaki elkapta a SARS-t, az első tünet a legalább 38 °C-os láz. Az első influenzaszerű nem specifikus tünetek 2-7 nap elmúltával jelentkeznek. Többek között hidegrázás, izomfájdalom, fejfájás, hasmenés, torokfájás, orrfolyás, rossz közérzet és myalgia (izomfájdalom) lép fel. Ezeket a száraz köhögés, légszomj és a felső légúti fertőzés követi. Az ebben a stádiumban készített mellkasi röntgen már kimutathatja a tüdőgyulladást. Ha a mellkas tiszta, de a SARS gyanúja mégis fennáll, a HRCT scan vizsgálaton már korábban felfedezhető. Súlyos esetekben légzési elégtelenség és akut légzési distressz szindróma (RDS), és az esetek 70-90%-ában lymphopenia (a fehérvérsejtek alacsony száma) alakul ki. A lappangási idő a SARS koronavírus esetében 2-10 naptól néha 13 napig terjed, az átlagos pedig 5 nap. Ez azt jelenti, hogy a fertőzés után 2-10 nap telik el az első tünetekig.
Az antitestek mennyisége így alakul: Az első tünetek jelentkezésekor az IgM antitest titrálja a SARS koronavírust. Az IgM mennyisége az akut vagy lábadozó szakasz során (3. hét) csúcsosodik ki, ezután csökken a 12. hétig. Az IgG csúcsok a 12. héten jelennek meg.
Szerkezete szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Bat SARS Cov Rs806/2006 nucleocapsid protein gene, complete cds GenBank: FJ588688.1. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ Kathryn V. Holmes: SARS coronavirus: a new challenge for prevention and therapy. jci.org, 2003. június 1. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Bat SARS CoV Rs672/2006, complete genome. ncbi.nlm.nih.gov, 2010. március 18. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
- ↑ Attenuation of replication by a 29 nucleotide deletion in SARS-coronavirus acquired during the early stages of human-to-human transmission. Nature, 2018. október 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Vírusizolálás, sejt-és szövettenyésztés. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
Források szerkesztés
- J S M Peiris et al. (2003. április 5.). „Coronavirus as a possible cause of severe acute respiratory syndrome” (PDF). The Lancet 361 (9364).
- Paul A. Rota et al. (2003. május 30.). „Characterization of a Novel Coronavirus Associated with Severe Acute Respiratory Syndrome”. Science 300 (5624), 1394–1399. o. DOI:10.1126/science.1085952. PMID 12730500. . Online megjelenés 1 May 2003; doi:10.1126/science.1085952
- Marco A. Marra et al. (2003. május 30.). „The Genome Sequence of the SARS-Associated coronavirus”. Science 300 (5624), 1399–1404. o. DOI:10.1126/science.1085953. PMID 12730501. . Online megjelenés 1 May 2003; doi:10.1126/science.1085953
- Snijder EJ et al. (2003. augusztus 29.). „Unique and conserved features of genome and proteome of SARS-coronavirus, an early split-off from the coronavirus group 2 lineage”. J Mol Biol 331 (5), 991–1004. o. DOI:10.1016/S0022-2836(03)00865-9. PMID 12927536.
- Yount B et al. (2006. augusztus 15.). „Rewiring the severe acute respiratory syndrome coronavirus (SARS-CoV) transcription circuit: engineering a recombination-resistant genome”. Proc Natl Acad Sci U S A 103 (33), 12546–51. o. DOI:10.1073/pnas.0605438103. PMID 16891412.
- Thiel V (editor).. Coronaviruses: Molecular and Cellular Biology, első, Caister Academic Press (2007). ISBN 978-1-904455-16-5
- Enjuanes L, et al.. Coronavirus Replication and Interaction with Host, Animal Viruses: Molecular Biology (2008). ISBN 978-1-904455-22-6
További információk szerkesztés
- WHO sajtóközleménye a SARS vírusról
- A SARS virus genetikai térképe
- Tudomány a SARS vírusról (szabad tartalom: nem szükséges regisztráció)
- McGill University SARS Resources (Web archívumból)
- U.S. Centers for Disease Control and Prevention (CDC, Amerikai Járványügyi Ellenőrző és Megelőző Központ) SARS honlapja
