A SB/DV 23, később 29 sorozat a Déli Vasút tehervonati gőzmozdonysorozata volt, melynek egyes példányai a Duna–Száva–Adria Vasútnál (DSA) is tovább szolgáltak és e vasút államosításával a mozdonyok a MÁV-hoz kerültek, ahol a 332 sorozatjelet kapták.

SB/DV 29 sorozat
SB/DV 29 sorozat (23 sorozat)
DSA 29 sorozat
BBÖ 49 sorozat
SHS-CXC 29 sorozat
JDŽ 124 sorozat
MÁV 332 sorozat
FS 193 sorozat
ÖBB 153 sorozat
Általános adatok
Gyártásban1860–1872
Selejtezés?–1953
Darabszám225 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés0-6-0
Nyomtávolság1 435 mm
Hajtókerék-átmérő1 245 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség45 km/h
Ütközők közötti hossz14 254 mm
Magasság4 400 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága2 950 mm
Teljes tengelytávolság2 950 mm
Szolgálati tömeg37,8 t
Tapadási tömeg37,8 t
Legnagyobb tengelyterhelés12,6 t
Legkisebb pályaívsugár100 m
Gőzvontatás
JellegC–n2
Szolgálati tömeg szerkocsival65,3
Tengelytávolság szerkocsival9 894 mm
Hengerek
Átmérője460 mm
Dugattyú lökethossza632 mm
Gőznyomás6,75 bar
Tűzcsövek
Száma183
Rostélyfelület1,59 m²
Sugárzó fűtőfelület8,50 m²
Forrfelület113,20 m²
Szerkocsi
TípusaSB/DV: 12
MÁV: d
Szolgálati tömege27,51
Vízkészlet8,4 m³
Tüzelőanyag-készlet6,5 t szén
A Wikimédia Commons tartalmaz SB/DV 29 sorozat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

A DV elődjénél nagyon vegyes volt a tehervonati mozdonyállomány. A DV építtetett egy három csatolt kerékpárú tehervonati mozdonyt az újonnan kifejlesztett francia „Bourbonnais“ mintájára. A sorozatot a 23 osztályba - 1864-től 29 osztály – osztotta be. A StEG mozdony-gyár 1860-ban 20 db-ot épített. Ezek a gépek jól beváltak, ezután a DV 1872-ig különböző gyártóktól, a bécsújhelyitől és az esslingenitől 205 db-ot vásárolt.

Időközben természetesen különböző átépítések történtek: 1861-ben vezetőfülke, 1880-ban vákuumfék, hangtompítóval, kazáncsere stb. Az államosítás után a BBÖ 47 db-ot mint 49 sorozat, a JDŽ mint 124 sorozat kapott. A MÁV a hozzá került 29 sorozatú mozdonyokat 332 sorozatba, az FS pedig 193 sorozatba osztotta.

A második világháború után maradt még néhány darab DRB 53.7111-7116 pályaszámokon Ausztriában. Az ÖÖB-hez már csak a 153.7114 került át melyet 1953-ban selejteztek.

 
GKB 671, ex BBÖ 49.03, ex SB 671 Grázt Köflacheri pályaudvaron

A BBÖ eladott az 1920-as években néhány példányt a mozdonyokból a Graz-Köflacher Vasútnak (GKB). Ezek közül a GKB 671 pályaszámú kisebb átalakításokkal mint pl. légnyomásos fék köszönhetően a stájer vasútbarátok (StEF) egy felújítási akciójának még ma is üzemel Ez a mozdony az 1860-as gyártási évével a legidősebb gőzmozdony a világon ami (a javításokat kivéve) folyamatosan üzemel. (A Keletindiai Vasút Fairy Qeen nevű mozdonya 5 évvel idősebb, de az hosszabb ideig üzemen kívül volt.) Ez a mozdony gyakran dolgozik, rendszeresen továbbit nosztalgia különvonatokat.

Magyarországon, a mozdonyok a Budapest - Nagykanizsa, Pécs - Barcs és a Pécs- Mohács vonalon közlekedtek. A sorozatból egy mozdonyt (SB 674) megőriztek, és jött egy mozdonycsere folytán Magyarországra került, ahol eredeti állapotába visszaállították. Most a Budapesti Közlekedési Múzeum van kiállítva mint a legrégibb mozdony Magyarországon.

Irodalom szerkesztés

  • Herbert Dietrich: Die Südbahn und ihre Vorläufer, Bohmann Verlag, Wien, 1994, ISBN 3-7002-0871-5
  • Griebl, Slezak, Sternhart: BBÖ Lokomotiv-Chronik 1923–1938, Verlag Slezak, 1985. ISBN 3-85416-026-7
  • Bernhard Schmeiser: Lokomotiven von Haswell, StEG und Mödling 1840–1929, Nachdruck: Verlag Slezak, Wien, 1992. ISBN 3-85416-159-X
  • Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen – Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB, alba, Düsseldorf, 1989, ISBN 3-87094-110-3
  • Johann Stocklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich, Verlag Slezak, Wien, 1979, ISBN 3-900134-41-3
  • Dieter Zoubek – Erhaltene Dampflokomotiven in und aus Österreich, Eigenverlag, 2004, ISBN 3-200-00174-7

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a SB alt 23 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.