Wikipédia

San Franciscó-i pestisjárvány

A San Francisco-i pestisjárvány 1900 és 1904 között söpört végig a kaliforniai város kínaiak lakta Chinatown negyedén, majd a következő években még kétszer visszatért.[1] Az első bubópestis járvány volt az Egyesült Államok kontinentális területén. A járványt az egészségügyi hatóság már 1900 márciusában azonosította, Henry Gage kaliforniai kormányzó utasítására azonban több, mint két évig eltitkolták. Gage üzleti megfontolásokból nem engedte elterjedni a betegség hírét: meg akarta védeni San Francisco és Kalifornia jó hírét, és elejét akarta venni egy veszteségeket hozó karanténnak. A gyors cselekvés elmaradása hozzájárulhatott, hogy helyi állatpopulációkban szétterjedjen a kórokozó.[2] A szövetségi egészségügyi hatóságok tárták fel, hogy jelentős problémáról van szó. Ez aláásta Gage hitelességét, és az 1902-es kormányzóválasztást el is vesztette. Az új kormányzó, George Pardee 1904-re megállította a járványt. Addigra 121 esetet regisztráltak. Közülük csak ketten élték túl a pestist.

1906-ban San Francisco városi területének jelentős részét tűz pusztította el, a teljes Chinatownt is. Az újjáépítés azonnal megkezdődött, de éveket vett igénybe. Az építkezés csúcsán, 1907 májusa és augusztusa között újabb pestisjárvány pusztított a városban, de ezúttal nem a Chinatown területén. A megbetegedések szétszórtan jelentkeztek a városban, és még az öböl túloldalán, Oaklandben is. Ezúttal egészen másképp reagáltak a helyi politikusok és a sajtó. Az egészségügyi hatóság határozottan lépett fel a kór forrásainak a felszámolása érdekében.[3] Health authorities worked quickly to assess and eradicate the disease.[4] 1907 és 1911 között mintegy kétmillió dollárt költöttek, hogy minél több patkányt irtsanak ki, és ezáltal eltüntessék a betegség vektorait.[5][6]

1908 júniusában 160 újabb esetet azonosították, és közülük 78-an meghaltak. A halálozási arány még mindig súlyos volt, de sokkal kisebb, mint a járvány első jelentkezésekor.[7] Valamennyi fertőzött európai származású volt.[8] A kaliforniai ürgét (Otospermophilus beecheyi) azonosították a betegség újabb vektoraként.[4] A patogén az 1900-as késlekedés következtében vethette meg a lábát Amerikában, és ebből a hídfőből átterjedt más államokra is, erdei pestis formájában. Lehetséges azonban az is, hogy az ürgék már 1900 előtt megfertőződtek valamilyen úton.[2][9][10][11][12]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Anderson, Elizabeth T. (May–June 1978). „Plague in the Continental United States, 1900–76”. Public Health Reports 93 (3), 297–301. o. PMID 349602.  
  2. ↑ a b Echenberg 2007, p. 237
  3. ↑ Dolan, Brian (2006). „Plague in San Francisco (1900)”. Public Health Reports 121, 16–37. o. [2016. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1177/00333549061210S103. (Hozzáférés: 2017. október 6.)  
  4. ↑ a b Kellogg, W.H. (1920. november 1.). „Present Status of Plague, with Historical Review”. American Journal of Public Health 10 (11), 835–844. o. DOI:10.2105/ajph.10.11.835. PMID 18010389.  
  5. ↑ Plague, fear, and politics in San Francisco's Chinatown. Baltimore: The Johns Hopkins University Press, 277–298. o. (2012. április 10.). ISBN 978-1-4214-0510-0 
  6. ↑ Echenberg 2007, p. 231
  7. ↑ Kellogg, Wilfred H. (1937. július 1.). „The Plague Situation”. California and Western Medicine 47 (1), 69–71. o. PMID 18744148.  
  8. ↑ Evans, William Augustus. How to Keep Well: A Health Book for the Home. New York: D. Appleton & Company, 292. o. (1917) 
  9. ↑ Creel, R.H. (1941. november 1.). „Plague Situation in the Western United States”. American Journal of Public Health and the Nations Health 31 (11), 1155–1162. o. DOI:10.2105/AJPH.31.11.1155. ISSN 0090-0036. PMID 18015519.  
  10. ↑ Lipson, Loren George (1972. augusztus 1.). „Plague in San Francisco in 1900: The United States Marine Hospital Service Commission To Study the Existence of Plague in San Francisco”. Annals of Internal Medicine 77 (2), 303–310. o. DOI:10.7326/0003-4819-77-2-303. PMID 4565792.  
  11. ↑ Clark, Paul Franklin. 16: California and the coast, Pioneer Microbiologists of America. University of Wisconsin Press, 295–296. o. (1961) 
  12. ↑ Walker, Wesley. A History of Plague in California. Stanford University, 14. o. (1948) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=San_Franciscó-i_pestisjárvány&oldid=25273707”