Sankt Georgen am Längsee

község Ausztriában

Sankt Georgen am Längsee osztrák község Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában. 2016 januárjában 3690 lakosa volt.

Sankt Georgen am Längsee
Sankt Sebastian
Sankt Sebastian
Sankt Georgen am Längsee címere
Sankt Georgen am Längsee címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományKarintia
JárásSankt Veit an der Glan-i járás
Irányítószám9313, 9314
Körzethívószám0 42 13
Forgalmi rendszámSV
Népesség
Teljes népesség3648 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság537 m
Terület69,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 46′ 48″, k. h. 14° 25′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 48″, k. h. 14° 25′ 55″
Sankt Georgen am Längsee weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Georgen am Längsee témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése szerkesztés

 
Sankt Georgen a Sankt Veit-i járásban
 
Hochosterwitz vára
 
A Szt. György-kolostor

Sankt Georgen Karintia középső részén fekszik, a Klagenfurti-medence északi felén a Krappfeld és a Zollfeld síkjai között. Legnagyobb állóvize a 75 hektáros Längsee. A községi tanács hat katasztrális községben[2] 38 falut és településrészt fog össze, amelyek lakossága 1158 (Launsdorf) és 2 (Garzern) között változik.[3]


A környező települések: északra Mölbling, északkeletre Kappel am Krappfeld, keletre Eberstein, délkeletre Brückl, délre Magdalensberg, délnyugatra Sankt Veit an der Glan, nyugatra Frauenstein.

Története szerkesztés

A régió középkori történelmét a Szt. Györgynek szentelt bencés apátság határozta meg, amelyet, 1002 és 1008 között alapított I. Hartwig bajor palotagróf lánya, Wichburg.

Az önkormányzat legnagyobb falva Launsdorf, amelyet templomának védőszentje után a 18. századig Maria am Sand-nak neveztek. Launsdorfot az írott források 1103-ban említik először.

A vasút (a Kronprinz-Rudolf-Bahn) 1868-ban ért el a régióba.

A községi tanács 1850-ben alakult. Sankt Georgen ekkor még St. Donathoz tartozott, amelyet 1895-ben különválasztottak (ma Sankt Veit része). Az önkormányzat területét 1973-ban kiterjesztették a felszámolt Meiselding egy részére.

Lakosság szerkesztés

A Sankt Georgen-i önkormányzat területén 2016 januárjában 3690 fő élt, ami némi növekedés a 2001-es 3551 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 96,4%-a volt osztrák állampolgár. 83,3%-uk katolikusnak, 6,1% evangélikusnak, 1,3% mohamedánnak, 6,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók szerkesztés

  • Hochosterwitz vára
  • Niederosterwitz vára
  • a valamikori Szt. György-apátság
  • Taggenbrunn vára
  • Rottenstein vára
  • Drasendorf vára
  • Gösseling temploma

Testvértelepülések szerkesztés

  Zoppola, Olaszország

Jegyzetek szerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Goggerwenig, Gösseling, Launsdorf, Osterwitz, Sankt Georgen am Längsee, Taggenbrunn
  3. Bernaich (72 lakos), Dellach (79), Drasendorf (227), Fiming (371), Garzern (2), Goggerwenig (90), Gösseling (79), Hochosterwitz (23), Kreutern (5), Krottendorf (86), Labon (8), Launsdorf (1158), Maigern (33), Mail-Süd (15), Niederosterwitz (44), Pirkfeld (15), Podeblach (40), Pölling (26), Rain (13), Reipersdorf (109), Rottenstein (2), Sankt Georgen am Längsee (169), Sankt Martin (10), Sankt Peter (320), Sankt Sebastian (50), Scheifling (80), Siebenaich (42), Stammerdorf (26), Taggenbrunn (84), Thalsdorf (179), Töplach (47), Tschirnig (33), Unterbruckendorf (9), Unterlatschach (7), Weindorf (38), Wiendorf (7), Wolschart (8), Zensberg (4) (2011 októberi népességadatok)

Források szerkesztés

  • Günther Hermann Neckheim: St. Georgen am Längsee, Kärnten, und seine Umgebung. Verlag Carinthia, 1962
  • Christine Tropper: Geschichtliches über St. Georgen am Längsee (Ausstellungskatalog). Verlag des Kärntner Landesarchivs, Klagenfurt 2003
  • A község honlapja
  • 20523 – Sankt Georgen am Längsee Statistik Austria

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sankt Georgen am Längsee című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.