Schopper György

	Schopper György
	Rozsnyó püspöke
Született	1819. március 9.; Pest
Elhunyt	1895. április 10. (76 évesen); Rozsnyó
Felekezet	római katolikus egyház
	Püspökségi ideje; 1872 – 1895
Előző püspök	Következő püspök
Kollárcsik István	Ivánkovits János
	Schopper György a Catholic Hierarchy-n
	A Wikimédia Commons tartalmaz Schopper György témájú médiaállományokat.

Schopper György (Pest, 1819. március 9. – Rozsnyó, 1895. április 10.) bölcseleti és teológiai doktor, rozsnyói püspök.

Élete szerkesztés

Pesten született vagyonos kereskedő-szülőktől. Miután Tatán és a fővárosban elvégezte a középiskolákat, két évig a pozsonyi Emericanumban volt, azután pedig a bölcseletre 1835-ben Nagyszombatba, a teológiára 1837-ben a bécsi Pázmáneumba ment. A szigorlatok letétele után a pesti egyetemen bölcseleti, a bécsin teológiai doktorrá avatták.

Pappá szenteltetvén, káplán volt Pozsonyban, 1846-ban a bécsi Pazmaneum tanulmányi felügyelője. 1848-ban kinevezték esztergomi teológiai tanárrá, 1855. február 22-én budapesti egyetemi hittanárrá; 1860. március 4-én a hittani kar dékánjává választották, 1861. október 29-én prorektorrá, az 1864-65. tanévre egyetemi rektorrá (1865. június 9-én, midőn a király ő Felsége az egyetemet meglátogatta, 950 forintnyi alapítványt tett, melynek évi kamatjai az egyetem legszorgalmasabb és jó magaviseletű hallgatója jutalmazására fordították); 1866. április 26-án esztergomi címzetes kanonokká, 1868. március 2-án valóságos esztergomi kanonokká nevezték ki.

1870. szeptember 29-én elnyerte a királyhegyi apátság címét és a Pázmáneum kormányzásával bízták meg. 1872 februárjában ő felsége a rozsnyói püspöki székre emelte őt. 1887-ben ötvenéves bölcseletdoktori jubileuma alkalmával a budapesti egyetemi tanács tiszteletbeli doktori diplomával tüntette ki, a pápa pedig 1888-ban trónállójává és római gróffá tette. 1891-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki. A liberális egyházpolitika legtranszigensebb ellenfele volt. A bécsi hittani kar tagja, zsinati és egyházmegyei könyvvizsgáló, a jogtörténelmi államvizsga bizottmányi tagja volt. Rendes tanárságának éveiben 1856 és 1868 között beutazta Ausztria, Németország, Svájc, Olaszország, Franciaország és Anglia nevezetesebb városait.

Rozsnyón 300 000 forint alapítvánnyal kórházat, árvaházat, gyermek-szemináriumot (Kósa-Schopper-intézet) építtetett, az apácáknak zárdát, díszes könyvtárhelyiséget emelt 24 000 frtnyi költséggel, 15 000 forinton egy vasas fürdőt létesített; ő készítette a budapesti bazilika nagy harangját és sajátjából ezreket fordított évenként jótékony célokra.

Cikkei a Religióban (1857. Néhány szó a magán-nevelőintézetekről, A vasárnapok megszenteléséről, A nép hitélete Sziléziában, 1858. Mikép igazolták mindenkor a zsidók Krisztusbani hitetlenségüket? Valjon a 72 tanítvány utódjai-e a presbyterek? M. győri áldozárnak ugyanez ügyben, Péntek és 13., Newmann eszméi az egyetemekről és papnöveldékről, 1889. I. 11. sz. Levél a szerkesztőhöz; Frankovics Gergely, Stansit Horváth Gergely és Perneszi András); a Magyar Államba Veteran és Scipio aláírással számos cikket írt.

Munkái szerkesztés

Emlékbeszéd, melyet néhai Márkfy Samu, sz. Benedekrendű Pannonhalmi áldozár, hittanár, m. akadémiai lev. tag... egyetemi rector felett 1861. sz. András hó 2. az egyetem nagyobb dísztermében tartott. Buda, 1861
Beszéd, melyet a valódi tudomány főkellékeiről, a m. kir. tud.-egyetem ujjáalakítása LXXXV. évfordulati ünnepélyén 1865. sz. Iván hó 25. mondott. Uo. 1865
A polgári házasság. Fejtegeti... Uo. 1868
Mily jelleggel bír voltakép a magyar tudományegyetem? Fejtegeti Tömöri. Kiadja az esztergomi irodalmi egylet. Pest, 1868 (VI. Korkérdés, megjelent a Religio 1866. II. 19-23.).
Mi czélja lehet napjainkban egy általános közzsinatnak? Kidja az esztergomi irodalmi egylet. Esztergom, 1869 (XI. Korkérdések)
Sermones pastorales, quos dum gubernacula regiminis ecclesiastici capesseret, ad clerum et populum dioec. Rosn. dixit. Pestini, 1872
Epistola Past... super tempore Communionis Paschalis. Rosnaviae, 1872
Epistola Past., ope cuius Breve Apostolicum intuitu novi officii et novae Missae de immaculata B. Mariae V. Conceptione nondum vulgatum, in sua Dioecesi publici juris fecit. Uo. 1872
Epistola P. pro tempore Sacrae Quadragesimae. Uo. 1872
Epistola Past., medio cujus Decreta Concilii Vaticani oecumenici publicantur. Uo. 1872
Epistola Past. super aspersione aquae benedictae nonnullis in locis Dioeceseos neglectae. Uo. 1872
Communitatis J. Comitatus Scepusiensis Litterae, in quibus tempore Cholerae circa Sacramentis provisos et summa caritate fotos infirmos Cleri solertia dignis celebratur laudibus. Eidem communicatur. Uo. 1873
Epistola Past. contra Ephemerides perversis principiis referta directe. Uo. 1874
Epistola Past. contra eos fulminata qui asserunt: progenitam sobolem status prius, quam genitorum constituere proprietatem. Uo. 1875
Epistola Past. super indicto per S. Pontificem Pium IX. Jubilaeo. Uo. 1875
Epistola Past. contra idola moderni aevi. Uo. 1876
Epistola Past. super abusibus in publica SS. Sacramenti expositione compertis. Uo. 1880

Források szerkesztés

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.
Magyar katolikus lexikon XI. (Pob–Sep). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2006.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Rozsnyói püspökök listája

Előde:
Kollárcsik István

Rozsnyói katolikus püspök
1872–1895

Utóda:
Ivánkovits János