Schuch Timuzsin

magyar kézilabdázó

Schuch Timuzsin (teljes nevén Schuch István Timuzsin; Nagyatád, 1985. június 5. –) magyar kézilabdázó, a magyar férfi kézilabda-válogatottban a mezszáma az 5. Válogatottként részt vett a több Európa-bajnokságon és világbajnokságon, valamint a 2012. évi nyári olimpiai játékokon.

Schuch István Timuzsin
Személyes adatok
BecenévTimu
Születési dátum1985június 5. (38 éves)
Születési helyNagyatád, Magyarország
Állampolgárságmagyar
Magasság197 cm
Posztbeálló
Klubadatok
Jelenlegi klubjaFerencvárosi TC
Junior klubok
IdőszakKlub
2004 MKB Veszprém KC
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
2004–2005Magyarország MKB Veszprém KC
Rinyamenti KC (kölcsönben)
2005–2007Magyarország Győri ETO FKC
Balatoni KC (kölcsönben)
2007–2011Románia HCM Constanţa
2011–2018Magyarország Telekom Veszprém KC
2018–2021Magyarország Ferencvárosi TC
Válogatottság2
2010–Magyarország Magyarország155 (76)[1]
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2018. január 13.
* Mérkőzések (gólok száma)
A Wikimédia Commons tartalmaz Schuch István Timuzsin témájú médiaállományokat.

Sportpályafutása szerkesztés

Klubcsapatban szerkesztés

Nagyatádon született, később szüleivel Csurgóra költöztek és 12 évesen ott kezdett el kézilabdázni. Középiskolai tanulmányai miatt került Veszprémbe, ahol a felnőttcsapatban 19 esztendősen egy Pick Szeged elleni győztes meccsen mutatkozott be. 2005-től Győrben játszott majd 2007-ben Romániába a HCM Constanţa-hoz igazolt és itt 2009 és 2010-ben is bajnokságot nyertek, valamint bemutatkozhatott a Bajnokok Ligájában is.[2] 2011 nyarától újra Veszprémbe került és hároméves szerződést írt alá a MKB Veszprém KC csapatával.

A bakonyi klubbal kétszer is Bajnokok Ligája-döntőben szerepelhetett, de mindkét alkalommal elveszítették azt csapatával, 2015-ben a Barcelona, 2016-ban a Vive Kielce ellen.[3] Suchot három alkalommal is a BL-idény legjobb védőjátékosának választották. Hétszeres kupagyőztes és hatszoros bajnok a Veszprémmel, kétszer a regionális SEHA-ligát is megnyerte csapatával.[4] 2018 nyarától a Ferencvárosi TC játékosa.[5]

A válogatottban szerkesztés

A magyar válogatottban mind a hat mérkőzésen játszott az Újvidéken rendezett 2012-es Európa-bajnokságon.[6] Londonban tagja volt a 2012. évi nyári olimpiai játékokon negyedik helyet szerző férfi kézilabda-válogatottnak.[7]

Családja szerkesztés

Édesapja magyar, míg édesanyja, Pürev Dorzshand mongol származású, aki Budapesten tanult és itt találkozott a férjével, aki korábban szintén kézilabdázott. Szülei a két nemzet nagyságai közül választották keresztneveit, mongol származású nevét, a Timuzsint Dzsingisz kán gyermekkori neve (Temüdzsin) után kapta, míg magyar keresztneve az István.[8]

Eredményei szerkesztés

Klubcsapatban szerkesztés

A válogatottban szerkesztés

Eddigi legjobb eredményei a magyar férfi kézilabda-válogatottban:

  • Junior férfi kézilabda világbajnokság: 2005, bronzérmes
  • Európa bajnoki 8. (Szerbia, 2012)
  • Olimpiai 4. (London, 2012)

Díjai, elismerései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A magyar válogatott kerete a 2018-as Európa-bajnokságon. EHF, 2018. január 13. [2020. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 16.)
  2. Horváth Gábor: István, a mongol király. naplo-online.hu, 2011. november 25. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  3. Hetesekkel a Kielce nyerte meg a döntőt, 2016. május 29.
  4. A Veszprém elveszítette a SEHA Liga döntőjét (magyar nyelven). 24.hu, 2017. április 9.
  5. Férfi kézilabda: Schuch Timuzsin a Ferencvárosban folytatja (magyar nyelven). Nemzeti Sport. (Hozzáférés: 2018. május 25.)
  6. ”Schuch túl keveset játszik”. vb.sportklub.tv, 2012. július 9. (Hozzáférés: 2012. július 29.)[halott link]
  7. Császár nélkül esélyünk sem volt: negyedik a férfi kéziválogatott (magyar nyelven). smartsport.hu. [2012. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 30.)
  8. Dzsingisz Kán nevét viseli a magyar beállós (magyar nyelven). borsonline.hu. (Hozzáférés: 2012. július 31.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés