Schutzpass
Schutzpass (schutzbrief, védlevél, menlevél). Magyarországon a semleges országok (elsősorban Svájc, Svédország és a Vatikán) budapesten maradt képviseletei által 1944 nyarától kezdve kiadott ideiglenes útlevél, amely azt igazolta, hogy a személyhez az adott államnak különleges érdekei fűződnek; annak védelme alatt áll. Tízezres nagyságban adtak ki az üldözötteknek ilyen iratokat (németül: Schutzpass), leginkább zsidóknak, amelyek közül a legtöbbet Angelo Rotta pápai nuncius adta ki. Európai államokon kívül is nyújtottak ilyen segítséget, pl. 1600 salvadori iratot is kiadtak budapesti zsidónak 1944 októberének végéig.
Az év végére a „védett házakban” a semleges országok és a Nemzetközi Vöröskereszt védelmét élvező zsidók száma 33 000 főre nőtt. A nyilas hatóságok többek között 7800 svájci és 4500 svéd védlevél érvényességét ismerték el. A budapesti zsidómentő diplomaták és segítőik (Rotta, Lutz, Perlasca stb.) talán leghíresebb alakja Raoul Wallenberg svéd diplomata volt, akit a főváros elfoglalása után az oroszok elhurcoltak.
Források szerkesztés
- védőútlevél (Schutzpass) (Holokauszt Emlékközpont, Enciklopédia)
- Schutzpass (védlevél) (Magyarország a második világháborúban – Lexikon A-ZS, főszerkesztő: Sipos Péter, PETIT REAL, Budapest, 1997)
- Védett házak (Magyarország a második világháborúban – Lexikon A-ZS)