Sebesi Ernő

magyar orvos, költő, drámaíró

Sebesi Ernő névvariáns: Fried (Sebeskellemes, 1893. december 9.[1]Budapest, 1944. december vége[2] vagy 1944, Mauthausen[3]) magyar orvos, költő, drámaíró, műfordító.

Sebesi Ernő
SzületettFried Ernő
1893. december 9.
Sebeskellemes
Elhunyt1944. december vége (50 évesen)
Budapest vagy Mauthausen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Fried Ignác lókereskedő és Raducziner Cili fia. Eperjesi érettségije után orvosi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen kezdte, orvosi oklevelét a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen szerezte meg (1917). Eperjesen orvosként dolgozott. Publikált a Tűz című hetilapban. Származása miatt 1941-ben a szlovákiai zsidóüldözések elől Magyarországra menekült. Vagy Budapest ostroma idején vagy Mauthausenba deportálva halt meg.

Orvosi munkája mellett verseket, novellákat, drámákat írt. Első verseskötete, „A csönd karján" (Eperjes, 1919) Szlovákiában „első hírnöke a kisebbségbe került magyar irodalomnak.”[4] Művei alaphangját többnyire a részvét és a kesernyés kiábrándultság keveredése adja, kedvelte a bizarr ötleteket. Félemberek című drámáját a pozsonyi színházban, Karambol című színdarabját Amerikában, a Haláljátékot a budapesti Kamaraszínházban mutatták be. Versei, novellái, drámái mellett fordított is: cseh, szlovák és német szerzők verseit, illetve prózai munkáit ültette át magyarra.

A végső szó című kötetével kapcsolatban a költőt Bálint György így jellemezte: „Sebesi Ernő különös költő. Tulajdonképpen két külön költő. Az egyik Sebesi Ernő friss, érdekes hangon ír, sok hatásos ötlettel, sok pezsgős szarkazmussal és öngúnnyal. A másik Sebesi Ernő ezzel szemben nagyon szereti a giccset, édeskésen szentimentális, helyenkint laposan érdektelen. (…) Ha csak az egyik Sebesi Ernő írta volna a verskötetet, szép könyv lenne, amit csak dicsérni lehetne.”[5]

Neve szerepel a buchenwaldi koncentrációs tábor áldozatai között.[6]

Művei szerkesztés

  • A csönd karján (versek, Eperjes, 1919)
  • Öklös fohász (versek, Bécs, 1921)
  • Félemberek (dráma, Eperjes, 1924)
  • Karambol (dráma, Rochester, 1926)
  • Haláljáték (dráma, 1926)
  • A vihar elvonul (versek, Eperjes, 1928)
  • A végső szó (versek, Eperjes, 1929)
  • Megrúgott emberek (novellák, Kassa, 1929)
  • Számadás (versek, Eperjes, 1934)
  • Halhatatlanok (Írói arcképek száz szonettben, Budapest, 1943)
  • Haláljáték; vál., utószó Csanda Sándor; Madách, Bratislava, 1976

Műfordításai szerkesztés

  • Stefan Zweig: A nagy pillanat (történelmi miniatűrök, Budapest, 1945)[7]
  • Stefan Zweig: Bizánc meghódítása (Budapest, 1996)[8]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Születési bejegyzése a sebeskellemesi izraelita hitközség születési akv. 38/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  2. Sebesi Ernő. Magyar Életrajzi Index
  3. A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól
  4. Szállási Árpád: Sebesi Ernő
  5. Bálint György (1930). A végső szó. Sebesi Ernő versei. Nyugat (4. szám). (Hozzáférés: 2014. szeptember 7.)  
  6. Memorial Archives
  7. OSZK
  8. OSZK

Források szerkesztés

További információk szerkesztés