Sigurd Abel (Leonberg, 1837. június 4. – Leonberg, 1873. január 9.) német történetíró, Otto Abel unokaöccse.

Sigurd Abel
Született1837. június 4.[1]
Leonberg[2]
Elhunyt1873. január 9. (35 évesen)[1]
Leonberg
Állampolgárságanémet
Foglalkozása
  • középkortörténész
  • történész
  • egyetemi oktató
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Pályafutása szerkesztés

Tanulmányait a jénai, bonni, göttingeni és berlini egyetemen végezte és Waitz történeti iskolájának lett buzgó követője. 1861-ben docens minőségében kezdte előadásait Göttingenben, 1868-ban kinevezték rendkívüli tanárrá a giesseni egyetemhez.[3]

Fő művei szerkesztés

  • «Der Untergang des Longobardenreiches in Italien» (Göttingen, 1859)
  • «Geschichte Karls des Grossen» (I. köt. Lipcse, 1866)
  • «Fox und Norh». (megjelent a Sybel-féle Histor. Zeitschrift-ben 17. kötet).

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  3. Lásd Abel életrajzát a Deutsche Biographie 1. kötetében, a 16. lapon, Frensdorff tollából.

Források szerkesztés