Simon Sándor (kohómérnök)

(1923–1989) kohómérnök

Simon Sándor (Szikszó, 1923. november 21.Miskolc, 1989. augusztus 19.) kohómérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1972 és 1978 között a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora.

Simon Sándor
Született1923. november 21.
Szikszó
Elhunyt1989. augusztus 19. (65 évesen)
Miskolc
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásakohómérnök,
egyetemi tanár
A Nehézipari Műszaki Egyetem 4. rektora
Hivatali idő
1972 1978
ElődZambó János
UtódCzibere Tibor
SablonWikidataSegítség

Élete, munkássága szerkesztés

Simon Sándor apja, Simon János szikszói kőműves volt, anyja Szűcs Mária. Alapfokú iskoláját Szikszón járta ki, majd Miskolcon a Fa- és Fémipari szakiskolában tanult 1938 és 1942 között, ezután Marosvásárhelyen fejezte be a felsőipariskolát 1944-ben. A Diósgyőri Vasgyárban helyezkedett el mintakészítő asztalosként. 1945 elején megnősült, felesége Bánvölgyi Katalin volt. Négy gyermekük született: Sándor, Katalin, Péter és Judit. 1945 júniusától földmérő volt Szikszón, majd a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség főtitkára lett. 1947-ben visszakerült a Lenin Kohászati Művekbe, technikusi munkakörbe, de 1949-től már osztályvezető volt. Munka mellett egyetemi tanulmányokat folytatott, és 1951-ben kohómérnöki oklevelet szerzett a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Végzés után, 1951 novemberében Szovjetunióba utazott, a moszkvai Acél Intézetben volt aspiráns, ahol 1955-ben kandidátusi fokozatot szerzett.

1955-ben a Nehézipari Műszaki Egyetem MDP-titkára, majd a Kohómérnöki Kar Vaskohászati tanszékének egyetemi docense lett. 1958-tól 1966-ig előbb tudományos, majd oktatási rektorhelyettes volt. 1960-ban lett a Vaskohászati tanszék vezetője, 1962-től már egyetemi tanárként. Működése alatt kiváló szakemberek dolgoztak a tanszéken, akiknek szakmai előremenetelét segítette. Tudományos munkássága elsősorban az acélgyártás területével foglalkozott, ezen belül a szintetikus salakok és a dezoxidáló anyagok hatásával. A tanszék rövid idő alatt a nyersvasgyártás és az acélgyártás hazai szakmai-tudományos bázisa lett. Vezette az MTA Kohászati munkaközösségét is. 1976-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Simon Sándor 1972-től 1978-ig az egyetem rektora volt. Ez idő alatt kialakult a szakkollégiumi rendszer, és megalakult az Egyetemtörténeti Bizottság (Terplán Zénó vezetésével). 1988. január 1-jével, saját kérelmére vonult nyugdíjba, másfél év múlva hunyt el.

Elismerései szerkesztés

  • 1959 – Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója
  • 1959 – Szocialista Munkáért Érdemérem
  • 1966 – A Kohászat Kiváló Dolgozója
  • 1966 – Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója
  • 1967 – A Munka Érdemrend Arany fokozata
  • 1970 – Felszabadulási jubileumi emlékérem
  • 1972 – A Kohászat Kiváló Dolgozója
  • 1974 – A Munka Érdemrend Arany fokozata
  • 1975 – Nívó-díj (Műszaki Könyvkiadó)
  • 1975 – A Harkovi Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktora
  • 1977 – Kerpely Antal emlékérem (OMBKE)
  • 1977 – Kiváló nevelő diploma
  • 1977 – A Kassai Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktora
  • 1978 – Miskolc díszpolgára
  • 1983 – NME Pro Universitate
  • 1985 – OMBKE tiszteleti tag

Válogatott publikációi szerkesztés

  • Az oxigénbefúvatás hatása a fémek gázfázis útján történő kéntelenítési folyamatára. NME Közleményei 1. 1957. 129–139 p.
  • Radioaktív izotópok a kohászatban és aktivitásuk mérése. Kohászati Lapok, Öntöde, 91. 1958. (2–3), 42–46 p.
  • Acélgyártás I. Egyetemi jegyzet, Miskolc, 1962.
  • Acélgyártás II. (Társszerző: Csabalik Gyula). Egyetemi jegyzet, Miskolc, 1962.
  • Vas- és fémkohászattan I. Egyetemi jegyzet. (Társszerző: Farkas Ottó) Miskolc, 1962.
  • Die Oxydation des Schwefels durch Blasen des Eisens mit Sauerstoff. (Társszerző: Benkő Gyuláné) Acta Technika 44. 1963. (3–4). 347–363 p.
  • A kén oxidációja a vas oxigénnel történő fúvatásakor. (Társszerző: Benkő Gyuláné) NME Közleményei 11. 1965. 109–120 p.
  • Szintetikus salakokkal történő acélkezelés. (Társszerző: Benkő Gyuláné) NME Közleményei 12. 1965. 239–256 p.
  • Vizsgálatok az oxigénes acélgyártásban végbemenő kénoxidáció termodinamikai és reakciókinetikai törvényszerűségének feltárására. NME Közleményei 15. 1967. 531–552 p.
  • Physikalisch-chemische Bedingungen der Stahlherstellung mit Sauerstoff Freiberger Forschungshefte. B. 151. 1969. 43–59 p.
  • Ferroötvözetekből valamint komplex dezoxidálószerekből származó zárványok mennyiségét és minőségét befolyásoló tényezők. BKL Kohászat. 104. 1971. (2). 56–60 p.
  • Untersuchungen zur Herkunft exogener Oxideinschlüsse in beruhigt und unberuhigt vergossenen Stählen durch nachträglich aktivirte Markierungs elemente. (Társszerzők: Benkő Gyuláné, Szarka Gyula) Neue Hütte 17. 1972. (1) 40–43 p.
  • A ritkaföldfémek dezoxidáló és mikroötvöző hatásának sajátosságai. (Társszerző: Károly Gyula) BKL Kohászat. 111. 1978. (4) 145–150 p.
  • Újabb technológiai megoldások az acélgyártásban. (Társszerzők: Sziklavári János, Szőke László). Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978.
  • Kalkauflösung der Oxigenkonverterschlacke. (Társszerző: Csabalik Gyula) Freiberger Forschungshefte B. 212. 1979. 83–89.
  • Acélhulladékok minőségének hatása az OKÜ SM-kemencéinek üzemmenetére. (Társszerzők: Grega Oszkár, Polencsik József) Ózdi Acél. 10. 1982. 5–10 p.
  • Acélkohászattan I. (Társszerző: Károly Gyula). Tankönyvkiadó, Budapest, 1983.
  • Acélkohászattan II. (Társszerző: Károly Gyula). Tankönyvkiadó, Budapest, 1984.
  • Einschlussmorphologie der durch Pulvereinblasen erzeugten und mit Niob sowie Vanadium mikrolegierten Stähle Freiberger Forschungshefte. (Társszerzők: Károly Gy., S-El Ghazally, Grega O., Énekes S.) B.239 1984. 44–58 p.
  • Vaskohászati Kézikönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985. 279–293 p.
  • Az UHP-kemence metallurgiai munkájának komplex elemzése. (Társszerzők: Szegedi J., Szarka Gy., Bollobás J., Varga S.) BKL Kohászat. 119. 1986. (6) 179–182 p.

Források szerkesztés