Sint Maarten
Sint Maarten a Holland Királyság alkotmányos része, mint az egyik társult autonóm állam, a Karib-tengeren lévő a Szent Márton-sziget déli részén fekszik. Területe 34 km², lakosainak száma 2010 januári becslés szerint 37 429 fő,[3] fővárosa Philipsburg.
| Sint Maarten | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Semper pro grediens (latin) Nemzeti dal: O sweet Saint-Martin's Land (Saint-Martin és Sint Maarten közös himnusza) | |||
 | |||
| Fővárosa | Philipsburg | ||
 é. sz. 18° 04′, ny. h. 63° 04′Koordináták: é. sz. 18° 04′, ny. h. 63° 04′ | |||
| Államforma | alkotmányos monarchia a Holland Királyság autonóm területe | ||
| Vezetők | |||
| Király | Vilmos Sándor holland király | ||
| Kormányfő | Eugene Holiday | ||
| Miniszterelnök | Silveria Jacobs | ||
| Hivatalos nyelv | holland, angol | ||
| Elődállamok | Holland Antillák | ||
| Tagság | |||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 43 847 fő (2020)[1] | ||
| Rangsorban | 221 | ||
| Becsült | 37 429 fő (2010) | ||
| Rangsorban | 221 | ||
| Népsűrűség | 1101 fő/km² | ||
| Vallások | 39% római katolikus 12% pünkösdista 11% metodista 23% egyéb 15% nem vallásos | ||
| GDP | 2008 | ||
| Összes | 794,7 millió USD (CIA World Factbook) (106) | ||
| Egy főre jutó | 15 400 USD (73) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 34 km² | ||
| Rangsorban | 235 | ||
| Víz | 0% | ||
| Időzóna | AST (UTC-4) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Holland antillákbeli forint (ANG) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | SXM | ||
| Hívószám | 599[2] | ||
| Internet TLD | .sx | ||
| Közlekedés iránya | jobb oldali | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sint Maarten témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
A sziget másik felén a Franciaországhoz tartozó Saint-Martin terül el.
Név szerkesztés
Mind a szigetet, mind annak holland fennhatóság alatt álló részét még a 20. században is gyakran a francia St. Martin névvel jelölték. A holland terület neve hivatalosan 1937. április 1-jén változott (a holland helyesírási normától eltérően, nem kötőjellel írt) Sint Maartenre.[4] A holland területre, a félreértések elkerülése érdekében, idegen nyelveken is rendszerint Sint Maartenként utalnak.
Története szerkesztés
2010. október 10-én vált a Holland Királyság egyik önálló államává. 1983 és 2010 között a Holland Antillák, 1951-1983 között pedig ezen belül, Sabával és Sint Eustatiusszal együtt, az ún. SSS-szigetek része volt.
Első európaiként Kolumbusz Kristóf érkezett a szigetre, amelyet Tours-i Szent Mártonról nevezett el. A szent ünnepnapja november 11., ez a nap a Szent Márton-szigeten nemzeti ünnep. A terület indián őslakosai Soualigának (Sószigetnek) nevezték földjüket. A sziget épp a hosszú hajóutakra szánt hús tartósítására használt só miatt volt érdekes több ország, köztük Hollandia és Franciaország számára. Manapság azonban már nem a só, hanem a turizmus a sziget legfontosabb bevételi forrása.
Népesség szerkesztés
A 2001-es népszámlálás adatai szerint Sint Maartennek 30 594 lakosa volt. A tényleges lélekszám azonban, az illegális bevándorlók miatt, valószínűleg valamivel magasabb. A tapasztalható növekedéshez a (legális) bevándorlás is hozzájárul: a hivatalosan számba vett lakosok csupán 51%-a volt holland állampolgár, és a népességnek csak 30%-a született a szigeten. Legnagyobb számban a Dominikai Köztársaság és Haiti állampolgárai élnek Sint Maartenen (a népesség legalább 10-10%-át alkotva). Kisebb számban találunk a környező angol nyelvű területekről származó csoportokat is, pl. Jamaicáról, Guyanából, az Egyesült Királyságból (elsősorban a Brit Virgin-szigetekről) és az USA-ból.
Vallási tekintetben rendkívül sokszínű a terület: a lakosság 39%-a római katolikus, 12%-a pünkösdista, 11%-a metodista, 7%-a baptista, 6%-a adventista, 4%-a anglikán vallású, 3%-a zsidó, valamint további 3%-a kálvinista.
A hivatalos nyelv a holland. Otthon a lakosság 68%-a angolul, 13%-a spanyolul, 8%-a a helyi kreol nyelven, 4%-a pedig hollandul beszél. Mind holland, mind angol nyelvű általános és középiskolák is vannak a szigeten, így az angol anyanyelvű (nem bevándorolt) lakosok is bírják a holland nyelvet.
Települések szerkesztés
1000 fő/km²-es népsűrűségével Sint Maarten a Holland Királyság legsűrűbben lakott országa. Az eredeti települések így sok helyütt összefüggővé váltak. A népszámlálás során a következő településeket különböztették meg:
- Philipsburg – 1338 fő
- Lower Prince's Quarter – 8123 fő
- Cul de Sac – 7880 fő
- Koolbaai / Cole Bay – 6046 fő
- Upper Prince's Quarter – 4020 fő
- Little Bay (Fort Amsterdam) – 2176 fő
- Simpson Bay – 736 fő
- Lowlands – 232 fő
Sint Maarten területének részét képezik további, a parttól nem messze található, lakatlan szigetek, sziklaszirtek is: Guana Key, Hen & Chickens, Cow & Calf, Molly Beday és Pelikan Key.
Gazdaság szerkesztés
Az ország gazdasága teljes egészében a turizmusra épül. Amellett, hogy nyaralóhely, sok óceánjáró hajó megállóhelye is, így a szigeten tartózkodók száma nagymértékben ingadozik a kikötő hajók számának függvényében.
A sziget repülőtere, a Princess Juliana International Airport Simpson Bay és Lowlands között fekszik. A repülőtér kifutópályája annyira közel van Maho Beach strandjához, hogy a leszálló gépek veszélyesen alacsonyan – mindössze 35 méter magasan – repülnek el a strandon tartózkodók felett. Bár a gépek keltette zaj és turbulencia nagyon erős, a strand éppen emiatt kedvelt helyszíne a turistáknak.
Kormányzat szerkesztés
Az ország kormányzata egy kormányzóból (az államfő helyi képviselője), egy irányító testületből („kabinet” – kb. kormány) és a „Staten”-ből (kb. parlament) áll. Sint Maartent a Holland Királyság minisztereinek tanácsában egy külön a sziget ügyeiért felelős miniszter képviseli.
| Párt | Pártvezető | Szavazatok száma | Százalék | Elnyert helyek |
|---|---|---|---|---|
| National Alliance (NA) | William Marlin | 6298 | 45,94 | 7 |
| United People (UP) | Theo Heyliger | 4943 | 36,06 | 6 |
| Democratische Partij (DP) | Sarah Wescot-Williams | 2339 | 17,06 | 2 |
| Concordia Political Alliance (CPA) | Jeffrey Richardson | 128 | 0,93 | 0 |
| Összesen | - | 13 707 | 71 | 15 |
Az államforma változásai szerkesztés
Az 1994. október 14-én tartott első népszavazás során minden, az akkori Holland Antillákhoz tartozó szigeten az addigi államszerkezet fenntartása mellett döntöttek. Sint Maartenen a szavazók 33%-a már akkor is a status aparte-ra szavazott (azaz arra, hogy a sziget a Holland Királyságon belüli autonóm terület, önálló állam legyen).
2000. június 23-ára a kormányzat újabb népszavazást írt ki, részben az Antillák tagjaival való egyre súlyosabb együttműködési nehézségek miatt. A helyzet megoldását a vezetők is az autonómiában látták. A lakosság nagy többséggel az önállóságra szavazott. A népszavazás eredménye viták és referendumok sorát idézte elő a többi szigeten is. 2006 őszén született meg a végső megegyezés Hollandiával, amelynek értelmében Sint Maarten a királyságon belül önálló állammá vált. Ez végül 2010. október 10-én lépett hatályba.
| Lehetőségek | Szavazatok | % |
|---|---|---|
| A: megmaradás a Holland Antillák részeként | 332 | 3,74 |
| B: a Holland Királyság autonóm államává válás | 6212 | 69,99 |
| C: beolvadás Hollandiába | 1050 | 11,83 |
| D: független állam alakítása | 1282 | 14,44 |
| Összesen | 8876 | 100 |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://web.archive.org/web/20201231150122/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/fields/335rank.html
- ↑ 2011. szeptember 30-tól Sint Maarten csatlakozik az észak-amerikai számozáshoz (North American Numbering Plan), így hívókódja +1 (721) lesz. Bővebben: PL-418: Introduction of NPA 721 (Sint Maarten). North American Numbering Plan Administration. [2012. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 16.)
- ↑ CIA The world factbook
- ↑ Het eiland Sint Maarten. Het Vaderland, 28 maart 1937
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sint Maarten (land) című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk szerkesztés
