Sivatagi pacsirta

Sivatagi pacsirta
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Család:	Pacsirtafélék (Alaudidae);
Nem:	Ammomanes;
Faj:	A. deserti;
Tudományos név
	Ammomanes deserti; (Lichtenstein, 1823)
Szinonimák
	Alauda deserti
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sivatagi pacsirta témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sivatagi pacsirta témájú médiaállományokat és Sivatagi pacsirta témájú kategóriát.

A sivatagi pacsirta (Ammomanes deserti) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Martin Hinrich Carl Lichtenstein német ornitológus írta le 1823-ban, az Alauda nembe Alauda deserti néven.^[3]

Alfajai szerkesztés

Ammomanes deserti payni (Hartert, 1924) – Marokkó, délnyugat-Algéria;
Ammomanes deserti algeriensis (Sharpe, 1890) – észak-Algéria, Tunézia, északnyugat-Líbia;
Ammomanes deserti mya (Hartert, 1912) – közép-Algéria;
Ammomanes deserti geyri (Hartert, 1924) – Mauritánia, dél-Algéria, északnyugat-Niger;
Ammomanes deserti whitakeri (Hartert, 1911) – délkelet-Algéria, délnyugat-Líbia, északnyugat-Csád;
Ammomanes deserti kollmanspergeri (Niethammer, 1955) – északkelet-Csád, nyugat-Szudán;
Ammomanes deserti isabellina (Temminck, 1823) – észak-Egyiptom, dél- és kelet-Izrael, dél-Jordánia, északnyugat-Szaúd-Arábia, dél-Irak;
Ammomanes deserti deserti (M. H. K. Lichtenstein, 1823) – kelet-Egyiptom, kelet-Szudán;
Ammomanes deserti erythrochroa (Reichenow, 1904) – nyugat-Csád, észak-Szudán;
Ammomanes deserti samharensis (Shelley, 1902) – kelet-Szudán, Eritrea, kelet-Szaúd-Arábia;
Ammomanes deserti assabensis (Salvadori, 1902) – Etiópia, északnyugat-Szomália;
Ammomanes deserti akeleyi (Elliot, 1897) – észak-Szomália;
Ammomanes deserti coxi (Meinertzhagen, 1923) – dél-Törökország, Szíria, észak-Irak;
Ammomanes deserti annae (Meinertzhagen, 1923) – Jordánia;
Ammomanes deserti azizi (Ticehurst & Cheesman, 1924) – északkelet-Szaúd-Arábia;
Ammomanes deserti saturata (Ogilvie-Grant, 1900) – Jemen;
Ammomanes deserti insularis (Ripley, 1951) – Bahrein;
Ammomanes deserti taimuri (Meyer de Schauensee & Ripley, 1953) – Omán;
Ammomanes deserti cheesmani (Meinertzhagen, 1923) – kelet-Irak, nyugat-Irán;
Ammomanes deserti darica (Koelz, 1951) – délnyugat-Irán;
Ammomanes deserti parvirostris (Hartert, 1890) – nyugat-Türkmenisztán;
Ammomanes deserti orientalis (Zarudny & Loudon, 1904) – északkelet-Irán, dél-Türkmenisztán, dél-Üzbegisztán, dél-Tádzsikisztán, észak-Afganisztán;
Ammomanes deserti iranica (Zarudny, 1911) – kelet-Irán, délnyugat-Afganisztán, nyugat-Pakisztán;
Ammomanes deserti phoenicuroides (Blyth, 1853) – délkelet-Afganisztán, kelet-Pakisztán, északnyugat-India.

Előfordulása szerkesztés

Észak- és Északkelet-Afrika legnagyobb részén, valamint Nyugat-Ázsia és Közép-India területein honos. Kóborlásai során Dél-Európába is elvetődik.

Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, valamint szubtrópusi és trópusi cserjések és forró sivatagok, sziklás környezetben. Állandó, nem vonuló faj.^[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 17 centiméter, testtömege 20-30 gramm.^[5] Tollazata fölül szürkés fahéjbarna, farcsíkja rozsdás vörhenyes, alól fakó barnásfehér. Fültájéka, begye, oldala, alsó fark és alsó szárnyfedői halovány, vörhenyes sárgásbarnák. Evező- és farktollai olajbarnák, az előbbiek külső szegélye rozsdás fahéjvörhenyes, a két szélső farktoll a vége kivételével rozsdás fakósárgásbarna. Szeme barna, csőre szarubarnás, a lába sötétbarna.

Életmódja szerkesztés

Igen gyors futó, ügyes és fürge repülő, bár repülése kissé lebegő. Rendes hívogatója olyan mélabús, hogy szinte észre se vesszük, hogy voltaképpen milyen kellemes hang.

Szaporodása szerkesztés

Elterjedésének északi részein márciustól májusig, a déli részein februártól áprilisig, Szomáliában áprilistól júniusig költ, általában évente kétszer. Monogám. Fészekalja 3-4 tojásból áll.