Sol Invictus ("Legyőzhetetlen Nap") a késői Római Birodalom hivatalos napistene és a katonák védnöke volt. 274. december 25-én Aurelianus római császár hivatalos vallássá tette a hagyományos római kultuszok mellett.[1]

Sol Invictus
FoglalkozásaNapisten
A Wikimédia Commons tartalmaz Sol Invictus témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
I. Constantinus a Sol Invictus képviseletében egy érméjén

A történészek nem értenek egyet abban, hogy az új istenség az ősi latin Sol- kultusz [2] újragondolása volt-e, az Elagabalus- kultusz újjáélesztése [3] vagy teljesen új kultusz.[4] A napisten kultuszát Aurelianus után a császárok kedvelték és érmeiken egészen I. Constantinus uralkodásáig megjelent.[5] Konstantinápolyban I. Constantinus császár felállíttatta a napisten szobrát, amelynek arcvonásai az övét viselték.[6] A Sol Invictusra utaló utolsó felirat 387-ben volt.[7]

Az I. nikaiai zsinat (325) hogy e - széles néptömegek által ünnepelt - "pogány" ünnepnapot ellensúlyozza, Krisztus születésének a napját tette december 25-re.[8] A kultuszának még az 5. században is annyi híve volt, hogy Hippói Ágoston keresztény teológus szükségesnek találta, hogy prédikáljon ellenük.[9]

Hivatkozások szerkesztés

  1. Manfred Clauss, Die römischen Kaiser – 55 historische Portraits von Caesar bis Iustinian, ISBN 978-3-406-47288-6, p. 250
  2. See S. E. Hijmans, "The sun that did not rise in the east", Babesch 71 (1996) p.115–150
  3. See Gaston Halsberghe, "The cult of Sol Invictus", Leiden: Brill, 1972
  4. As Hijmans states (p.115): "Scholars have consistently postulated a clear distinction between the Republican Sol Indiges and the Imperial Sol Invictus." and p.116 "We should keep in mind, however, that most scholars agree that this cult [Sol Indiges] was never important, and that it had disappeared altogether by the beginning of the second century AD"
  5. Halsberghe, "The cult of Sol Invictus", p.155: "Up to the conversion of Constantine the Great, the cult of Deus Sol Invictus received the full support of the emperors. The many coins showing the sun god that these emperors struck provide official evidence of this." and p.169 "the custom of representing Deus Sol Invictus on coins came to an end in AD 323."
  6. Ponori Thewrewk, Aurél. A Nap fiai 
  7. Halsberghe, "The cult of Sol Invictus", p.170 n.3: "CIL VI, 1778, dates from AD 387,"
  8. Karácsony: az ünnep története (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2014. december 24. (Hozzáférés: 2020. október 18.)
  9. Halsberghe, p.170, n.4: "Augustine, Sermones, XII; also in Ennaratio in Psalmum XXV; Ennaratio II, 3."

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sol Invictus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.