Solymászat
A solymászat a ragadozó madarak idomítása és az idomított ragadozó madarakkal történő vadászat úgy, hogy az idomított madár szabadon repül és vad zsákmányt ejt a maga természetes állapotában. Ezenfelül ide tartozik a ragadozó madarak tenyésztése is. A solymász madara soha nem válhat házi kedvenccé, amelyet a szépsége miatt tartanak a ház elé kikötve.
| Solymászat | |||
| |||
 | |||
| Jutalom, egy vörös vércsének | |||
| Adatok | |||
| Ország | |||
| Felvétel éve | 2010 | ||
| UNESCO azonosító | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Solymászat témájú médiaállományokat. | |||
A solymászat azonban nem csak sólymokkal történő vadászatot jelent, hisz eredményesen használhatók a különböző sas- , héja- és ölyvfélék. Hagyományőrző szerepe vitathatatlan. A legkorábbi időkből is maradtak fenn bizonyítékok a solymászat létezésére. Legalább 4000 éves múltra tekint vissza. Valahol Belső-Ázsia pusztáin élhetett az a gyűjtögető-nomád vadász, aki először tartott vadászmadarat. A felnevelt szelíd madár ösztönének engedelmeskedve vadászni kezdett majd visszatért az emberhez. Így indult hódító útjára a solymászat. A magyar solymászat története valószínűleg a magyar nép kialakulásával egykorú, hiszen eredetmondánkban Emese ősanyánkat álmában egy sólyom (turul) termékenyíti meg. (a turulmadár képét valószínűleg az akkoriban élt kerecsensólyom (Falco Cherrug) egy kivételes nagy változata ihlette).
A honfoglaláskor már egy solymászatot magasan művelő nép jött a Kárpát-medencébe. Később már számos feljegyzés, írásos emlékmű, dombormű tanúskodik a Magyarországon virágzó solymászatról. Az újkori solymászat két legkiemelkedőbb alakja Magyarországon Galántai Lelovich György és Bástyai Lóránt.
Solymászmadarak szerkesztés
Magyarországon solymászat céljára engedélyezett pedzőmadarak szerkesztés
- vándorsólyom (Falco peregrinus)
- vadászsólyom (Falco rusticolus)
- Feldegg-sólyom (Falco biarmicus)
- szirti sas (Aquila chrysaetos)
- héja (Accipiter gentilis)
- karvaly (Accipiter nisus)
Madarak tartása szerkesztés
Magyarországon a szigorú természetvédelmi törvények miatt még ha az a madár nem is a természetből hanem egy tenyészetből származik is kell számos vizsga és engedély. Ezek a következők: elméleti vadászvizsga, solymászvizsga (elméleti és gyakorlati), természetvédelmi vizsga és az illetékes természetvédelmi hatóságtól beszerzett engedély.
Pedzés szerkesztés
Így nevezik a ragadozó madárral történő tényleges vadászatot. A ragadozó madárral történő vadászat a leghumánusabb vadászati módszer. A sebzés minimális, a prédának megvan a lehetősége a menekülésre. A vadászmadár és a solymász felszerelései közé tartozik a lábszíj vagy más néven béklyó, a forgókarika, póráz, a sapka, ami lehet 3 részből álló európai vagy egyetlen darabból szabott ázsiai, csörgő, tollbábú, tarisznya, nyomkövető stb. A madár idomítása egy bonyolult folyamat rengeteg buktatóval, de természetesen leendő solymászmadarunkat is a „hasán” keresztül fogjuk meg.
Magyar Solymász Egyesület szerkesztés
Hazánkban az 1939 óta működő Magyar Solymász Egyesület tömöríti magába a solymászokat.
- Harris-ölyv
-
Kézhez szoktatása -
Indítása -
Röptetése -
Visszatérés
Források szerkesztés
- Lelovich György: A solymászat kézikönyve I.; Magyar Vadászok Országos Szövetsége Solymász Szakosztálya, Bp., 1965
- Csőre Pál: A solymászat története; TerraPrint, Bp., 1996
- Kohár László: A solymászatról kezdőknek; szerzői, Veszprém, 2011
- Solymászkönyv; szerk. Duhay Gábor; Nimród Vadászújság, Bp., 2014
- Bérces János–Rytkó Roland: Amit a solymászvizsgán tudni kell; Országos Magyar Vadászkamara, Bp., 2018
- A solymászmadarak tartása és idomítása sorozat első része. A vándorsólyom és az északi sólyom; szerk. Billege Balázs, Mák Lóránt, Turcsányi Zoltán; MIRSA Egyesület, Miskolc, 2021 (Solymászati szakkönyvtár)
- Bogyai Frigyes: Magyar solymász almanach. A magyar solymászat pantheonja, 1900–1976 ; szerzői, Lovas, 2021
- Szathmáry Szabolcs: Vadászmadaraink zárttéri tenyésztése; Magyar Solymász Egyesület, Bp., 2021
