Wikipédia

Somogyi Endre

(1922–2006) magyar orvos, az igazságügyi orvostan nemzetközi hírű személyisége

Somogyi Endre, születési nevén Schwartz Endre (Kisvárda, 1922. február 26. – Budapest, 2006. március 9.) magyar orvos, az igazságügyi orvostan nemzetközi hírű személyisége.

Somogyi Endre
SzületettSchwartz Endre
1922. február 26.
Kisvárda
Elhunyt2006. március 9. (84 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaorvos
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Orvostudományi Egyetem (–1952)
Kitüntetései
A Semmelweis Egyetem rektora
Hivatali idő
1985 – 1991
ElődSzécsény Andor
UtódRéthelyi Miklós
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Apai ágon iparos, anyai oldalon mezőgazdász családból származik. 1940-ben érettségizett a Kisvárdai Magyar Királyi Állami Bessenyei György Gimnáziumban, majd a géplakatos-vasesztergályos szakmában szerzett képesítést. 1942 márciusától 1943 októberéig Budapesten állt alkalmazásban, majd behívták munkaszolgálatra. 1944 májusában az orosz frontra került. 1945. április 4-én érkezett a mauthauseni koncentrációs táborba, majd annak evakuálása után a gunskircheni táborba vitték. A tábort 1945. május 4-én az amerikai hadsereg szabadította fel. Hazaérkezése után 1945 szeptemberében kezdte meg orvosi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1952-ben doktorált. Ötödéves orvostanhallgató korában demonstrátori kinevezést kapott az egyetem Törvényszéki Orvostani Intézetébe. Ebben az intézetben dolgozott nyugdíjazásáig. 1955-ben kórbonctan-kórszövettanból és igazságügyi orvostanból tett szakvizsgát. Ezt követően a Fővárosi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság mellett állandó orvosszakértőként is működött.

1959-ben az orvostudományok kandidátusi címét védte meg, miután 1958. szeptember 1-jétől már adjunktus és 1959. szeptember 1-jétől pedig docens lett.

1969. július 1-én tanszékvezető egyetemi tanárnak nevezték ki s egyben az Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója egészen 1992-ben történt nyugdíjba vonulásáig. 1972-ben a MTA doktora címét nyerte el.

1979 és 1985 között tudományos rektorhelyettes, majd 1985-től 1991-ig az egyetem rektora. 1998-ban lett professzor emeritus. 2002-ben aranydiplomát kapott az egyetemtől.

Főbb kutatási területe szerkesztés

Az elektromos áram szívkárosító hatása, a hirtelen szívhalál, a szívizom biopsziás mintái, összehasonlító morphológiai és biokémiai vizsgálata, különös tekintettel a szívtranszplantációra.

Főbb eredményei szerkesztés

  • Elsőként vezette be a kromoszóma vizsgálatokat a származás megállapítási ügyekben.
  • Ő teremtette meg a bioprotézis készítés és a morfológiai vizsgálat feltételeit a szívbillentyű cseréjének alkalmazására.
  • A hirtelen szívhalál patomechanizmusának vizsgálatában kimutatta az ingerületvezetés és a képző rendszer és érhálózata elváltozásainak jelentőségét.
  • Új módszereket dolgozott ki és vezetett be a ritka földfémek hisztokémiai kimutatására és a topooptikai reakciók elektronmikroszkópos szintű alkalmazására.

Főbb publikációi szerkesztés

  • 20 kötet könyvet írt, öt könyvfejezetet és 244 tudományos publikációt tett közzé.
  • Az Igazságügyi Orvostan alapjai c. tankönyve hat kiadást ért el. 1967-ben jelent meg „Az elektromos baleset és villámcsapás klinikuma és pathológiája, a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában. Tíz kötetben dolgozta fel az Egészségügyi Minisztérium Igazságügyi Orvosi Bizottságának orvostovábbképző szolgáló anyagot.
  • „Az elektromos áram okozta elváltozások vizsgálatáról” fejezetet írt a Forensic Medicine Enviromental Hazard című, Tedesschi-Eckert által szerkesztett három kötetes munkában.
  • Alapító főszerkesztője volt a Morphológia és Igazságügyi Orvostani Szemlének.
  • Tíz évig szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia- Acta Morphologica című angol nyelvű folyóiratot. Szerkesztőbizottsági tagként működött közre a Journal of Legal Medicine, az Excerpta Medica Abstract Inform, valamint a Forensic Medicine Enviromental Hazards című lapok kiadásáában.

Társadalmi szerepvállalása szerkesztés

  • Tagja volt a Magyar Igazságügyi Orvosi Társaságnak és a Magyar Patológusok Társaságának. Elnöki tisztséget töltött be az 1841-ben alapított és jogfolytonos Magyar Természettudományos Társulat Egészségügyi szekciójában.
  • az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottságának 1966-tól 1989-ig a tagja volt, közben 15 éven át elnökhelyettese volt.
  • A Német Igazságügyi Orvosi Társaság, a Royal Microscopical Society, a Csehszlovák Purkynje Társaság, a Kubai Igazságügyi Orvosi Társaság, a Nemzetközi Igazságügyi Orvostani és Szociális Orvostani Akadémia amelynek 1967-tól 1970-ig főtitkára, 1985-tól 1988-ig elnöke volt.

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Akadémiai Díj (1963; 1973)
  • Baló József-emlékérem
  • Szocialista Munkáért (1958; 1962)[1][2]
  • Érdemes Orvos (1963)
  • Jendrassik Ernő-emlékérem (1965)
  • Markusovszky-díj (1972)
  • Szocialista Kultúráért (1981)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1982)[3]
  • Bugát Pál-emlékérem (1987; 1995)
  • Madzsar József-díj (1989)
  • Batthyány-Strattmann László-díj (1994)
  • Semmelweis Egyetem aranygyűrűje

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Magyar Közlöny, 1958. szeptember 2. (78. szám)
  2. ↑ Magyar Közlöny, 1962. november 16. (86. szám)
  3. ↑ Magyar Közlöny, 1982. november 9. (68. szám)

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Somogyi_Endre&oldid=26684844”