Sonora (állam)
Sonora Mexikó egyik szövetségi állama, az ország északnyugati részén, a Kaliforniai-öböltől keletre fekszik. Nyugati szomszédjától, Alsó-Kalifornia államtól a Colorado folyó választja el, keleten Chihuahua állammal, délkeleten Sinaloával határos. Lakóinak száma (2010) kb. 2,7 millió, területe 179 503 km² (ezzel az ország második legnagyobb területű állama).[2] Fővárosa Hermosillo, második legnagyobb városa Ciudad Obregón, legfontosabb kikötője Heroica Guaymas.
| Sonora | |||
| |||
 | |||
| Ország |  Mexikó | ||
| ISO 3166-2:MX-kód | MX-SON | ||
| Fővárosa | Hermosillo | ||
| Kormányzó | Claudia Pavlovich Arellano (2015–2021) | ||
| Községek száma | 72 | ||
| Beszélt nyelvek | spanyol, szeri, jaki | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 2 850 330 fő (2015)[1] | ||
| Népsűrűség | 14,83 fő/km² | ||
| GDP | |||
| Összes | 224 120 192 000 peso | ||
| HDI (2010) | 0,779 | ||
| Írástudatlanság | 3,04 % | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 179 503 km² | ||
| Ebből víz | 1243 km² | ||
| Időzóna | MST (UTC-7) | ||
| Hivatalos honlap | |||
| Sonora honlapja | |||
Földrajz szerkesztés
Területének nagy része, főként a nyugati vidékek, sivatagos síkságokból és alacsonyabb hegyekből áll: ide is átnyúlik Észak-Amerika egyik legszárazabb vidéke: a Sonora-sivatag. Az Altar-sivatag területén több nagy méretű kráter is megfigyelhető, közülük a legismertebb az El Elegante-kráter.[3] Az állam keleti felén magasabb hegységek (Nyugati-Sierra Madre) húzódnak, itt már erdős területeket is találhatunk. Száraz éghajlata ellenére van néhány jelentős folyója, legnagyobb közülük a messze északról érkező Colorado folyó, de említést érdemel még a Concepción, a San Ignacio, a Sonora és a Yaquí. Több jelentős víztározót és erőművet is építettek rájuk (pl. Álvaro Obregón-víztározó a Yaquín), és öntözésre is használják vizüket.
Éghajlati szempontból több zónára osztható: mintegy 90%-át sivatagos, száraz területek foglalják el, mérsékeltebbek és nedvesebbek a keleti, magasabban fekvő vidékek. Itt (Yécorában) az éves átlaghőmérséklet 12,7 °C, míg a másik végletben, a Navojoa községbeli Tesiában 26,0 °C. A leghidegebb értékek átlaga Yécorában 5,6 °C, a legmelegebbeké 35,2 °C - ez utóbbit Hermosillo községben, Orégano településen mérték.[4]
Élővilág szerkesztés
Az állam területének mintegy 70%-ában sivatagi élővilág honos, míg mindössze 6-8%-át foglalják el az erdők és a mezőgazdasági területek külön-külön. A biológusok 17-féle növénytársulást különböztetnek meg itt, melyből 8 sivatagi társulás (ebből 7 a Sonora-sivatagban, 1 a Chihuahua-sivatag Sonorába átnyúló részén fordul elő). Ezeket többnyire 4 m-nél alacsonyabb bozótok, kaktuszok, a partvidékeken sókedvelő növények és mangrovék alkotják.[4]
Népesség szerkesztés
Ahogy egész Mexikóban, a népesség növekedése Sonora államban is gyors, ezt szemlélteti az alábbi táblázat:[5]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1990 | 1 823 606 |
| 1995 | 2 085 536 |
| 2000 | 2 216 969 |
| 2005 | 2 394 861 |
| 2010 | 2 662 480 |
Történet szerkesztés
Az elvesztett Mexikói–amerikai háború utáni Gadsden-vétellel a szomszédos Gadsden-terület (1853), a gyéren lakott Sonora különösen, de Mexikó általánosságban a pánlatinizmus kísérleti mezejévé vált. Hogy a „latin-fajt” az észak-amerikaiak előretörése ellen megerősítsék, a francia telepesek 1853-ban Észak-Mexikóban független köztársaságot kiáltottak ki, a vezetőjük gróf Gaston de Raousset-Boulbon volt. 1854-ben a mexikóiak a köztársaságot José María Yáñez tábornok vezetésével Guaymasnál leverték.
1854-ben és 1857-ben kudarcot vallottak a hasonló vállalkozások, a Kaliforniából illetve Alsó-Kaliforniából indított, a kalandor William Walker által vezetett USA-ellenakciók. Ekkorra esik a Sonorai Köztársaság és az Alsó-Kaliforniai Köztársaság fennállása.
Kultúra szerkesztés
Az államban élő szeri indiánok (valamint kisebb számban a jakik, a majók és a papagók is) az Olneya tesota fájából állatokat ábrázoló dísztárgyakat faragnak, amelyek nem csak a turisták köreiben népszerűek, hanem már művészeti kiállításokra is eljutottak.[6]
Sonora egyik jelképe a Bacanora faluról elnevezett bacanora nevű, agávéből készülő alkoholos párlat, amelyet több száz éve készítenek az államban. Ma eredetvédelemben is részesül, kizárólag Sonora 35 meghatározott községében készíthetik.[7]
Források szerkesztés
- ↑ http://www.inegi.org.mx/est/contenidos/proyectos/encuestas/hogares/especiales/ei2015/doc/eic_2015_presentacion.pdf
- ↑ INEGI - statisztikák (spanyol nyelven). [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 4.)
- ↑ El Pinacate y Gran Desierto de Altar, Sonora (spanyol nyelven). México Desconocido. (Hozzáférés: 2016. november 2.)
- ↑ a b E-local kormányzati oldal - Sonora földrajza (spanyol nyelven). [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 4.)
- ↑ SEGOB adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 1.)
- ↑ Palo Fierro (spanyol nyelven) (PDF). biodiversidad.gob.mx. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 21.)
- ↑ Bacanora, legendaria bebida y símbolo de identidad de Sonora (spanyol nyelven). El Siglo de Torreón, 2016. december 1. (Hozzáférés: 2016. december 5.)
