A srávaka (szanszkrit) vagy Szávaka (páli) fogalmat a dzsainizmusban és a buddhizmusban használják, melynek általános jelentése "tanítvány".[1] A dzsainizmusban a srávaka bármely világi dzsaina követőre vonatkozhat, emiatt a kifejezést magára a dzsaina közösségre is szokták alkalmazni. A buddhizmusban olykor Gautama Buddha bizonyos tanítványaira szokták használni a kifejezést. A tanítványok közössége a szangha.

Buddhizmus szerkesztés

A nikája buddhizmusban a szávaka (férfi) vagy száviká (női) az, aki elfogadja:

A mahájána szövegekben a srávakákat (vagy arhatokat) a bodhiszattvákkal (szanszkrit; páli: bodhiszatta) összefüggésben szokták használni.[5]

Ki a tanítvány? szerkesztés

A páli kánonban a "tanítvány" a következő négy kategóriát jelentheti:[6]

A buddhista szövegek az elért spirituális szinttől függően háromféle tanítványt különböztetnek meg:[7]

  • "fő tanítvány" (páli: aggaszávaka; szanszkrit: agrasrávaka):
a páli kánonban a fő tanítványok Száriputta (páli; szanszkrit: Sáriputra) és Mahámoggallána (páli; szanszkrit: Maudgaljájana).
  • "nagy tanítvány" (páli: mahászávaka; szanszkrit: mahá-srávaka):
például Mahákasszapa (páli; szanszkrit: Mahákásjapa), Ánanda, Anuruddha és Mahákaccsána.[8]
  • "közönséges tanítvány" (páli: pakatiszávaka; szanszkrit: prakrtisrávaka):
közönséges tanítványok, a tanítványok többsége, akik nem érték el még a szotápanna tudatszintet sem.[9]

Árija-szávaka szerkesztés

A hagyományos páli szövegmagyarázatokban szerepel az árija-szávaka kifejezés, amely Buddha közvetlen tanítványaira vonatkozik.[10]

A kánon olykor nyolcfajta tanítványt említ,[11] amelyek négy párt alkotnak. A négy szint a következő:

Mind a négy szintnek megfelel egy-egy tanítvány: az, aki az ösvény szintjén halad (páli: magga); az, aki elérte a szint gyümölcsét (páli: phala). Az ösvényen utazó a maggattha és a gyümölcs elérője a phalattha.[12]

"Legjelesebb" tanítványok szerkesztés

A AN 1.14 – "Etadaggavagga" szuttában Buddha 80 különböző kategóriát különböztet meg a legfőbb tanítványai között: 47 kategóriára osztja a szerzeteseket, 13-ra az apácákat és tíz-tízre a világi férfiakat és nőket.[13]

  Buddha legfőbb tanítványai
(Az AN 1.14 alapján)
KATEGÓRIA SZERZETESEK APÁCÁK VILÁGI FÉRFIAK VILÁGI NŐK
Első Kaundinja Mahá Padzsápatí Gótamí
Hatalmas bölcsesség Száriputta Khéma,
Bhadda Kaccsáná
Fizikai erő Maudgaljájana Uppalavanná
Fegyelem Mahákásjapa Patácsára
Isteni szem Anuruddha Bakulá
Tanítás / Tudás Mahákaccsána,
Punna Mantániputta,
Vangisza
Dhammadinná Csitta (Maccsikaszandika) Khuddzsuttará
Legkiválóbb laikusok Anáthapindika Visakhá
Legelső mendékvétel Tapussza,
Bhallika
Szudzsáta

Dzsainizmus szerkesztés

A dzsainizmusban a srávaka (श्रावक) a világi dzsaina.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Lásd pl: PTS (1921-25), 707. o., "Sāvaka" címszónál.[1][halott link] - In Nyanaponika, Hecker & Bodhi (2003), 17. o.
  2. Nyanaponika, Hecker & Bodhi, 2003, 17. o.
  3. Köztük a négy nemes igazság, a létezés három jellemzője és a nibbána koncepciója. Lásd pl. Anguttara-nikája második "Metta-szuttája" (AN 4.126) (Thánisszaró, 2006b).
  4. Nyanaponika, Hecker & Bodhi (2003), p. xvi.
  5. Nyanaponika, Hecker & Bodhi (2003), 17. o..
  6. Nyanaponika, Hecker & Bodhi (2003), pp. xvi-xvii.
  7. Acharya (2002), 100-101. o. - [2] Archiválva 2007. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben.) - illetve: Webu & Bischoff (1995); and, Nyanaponika, Hecker & Bodhi (2003), 21-23. o.
  8. Lásd pl: Nyanaponika, Hecker & Bodhi (2003), passim.
  9. Nyanaponika, Hecker & Bodhi (2003), pp. xviii-xix.
  10. lásd pl.: Itivuttaka-Atthakatha 2.73, Ekanipata-Atthakatha 1.63, Patisambhidamagga-Atthakatha 1.167, Sammohavinodani-Atthakatha 119, Nettippakarana-Atthakatha Mya:112.
  11. Bodhi, 2000, 320. o.
  12. Nyanaponika, Hecker & Bodhi (2003), 19-21. o.; és, Prayudh (1986).
  13. Hecker & Bodhi (2003), 23. o.

Bibliográfia szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés