Steve Ditko

amerikai képregényrajzoló

Stephen J. "Steve" Ditko (Johnstown, Pennsylvania, 1927. november 2.New York, 2018. június 29.) amerikai képregényrajzoló. A műfaj ezüstkorának egyik kiemelkedő alkotója. Legismertebb alkotásai: Pókember és Doktor Strange.

Steve Ditko
SzületettStephen J. Ditko
1927. november 2.
Johnstown Pennsylvania
Elhunyt2018. június 29. (90 évesen)[1][2][3][4][5]
New York[3]
Állampolgárságaamerikai
Nemzetiségeamerikai
Foglalkozásaképregényrajzoló, kihúzó, író
IskoláiSchool of Visual Arts
Kitüntetései
  • Inkpot Award (1987)[6]
  • Jack Kirby Hall of Fame (1990)[7]
  • Will Eisner Hall of Fame (1994)[8]
  • The Joe Sinnott Hall of Fame (2015)[9]
Halál okaszívinfarktus

A Wikimédia Commons tartalmaz Steve Ditko témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályája szerkesztés

Korai évek szerkesztés

Ditko a pennsylvaniai Johnstownban született. Apja, Stephen az egykori Csehszlovákiából áttelepült ács volt, anyja, Anna pedig házi asszony. A képregényeket apja szerettette meg Ditkóval, aki nagy rajongója volt a harmincas évek napilapjaiban megjelenő folytatásos sorozatoknak. Ditko maga leginkább Batmant és Will Eisner Spiritjét kedvelte.

Miután 1945-ben befejezte a középiskolát, katonai szolgálatra jelentkezett, amit a háború utáni Németországban teljesített. A sereg lapja megjelentette néhány alkotását. Leszerelése után beiratkozott a Cartoonists and Illustrators Schoolba, ahol a korábbi Batman-rajzoló, Jerry Robinson tanította.

Munkáival a nagyközönség először a DC Comics Fantastic Fearsének 5. számában találkozott 1953-ban. 1954-től 1986-os megszűnéséig rendszeresen alkotott a Charlton kiadónak. 1955-től kezdett a Marvel Comicsnak (akkori nevén Atlas) is rajzolni.

Korai művei horror-, sci-fi és fantasyképregények voltak. Első szuperhőse Captain Atom volt, aki a Space Adventures 33.-ban debütált.

A hatvanas évek szerkesztés

Ditko tovább dolgozott párhuzamosan a Marvelnek és a Charltonnak. Ez idő alatt egyre inkább újra divatba jöttek a szuperhősök. 1962-ben Stan Lee engedélyt kapott a kiadójától újszerű, kamasz hősének, a Pókembernek kiadásához. Miután Lee nem volt elégedett Jack Kirby vázlataival a karakterhez, Ditko-t bízta meg a történet megrajzolásával. Ditko ötlete volt az egész arcos maszk, a csuklóra szerelhető hálóvető és a pókszignál. Pókember az Amazing Fantasy utolsó, 15-ös számában debütált, néhány hónap múlva azonban saját sorozattal tért vissza, amelynek első harmincnyolc számát Steve Ditko rajzolta, ez idő alatt a legtöbb fontos szereplő bemutatkozott a sorozatban. Időközben egyre több beleszólást kapott a történetekbe is.

Másik híres, Lee-vel közösen alkotott szereplője Dr Strange szintén a hatvanas évek elején bukkant fel a Strange Tales (110-111, 114-146) lapjain. A sorozat ábrázolás módja misztikus tájképeivel és különös teremtményeivel igen újszerűen hatott.

Steve Ditko másik két híres Marvel karakteren is dolgozott egy rövid ideig. Vasember kalandjait a Tales of Suspense 47-49. számaiban rajzolhatta, ekkor szerepelt a hős először piros-arany páncélban. Hulkot pedig az első sorozatának utolsó számában, majd a Tales to Astonish 60-67. számaiban rajzolta. A zöld óriás főellensége az Irányító (Leader) ekkor bukkant fel a sorozatban.

Az évtized közepére Ditko viszonya Stan Lee-vel megromlott, ezért ott hagyta a Marvelt, és a továbbiakban leginkább a Charltonnak dolgozott. Ekkori munkái Blue Beetle (1967–1968), The Question (1967–1968) és a korábbi alkotása Captain Atom. 1966 és 1967 között tizenhat Archie Goodwinnal készített horror története jelent meg a Creepy és Eerie lapjain.

1967-ben jelentette meg legellentmondásosabb karakterét Mr. A-t. Kalandjait egészen a hetvenes évek végéig folytatta, majd 2000-ben és 2009-ben visszatért hozzá újra.

1968-ban rövid ideig dolgozott a DC comics-nak is. Ekkor alkotta Sólyom és Galamb (Hawk & Dove), és a Creeper karakterét.

A hetvenes évektől haláláig szerkesztés

A hetvenes évektől leginkább szabadúszóként dolgozott. Rövid ideig több kiadónál is dolgozott.

1998-ban jobbára visszavonult, néhány alkalmi kiadvánnyal jelentkezett azóta. Munkái közül azonban több napjainkig is elérhető.

2018. június 29-én holtan találták manhattani otthonában. Halálát szívroham okozta.[10]

Világnézete szerkesztés

Steve Ditko a nyilvánosságtól elvonult életet élt. A hatvanas évek óta megtagadott minden interjút és nyilvános szereplést. Saját bevallása szerint azt akarta, hogy a „munkája beszéljen helyette”

Ditko Ayn Rand Objektivizmus nevű filozófiai irányzatának volt a követője.

Fontosabb munkái szerkesztés

 

Marvel

Amazing Adult Fantasy #7–14; későbbi címén:
Amazing Fantasy #15

DC

Charlton

Warren

  • Eerie #3–10 (1966–1967)
  • Creepy #9–16 (1966–1967)

Atlas

Független

  • Avenging World (1973) (Szöveg, rajz és betűk. Azonos címen egy gyűjteményes kötet is megjelent, amely tartalmazza az említett munkát is.)

Díjak szerkesztés

  • 1962 Alley Award Legjobb rövid történet—"Origin of Spider-Man" Stan Lee & Steve Ditko, Amazing Fantasy #15 (Marvel Comics).
  • 1963 Alley Award Legjobb kalandképregény: The Amazing Spider-Man
  • 1963 Alley Award Legjobb hős: Spider-Man
  • 1964 Alley Award Legjobb kalandképregény hős: The Amazing Spider-Man
  • 1964 Alley Award Legjobb Óriás kalandképregény: The Amazing Spider-Man Annual #1
  • 1964 Alley Award Legjobb hős: Spider-Man
  • 1965 Alley Award Legjobb kalandképregény hős: The Amazing Spider-Man
  • 1965 Alley Award Legjobb hős: Spider-Man
  • 1985 Eagle Award: Roll of Honour
  • 1987, Ditko Comic-Con International Inkpot Award Ditko's World (Ditko visszautasította)

Jelölések

  • 1990 Jack Kirby Hall of Fame
  • 1994. Will Eisner Award Hall of Fame

Magyarul szerkesztés

  • Jasmine Jones: Pókember. Mozikönyv gyerekeknek; Stan Lee, Steve Ditko Marvel Comic képregénye alapján, ford. Vas Ilona; M&C Kft., Bp., 2007
  • Danny Fingeroth: Pókember. Az új zöld manó; Stan Lee, Steve Ditko képregénye alapján, ford. Vas Ilona; M&C Kft., Bp., 2007
  • Kate Egan: Spider-Man 3. A nagy mozikönyv; Stan Lee, Steve Ditko Marvel Comic képregénye alapján, ford. Szabó Gabriella; M&C Kft., Bp., 2007

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés