Strengberg

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban

Strengberg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Amstetteni járásában. 2023 januárjában 2150 lakosa volt.

Strengberg
Strengberg címere
Strengberg címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásAmstetteni járás
Irányítószám3314
Körzethívószám07432
Forgalmi rendszámAM
Népesség
Teljes népesség2055 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság358 m
Terület36,83 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 08′ 36″, k. h. 14° 39′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 36″, k. h. 14° 39′ 02″
Strengberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Strengberg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése szerkesztés

 
Strengberg az Amstetteni járásban
 
Az achleiteni kastély
 
A Mária mennybevétele-plébániatemplom
 
A városháza

Strengberg a tartomány Mostviertel régiójában fekszik, a Dunától délre. Területének 19,1%-a erdő, 70,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 6 települést egyesít: Au (2 lakos 2023-ban), Limbach (546), Ottendorf (193), Ramsau (490), Strengberg (555) és Thürnbuch (364).

A környező önkormányzatok: keletre Wallsee-Sindelburg, délre Wolfsbach, délnyugatra Haag, nyugatra Sankt Valentin, északnyugatra Sankt Pantaleon-Erla és Naarn im Machlande, északkeletre Mitterkirchen im Machland.

Története szerkesztés

A mezőváros területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban is lakott volt, a birodalom dunai határát védte az az őrtorony, melynek maradványai az Engelbach-híd mellett találhatóak.

A 9. századtól területe a bajorországi tegernseei bencés apátság birtoka volt egészen annak 1803-as feloszlatásáig; ekkor még Kroisbach néven ismerték. Templomát 1031-ben szentelte fel a passaui püspök.

A Strengberg ("hosszúhegy") nevet 1225 körül kapta a település és ugyanebben az évben már mezővárosként hivatkoznak rá. A későbbiekben fontos kiváltságokat kapott, többek között II. Miksa császártól (1564-1576) a gabona-, bor- és vászonkereskedelemre.

A reformáció idején lakói többsége protestánssá vált. Bécs 1683-as második török ostroma idején 68 polgár esett áldozatul a török portyázóknak. Mivel a Duna-menti település fontos postakocsi-útvonalon feküdt, postaállomásán prominens vendégek is megszálltak, többek között Mária Terézia, VI. Pius pápa, illetve 1805-ben, amikor a franciák elfoglalták a mezővárost, Napóleon császár.

Lakosság szerkesztés

A strengbergi önkormányzat területén 2023 januárjában 2150 fő élt. A lakosságszám 1869 óta 2000-2300 között mozog. 2020-ban az ittlakók 95,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,4% a régi (2004 előtti), 3,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,7% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 95,8%-a római katolikusnak, 1,5% mohamedánnak, 1,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németeken kívül (97,3%) a törökök alkották 0,6%-kal.

A népesség változása:

2016
2 028
2018
2 055

Látnivalók szerkesztés

  • az achleiteni kastély (a tegernseei kolostor volt uradalmi központja)
  • a Mária mennybevétele-plébániatemplom
  • a volt postaállomás (a 19. században átépítették), ma városháza

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Strengberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.