Svájc kantonjainak listája
Svájc 26 kantonja a svájci szövetségi állam tagállamai. Történelmileg valamennyi kanton önálló állam volt, saját határokkal, hadsereggel és saját pénzzel, amíg 1848-ban létre nem jött a jelenlegi szövetségi struktúra.
A 16. században a Svájci Konföderációt 13 önmagát kormányzó állam alkotta. Ezeket az államokat kantonnak nevezték. Kétfajta kanton létezett: hat erdei kanton és hét városi kanton. Bár hivatalosan ekkor még a Német-római Birodalomhoz tartoztak, a valóságban mindenfajta függés megszűnt, miután 1499-ben a svájciak legyőzték I. Miksa német-római császárt.
A hat erdei kanton demokratikus köztársaság volt, a hét városi kantont pedig – mint például Zürich, Bern és Bázel – városi tanácsok kormányozták. Ezeket a tanácsokat gazdag polgárok oligarchiája uralta.
Minden kantonnak saját alkotmánya, törvényhozása, kormánya és bíróságai voltak. A legtöbb kantontörvényhozás egykamarás parlament volt, 49[1] és 180[2] közötti taggal. A törvényhozások közül néhány közgyűlés formájú (Landsgemeinde). A kantonkormányok 5, vagy hét tagból állnak, a kantontól függően.
A svájci alkotmány szerint a nem a konföderáció hatáskörébe tartozó ügyek a kantonok belső ügyei. A helyi önkormányzatok autonómiájának fokát a kantonok határozzák meg. A kantonok mérete nagyon különböző: 37 négyzetkilométertől a 7105 négyzetkilométerig, népességük 15 549 és 1 332 727 között mozog.
A kantonügyekben a közvetlen demokráciát (a Landsgemeinde formájában) mára már csak Glarus kantonban és Appenzell Innerrhoden kantonban gyakorolják. Valamennyi többi kantonban szavazással képviselőket választanak. Mióta Jura elszakadt Bern kantontól, Svájcban nem jött létre újabb kanton.
A kantonok listája szerkesztés
A kantonok a szövetségi alkotmányban szereplő sorrendjükben (az alkotmány először az Ósvájci Konföderációban vezetőnek tartott három városi kantont említi, aztán csatlakozásuk sorrendjében a többi kantont):
| Zászló | Röv. | Kanton | Mióta | Főváros | Népesség1 | Terület² | Népsűrűség³ | Önkormányzatok száma1 | Hivatalos nyelv |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
ZH | Zürich | 1351 | Zürich | 1 332 727 | 1 729 | 771 | 171 | német |
|
BE | Bern (Berne) | 1353 | Bern | 969 299 | 5 959 | 163 | 399 | német, francia |
|
LU | Luzern | 1332 | Luzern | 368 742 | 1 493 | 247 | 88 | német |
|
UR | Uri | 1291 | Altdorf | 35 162 | 1 077 | 33 | 20 | német |
|
SZ | Schwyz | 1291 | Schwyz | 143 719 | 908 | 158 | 30 | német |
|
OW | Obwalden kanton | 1291 | Sarnen | 34 429 | 491 | 70 | 7 | német |
|
NW | Nidwalden | 1291 | Stans | 40 737 | 276 | 148 | 11 | német |
|
GL | Glarus | 1352 | Glarus | 38 370 | 685 | 56 | 25 | német |
|
ZG | Zug | 1352 | Zug | 110 384 | 239 | 462 | 11 | német |
|
FR | Fribourg (Freiburg) | 1481 | Fribourg (Freiburg) | 268 537 | 1 671 | 161 | 168 | francia, német |
|
SO | Solothurn | 1481 | Solothurn | 251 830 | 791 | 318 | 125 | német |
|
BS | Bázel város | 1501 | Bázel | 186 672 | 37 | 5 045 | 3 | német |
|
BL | Bázel vidék | 1501 | Liestal | 271 214 | 518 | 524 | 86 | német |
|
SH | Schaffhausen | 1501 | Schaffhausen | 75 303 | 298 | 253 | 27 | német |
|
AR | Appenzell Ausserrhoden | 1513 | Herisau4 | 53 054 | 243 | 218 | 20 | német |
|
AI | Appenzell Innerrhoden | 1513 | Appenzell | 15 549 | 173 | 90 | 6 | német |
|
SG | Sankt Gallen | 1803 | Sankt Gallen | 471 152 | 2 026 | 233 | 86 | német |
|
GR | Graubünden kanton (Grischun/Grigioni) | 1803 | Chur (Cuira/Coira) | 190 459 | 7 105 | 27 | 190 | német, romans, olasz |
|
AG | Aargau | 1803 | Aarau | 591 632 | 1 404 | 421 | 229 | német |
|
TG | Thurgau | 1803 | Frauenfeld | 241 811 | 991 | 244 | 80 | német |
|
TI | Ticino | 1803 | Bellinzona | 332 736 | 2 812 | 118 | 176 | olasz |
|
VD | Vaud | 1803 | Lausanne | 688 245 | 3 212 | 214 | 375 | francia |
|
VS | Wallis (Valais) | 1815 | Sion | 303 241 | 5 224 | 58 | 143 | francia, német |
|
NE | Neuchâtel | 1815 | Neuchâtel | 170 924 | 803 | 213 | 53 | francia |
|
GE | Genf (Genève) | 1815 | Genf (Genève) | 446 106 | 282 | 1 581 | 45 | francia |
|
JU | Jura | 1979 | Delémont | 69 822 | 838 | 83 | 64 | francia |
| CH | Svájc | Bern | 7 701 856 | 41 285 | 187 | 2636 | német, francia, olasz, romans |
Jegyzetek: 1 2008. december 31-én, Nemzeti statisztikák, ² km²-ben, ³ fő/km²-ben, a 2008. évi népesség alapján 4 kormányzati és parlamenti központ, az igazságszolgáltatás központja Trogen.
A kantonok kétbetűs rövidítéseit széles körben használják, például a rendszámtáblákon, vagy az ISO 3166-2 kódokban ("CH-" prefixummal, például CH-SZ Schwyz kantont jelöli).
Jegyzetek szerkesztés
További információk szerkesztés
