Sveti Vid Dobrinjski
Sveti Vid Dobrinjski (olaszul: San Vito di Dobrigno) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Dobrinjhoz tartozik.
| Sveti Vid Dobrinjski | |
 | |
| A Szent Vid templom tornya | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Dobrinj |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Neven Komadina |
| Irányítószám | 51514 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 64 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 215 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 07′ 39″, k. h. 14° 37′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 07′ 39″, k. h. 14° 37′ 07″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Krk keleti részén, községközpontjától 1 km-re keletre a sziget belsejében, a Dobrinjt Šiloval összekötő út mellett fekszik.
Története szerkesztés
A település és temploma már Híres Dragoslav 1100-ban kelt adományleveléből ismert, melyben arról rendelkezik, hogy a Krk szigeten az általa korábban építtetett Szent Vid templom körül levő birtokából egy nagyobb területet adományoz a templom részére. Ebben a glagolita írással írt okiratban szerepel először maga Dobrinj település és plébániája is. Az okirat abban az évben íródott, mint a nevezetes baškai kőtábla az első horvát nyelvemlék. A település 1480-ig a Frangepánok uralma alatt állt, akik Velence vazallusaiként irányították a szigetet. Ekkor a köztársaság nyomására Frangepán Jánosnak át kellett adnia a szigetet Velencének. A napóleoni háborúk egyik következménye a 18. század végén a Velencei Köztársaság megszűnése volt. Napóleon bukása után Krk is osztrák kézre került, majd a 19. század folyamán osztrák uralom alatt állt. 1867-től 1918-ig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 66, 1910-ben 133 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején előbb olasz, majd német csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszlávia, majd az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 59 lakosa volt.
Nevezetességei szerkesztés
Szent Vid tiszteletére szentelt temploma a 11. században épített egyhajós kora román stílusú épület félköríves apszissal. A templom méretéhez képest magas és masszív harangtornya a hajó teljes szélességében a bejárat tengelyében épült. Rajta keresztül nyílik a templom bejárata. A hajót és a harangtornyot is piros zsindelytető fedi.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 66 | 72 | 104 | 110 | 123 | 133 | 148 | 143 | 138 | 119 | 95 | 85 | 86 | 84 | 81 | 59 |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
