Szádvárborsa
Szádvárborsa vagy Borzova (1906-ig Borzova, szlovákul: Silická Brezová) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
| Szádvárborsa (Silická Brezová) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Rozsnyói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1399 | ||
| Polgármester | Alžbeta Sanislóová | ||
| Irányítószám | 049 11 | ||
| Körzethívószám | 058 | ||
| Forgalmi rendszám | RV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 142 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 430 m | ||
| Terület | 13,37 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 32′, k. h. 20° 29′Koordináták: é. sz. 48° 32′, k. h. 20° 29′ | |||
| Szádvárborsa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szádvárborsa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése szerkesztés
Rozsnyótól 22 km-re délre, a magyar határ mellett található.
Története szerkesztés
A falu határában talált régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek. A bükki kultúra települését és a hallstatti kultúra hamvasztásos temetőjét tárták itt fel a régészek.
A mai települést 1399-ben „Borzua" néven említik először, első tulajdonosa a Szalonnai család volt. Később a Bebekek, majd a 17. századtól az Andrássyak birtokában állt. Utolsó birtokosai az Eszterházyak. 1427-ben 18 portája adózott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BORZOVA. Fel Borzova. Elegyes falu Torna Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, fekszik Jablontzának szomszédságában, mellynek filiája, a’ jeges barlangnak völgyében, napkeletról tserfás erdejének, ’s kősziklás hegyeinek alatta, mellyektöl keríttetik; sovány, és követses határja miatt, harmadik Osztálybéli."[2]
1828-ban 75 házában 619 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Borzova, magyar falu, Abauj-Torna vmgyében, Pelsőczhöz keletre egy mfdnyire: 19 kath., 600 ref. lak. Határa hegyes, sovány és kövecses. Eredeje bikk és tölgyfákból áll. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Rosnyó."[3]
Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Borzova, a gombaszögi fensíkon fekvő magyar kisközség, 87 házzal és 462, nagyobbára ev. ref. vallású lakossal. Krasznahorka vár tartozéka volt. A mult század elején Eszterházy Pál volt a földesura, most pedig gr. Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Az ú. n. ordonhegyi erdőmagaslaton több régi, mesterséges verem látható, melyeknek keletkezési ideje és rendeltetése ismeretlen. Állitólag itt hajdan ólombánya volt. A községben református templom van, mely 1798-ban épült. Ide tartozik Korotnok puszta. Postája Sziliczén van, távírója és vasúti állomása pedig Gombaszögön."[4]
1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Határában márványt bányásznak.
Népessége szerkesztés
1880-ban 484 lakosából 10 szlovák és 457 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 467 lakosából 2 szlovák és 465 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 462 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 423 lakosa mind magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 426 lakosából 425 magyar volt.
1930-ban 420 lakosából 1 csehszlovák és 411 magyar volt.
1941-ben 414 lakosából 1 szlovák és 413 magyar volt.
1991-ben 230 lakosából 27 szlovák és 202 magyar volt.
2001-ben 192 lakosából 141 magyar és 43 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- Református temploma a 16. században épült, tornya a 19. század elején készült el. Berendezése 18. századi barokk.
További információk szerkesztés
- Hivatalos oldal Archiválva 2007. február 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Szádvárborsa Szlovákia térképén
- Szádvárborsa – Silická Brezová /magyar/
- E-obce.sk
- A község a régió turisztikai honlapján Archiválva 2008. szeptember 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.
