Szász Választófejedelemség
| Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A Szász Választófejedelemség (németül: Kurfürstentum Sachsen) a 14.-19. század között fennállt történelmi állam volt a Német-római Birodalomban.
| Szász Választófejedelemség | |||
| 1356 – 1806 | |||
| |||
.svg) | |||
| Az Választófejedelemség (1618-ban) | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | 1547-ig Wittenberg 1547-től Drezda | ||
| Hivatalos nyelvek | német | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | monarchia | ||
| Dinasztia | Wettin-ház | ||
| Államfő | Választófejedelem | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szász Választófejedelemség témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
Történelme szerkesztés
A Szász-Wittenbergi Hercegségben uralkodó Askaniai család az 1356-os német aranybullában megkapta a király- ill. a császárválasztási jogot, a család azonban 1422-ben kihalt. A szász választójog így átszállt a Wettin-család grófjaira.
1500 óta a Szász Választófejedelemség a Birodalom Felső-szászországi Körzetéhez tartozott.
_-_DE.png) |
_-_DE.png) |
 |
1485-ben a Wettin-család két ágra szakadt: az Ernő- és az Albert-ágra. Utóbbi megtartotta a Meißen feletti uralmat. A schmalkaldeni szövetség elleni háború eredményeként – az 1547-es mülhbergi csata után – V. Károly császár lemondásra kényszerítette a vele szembeszálló (Ernő-ági) János Frigyes választófejedelmet. Az Ernő-ág uralkodóinak le kellett mondaniuk a császárválasztás jogáról az Albert-ág javára. A császár a vele szövetséges Móric szász hercegnek adta a választófejedelmi címet és az Ernő-ági birtokok nagy részét (naumburgi szerződés, 1554).
A 18. századi szász választófejedelmek lengyel királyi címet is viseltek: I. Frigyes Ágost szász választófejedelem 1697-től kezdve II. („Erős”) Ágost néven Lengyelország királya volt. 1733-tól fia, II. Frigyes Ágost választófejedelem követte a lengyel trónon, mint III. („Kövér”) Ágost király. Ennek fia, Frigyes Keresztély választófejedelem 1763-ban csupán néhány hétig uralkodott Szászországban, lengyel királynak már nem választották meg. Az ő fia, III. („Igazságos”) Frigyes Ágost választófejedelem trónra lépése után két évvel, 1765-ben lemondott Lengyelország koronájáról. Három évtizeddel később, 1791. május 3-án a szejm új lengyel alkotmányt hirdetett ki, ebben Frigyes Ágostot a lengyel királyi trón jogos örökösének jelölték, de Lengyelország harmadik felosztása miatt trónját nem foglalhatta el.
1806-ban a Szász Választófejedelemség csatlakozott a Napóleon elleni negyedik koalícióhoz, melyet Poroszország és a Habsburg Birodalom vezetett. 1806. október 14-én a jénai és az auerstädti csatákban Napóleon csapatai megsemmisítő vereséget mértek a porosz és a szász seregekre. Szászország francia katonai megszállás alá került. A szorult helyzetbe jutott Szászország 1806. december 11-én Posenben (Poznańban) különbékét írt alá Franciaországgal. Ennek értelmében kivált a háborúból, belépett a Napóleon által irányított Rajnai Szövetségbe (2. cikkely), és lemondott néhány türingiai területről (7. cikkely). A szász állam vállalta, hogy a római katolikus egyháznak az evangélikussal (lutheránussal) azonos jogokat biztosít (5. cikkely). Kárpótlásul Szászország megkapta a Poroszországtól elcsatolt Cottbus környékét (6. cikkely), és Napóleon császár – Bajorországhoz és Württemberghez hasonlóan – Szászországot is a királyság rangjára emelte (3. cikkely). 1806. december 20-án az uralkodó III. („Igazságos”) Frigyes Ágost választófejedelmet I. Frigyes Ágost néven Szászország első királyává nyilvánították.
Uralkodói szerkesztés
Választófejedelemek és birodalmi főmarsallak a német Aranybulla szerint:
Jegyzetek szerkesztés
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kurfürstentum Sachsen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
