Wikipédia

Százhalombatta

magyarországi város Pest vármegyében
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Százhalombatta város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járásban, annak második legnépesebb települése Érd után.

Százhalombatta
Szent István-templom (Makovecz Imre alkotása)
Szent István-templom (Makovecz Imre alkotása)
Százhalombatta címere
Százhalombatta címere		 Százhalombatta zászlaja
Százhalombatta zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásÉrdi
Jogállásváros
PolgármesterVezér Mihály (ÉSZKE)[1]
Irányítószám2440
Körzethívószám23
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség17 856 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség662,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 18° 54′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 00″, k. h. 18° 54′ 41″
Százhalombatta (Pest vármegye)
Százhalombatta
Százhalombatta
Pozíció Pest vármegye térképén
Százhalombatta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Százhalombatta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Százhalombatta Budapesttől 27 kilométerre, délnyugati irányban, a Duna folyam nyugati (azaz jobb) partján, a Mezőföld északi csücskében, az Érd-Ercsi-hátságon található. Az Óvárosból Tökölre komp jár át. Dunafüred nyaralótelepen hajókikötő üzemel. A Benta (Bara)-patak itt torkollik a Dunába. (2009-2011 között került sor a patakmeder rehabilitációjára). A Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonal két állomással érinti a várost: (Százhalombatta vasútállomás és a Dunai Finomító mellett lévő Dunai Finomító vasútállomás). Első nyomtatott térképi ábrázolása Lázár-deák térképe 1528-ból, ahol a latin Centum colles alakban szerepel.[3] Marsigli 1726-os térképén már nem jelöli korábbi templomait.[4] Térképe az önkormányzat honlapján: http://www.battanet.hu/varosterkep/ A hajdani érdi és százhalombattai téglagyár romjai között, a két település határán magasodó Sánc-hegy morfológiája "egyedülálló, mert területén a lösztájak minden jellemző formakincse jelen van lejtők, kisebb völgyrendszerek, plató, magaspart, löszmélyút és épített alakzatok (sánc, tumulusok) formájában",[5] a hegy a deres szádorgó (Orobanche caesia) egyetlen előfordulási helye az országban.

Etimológia szerkesztés

A középkorban területén több falu volt egyidőben. Nevének első tagja a határában húzódó vaskori halomsírokra utal. Ez a név Anonymusnál már szerepel latin fordításban, később oklevelek a falut említik. A második tag (terra azaz föld) Bathey és (insula azaz sziget) Bothey alakban fordul elő 1318-as oklevélben. A magyar Báta víznévvel (és annak esetleges kapcsolatai révén a szerb és horvát nyelvű: pocsolya, tócsa jelentésű "bâta" és az ótörök nyelvű: elmerül jelentésű "bat-" szavakkal) vitatott.[6] Neve a mai összetett alakban 1903. óta szerepel. Ekkortájt helyiek szerint a lóitató jelentésű török "bata" szó magyarázta a helynevet.[7]

Története szerkesztés

Mivel a táj löszös talajon fekszik, ami rendkívül jó a mezőgazdaságnak, már évezredekkel ezelőtt települtek itt le emberek, amit a Duna közelsége és ehelyen valószínű átkelő volta segített. Százhalombatta környéke a bronzkor óta lakott. Ennek bizonyítékai a régészek által feltárt bronzkori falu maradványai mintegy 4000 évvel ezelőttről. A nagyrévi kultúra lakhelye, amely békés módon idővel a Vatya-kultúrába fejlődött át. Mindkettő egyhelyben lakása úgynevezett tell-telepen történt, azaz olyan lakóhelyen, ahol az esetleges építészeti törmeléket nem szállították el, hanem elegyengették és ráépítkeztek, így az évszázadok folyamán a járószint több méterrel az (addigra eltűnt) eredeti fölé került. A településnek a határ más részén volt temetőjét az i.e. 15. században még használták. I. e. 1300 körül a halomsíros kultúra, az i.e. 12. században az urnamezős kultúra népe lakott a mai Százhalombatta területén. Az i. e. 7-6. században a vaskori hallstatti kultúra népe telepedett itt le. Ezen nép nevét sem ismerjük. Az ő emlékük az előkelők több mint 122 halomsírja (a Révai-lexikon még 126 halomsírról beszél, ma már csak mintegy 90 ismerhető fel). A sírmező egy részén 6 hektárnyi területen ma a Régészeti Park[8] terül el. A nép földsáncot is épített települése védelmére (Földvár lelőhely, a korábbi bronzkori településsel azonos helyen). Kulturális kapcsolatban álltak a mai szlovéniai Novo Mesto város szitulákat[9], azaz nagyméretű bronzedényeket készítő szintúgy hallstatti kultúrájú népével, valamint a görögökkel, az itáliai etruszkokkal,[10] az alföldi szkítákkal.[11] Az i.e. 4. századtól kelták telepedtek meg a területen, emlékük a földvárukban fellelt mészkő fej, amely ritka nagyszobrászati alkotásuk.[11]

 Bővebben: Matrica

A római korban Matrica (ejtsd Mátrika) néven katonai tábor volt a város területén, amely a Duna partján húzódó határt, a limest védte. Az i.u. 1. században palánkvárat építettek a rómaiak, majd a 2. században kőerődítményt[12]. Az i.u. 2. században a: cohors I Alpinorum equitata, a század végétől a III. század második feléig a: cohors milliaria Maurorum, a század végétől az: Equites promoti állomásozott itt.[13] Ebben az időben keresztények is éltek a római településen, amiről a római korból megmaradt Krisztus-monogrammos csontzseton[14] és sírkőmaradvány[15] tanúskodnak.

A hunok emléke volt egy, a régészek által feltárt sír Dunafüreden.

Az avarok emlékét többszáz síros lovastemetőjük őrizte 1975-ig, amikor annak jelentős része elpusztult a finomító építésénél, mivel a régészeket csak nagy késéssel értesítették.

Honfoglaló magyarok megtelepedtek itt.

A Batta név először 1318-ban fordul elő oklevélben. Feledésbe merült templomát Pálóczi Horváth András régész vezetésével 1997-ben tárták fel.[16] A másik falu: Százhalom templomát 1450-ben, plébánosát 1468-ban említi oklevél.[17] A török korban a helyi népesség megfogyatkozott. A 19. század elejéig a falu neve Százhalom, Batta a mellette fekvő puszta. Lakosainak száma 1720-ban 162-168 volt. A faluban szerb[18] és magyar [19] nemzetiség élt. Az újkorban 1910-ig a római katolikusok Érdre jártak át misére. A vasárnapi istentiszteletek rendje a következő volt: 2 rác, 1 német, 2 rác, 1 magyar, tehát magyar istentiszteletre csak minden 7. héten került sor.[20]

A 20. század második felében nagyarányban iparosodott a település a Barátság kőolajvezeték végpontján 1962-1965 között épült Dunai Olajfinomító (DuFi) és a melléktermékeit hasznosító Dunamenti Erőmű révén, amelynek dolgozói számára 1962-1992 között három lakótelepből álló új városrész épült.[21] 1970. április 1-én Százhalombatta városi rangot kapott, lakóinak száma ebben az évben 7742 főre gyarapodott. 2007-ben a város átkerült a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakult Érdi kistérségbe.

Közélete szerkesztés

A település vezetői szerkesztés

Községi bírók a tanácsi rendszer előtt szerkesztés

  • id. Tóth György bíró (1925–1945. január)
  • Dubecz István bíró (1945. január–november)
  • Csupics Miklós bíró (1945. november–1950)[22]

Tanácselnökök 1950-1990 között szerkesztés

  • Máthé József tanácselnök (1950–1952)
  • Vucskovics Gergely tanácselnök (1952–1953)
  • Lenkei Bertalan tanácselnök (1953–1958)
  • Balázs Ferenc tanácselnök (1958–1960)
  • Ferenczi Illés tanácselnök (1960–1970)
  • Bartha Antal tanácselnök (1970–1972)
  • Szekeres József tanácselnök (1972–1990)[22]

Polgármesterek a rendszerváltás óta szerkesztés

Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Vezér Mihály SZDSZ 1990–2002 1990-es választási eredmények: [23][24]
SZDSZ-Fidesz 1994-es választási eredmények: [25]
SZDSZ 1998-as választási eredmények: [26]
Dr. Benedek László MSZP 2002–2006 2002-es választási eredmények: [27]
Vezér Mihály Értünk Százhalombattai Közéleti Egyesület (ÉSZKE) 2006 óta 2006-os választási eredmények: [28]
2010-es választási eredmények: [29]
2014-es választási eredmények: [30]
2019-es választási eredmények: [1]

Népesség szerkesztés

1825-ben lakosainak száma 688 fő volt.[31]

1863-ban lélekszáma 882 fő lett.[32]

Polgári népessége 1869-ben 906, 1880-ban 891, 1890-ben 1133 fő. Összes népessége 1900-ban 1294, 1910-ben 1607 fő.

1920-ban jelenlevő összes népesség 1523 fő. Külföldön távol levő 5 fő. 745 férfi, 778 nő. 3 évnél fiatalabb 90 fő. 3-5 éves 74 fő. 6-11 éves 227 fő. 12-14 éves 112 fő. 15-19 éves 161 fő. 20-29 éves 224 fő. 30-39 éves 186 fő. 40-59 éves 293 fő. 60 évnél idősebb 156 fő. Nőtlen, hajadon 787 fő. Házas 616 fő. Özvegy 114 fő. Törvényileg elvált 6 fő. Anyanyelv szerinti: magyar 1081, szerb 390, német 17, szlovák 9, román 1, rutén 1, horvát 2, egyéb 22 fő. Magyarul beszélni tud 1478 fő. Vallás szerint: római katolikus 1007, görög katolikus 6, református 71, evangélikus 9, görög keleti 404, unitárius 2, izraelita 24 fő. Ír és olvas 1130 fő. Ebből:

- Pannóniapuszta: 72 fő, 6-11 éves gyermekek száma 10 fő, anyanyelve magyar 69, német 2, egyéb 1 főnek, magyarul beszélni tud 71 fő, római katolikus 50, görög katolikus 1, református 16, unitárius 1, izraelita 4 fő. Írni és olvasni tud 67 fő.

- Vasúti pályaház és őrház: 76 fő, 6-11 éves gyermekek száma 18 fő, anyanyelve magyar 76 főnek, római katolikus 67, református 7, evangélikus 2 fő. Írni és olvasni tud 61 fő.

- Franciskapuszta: 191 fő, 6-11 éves gyermekek száma 37 fő, anyanyelve magyar 189, német 2, főnek, magyarul beszélni tud 191 fő, római katolikus 164, görög katolikus 1, református 18, evangélikus 5, izraelita 3 fő. Írni és olvasni tud 146 fő.

- Egyéb külterület: 159 fő, 6-11 éves gyermekek száma 20 fő, anyanyelve magyar 145, német 1, szlovák 1, szerb 6, egyéb 4 főnek, magyarul beszélni tud 159 fő, római katolikus 136, görög katolikus 3, református 13, görög keleti 6, unitárius 1 fő. Írni és olvasni tud 112 fő.

Lakóházak száma 229, ebből kőből vagy téglából 66, kő- vagy téglaalappal vályog vagy sárból 81, Vályog vagy sárból 82. Fából vagy más anyagból nincs. Lakóházak teteje: cserép, pala vagy vályog 70, zsindely- vagy deszka 39, nád- vagy zsúp 120.[33]

Az addig mindössze 2 ezer lelket számláló település népessége az intenzív iparosodás és a lakótelep építések hatására az 1960-as évektől folyamatosan növekedett. A 2010-es évekre megközelítette a 20 ezer főt.[34]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
18 577
18 641
18 241
17 574
17 535
17 856
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,3% görögnek, 0,2% horvátnak, 0,6% németnek, 0,5% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27%, református 7,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 28,3% (33,2% nem nyilatkozott).[35]

Nevezetességei szerkesztés

 
A feltárt halomsír a Régészeti Parkban

A város a nevét a határában lévő vaskori halomsírokról (másnéven kurgánok, tumulusok, kunhalmok) kapta. I.e. 7-6. században építette a hallstatti-kultúra népe (az ismeretlen nevű népnek ezt a nevet a régészek adták). Varsányi János 1847-ben 122 halmot mért fel.

  • Az óvárosban 1996-ban megnyitott Régészeti Park az 1998. óta látogatható feltárt 115. számú halomsírral és a kialakított őskori skanzen rekonstruált bronzkori és vaskori házaival, kemencéivel egyedülálló látnivaló Magyarországon és a világban.
  • Téglagyár. [36] 1893-ban alapította Freiberger Dávid. 1990-ig működött. 1956-ban munkástanácsa küldöttnek Sefcsik Istvánt választotta meg, aki a demokratikus átalakulásért és a közrend megőrzéséért a helyi Nemzeti Bizottmányban is dolgozott. Többedmagával ezért később börtönbüntetést szenvedett.
  • Kereszt a földvárban Hálából szabad magyar hazánkért 1686 1920 1991 felirattal. 2007. november 1-jén, Mindenszentek napján avatta a Halmok Polgári Értékőrző Egyesület. [37]
  • Szerb ortodox Szűzanya születése templom. 1750. körül épült barokk stílusban 1720. körüli szerb ortodox fatemplom helyén.[17] A második világháborúban sérüléseket szenvedő tornyát 1968-ban más jellegűvel helyettesítették [38], a toronysisakot eredeti formájában 1997-ben állították helyre. Mellette parókia.
  • Szerb közösségi ház, benne egyháztörténeti gyűjtemény. 1913-ban épült fel a régi iskolaépület kiváltására és tanítói lakásnak.[39]
  • Szent László római katolikus templom. 1910. Tervezője Tőry Emil műépítészt. A kivitelezést Unghváry Antal jászberényi építőmester végezte. Freskóit 1955-ben dr. Dénes Jenő festette.
  • Szent László király szobra. S. Hegyi Béla alkotása (2010).
  • Hunyadi János-dombormű. Szabó Ottó kézdivásárhelyi fafaragó alkotása (2011). Első helye a Szent István-templom mellett. A Szent László-templom előtt.
  • I. világháborús emlékmű. A Szent László-templom előtt.[40]
  • Bakody Ernő (1935-1945) római katolikus lelkész sírja. A háborús körülmények között Bajront Lázár szerb görögkeleti lelkész adta fel neki a betegek kenetét.[41]
  • Emlékmű: A II. világháború áldozatainak emlékére. Domonkos Béla alkotása (1993. március 13.). A Szent László-templom előtt.
  • Zenálkó Etel Közösségi Ház (Szent László út 54.). 1939-re épült fel adományokból (közte Matta Árpád lebontásra ítélt gőzmalmának Jankovits Ferenc kezessége mellett megvásárolt egyes részeiből) a helyiek önkéntes munkájával. Az akkori kiváló tanítónő nevét 2011. óta viseli az intézményrész.[42]
  • Ortodox kereszt (a Révész utca sarkán).
  • Római katolikus kereszt (a Szent László utca - Gyorma utca sarkán).
  • Millenniumi tölgyfa a Kossuth Lajos utcában. Marinkacsa Jakab ültette 1896-ban.
  • Holocaust-emlékmű a temetőben. 2012. szeptember 13-án avatták fel. Tervezője Buzay József.
  • Szovjet emlékmű a temetőben. A temető új ravatalozója 2002-ben került átadásra.
  • Nagyboldogasszony kápolna. 1987-re építették fel.Tervezője Buzay József. Benne Domonkos Béla érdi szobrászművész két bronz domborműve Szűz Máriát valamint Szent Istvánt ábrázolja.
  • Az Érdi Szakképzési Centrum Százhalombattai Széchenyi István Szakgimnáziuma és Gimnáziuma (korábban Ipari és Közgazdasági Szakközépiskola, 1989-es tanévtől Széchenyi István Szakközépiskola, elterjedt rövidítéssel SZISZKI). (Az Urbárium városrészben, a vasútállomás közelében.) 1987-től. Benne László Bandy képzőművész alkotása. Széchenyi István mellszobra Varga Tamás alkotása.
  • Olajláng-emlékmű (Szovjet-magyar barátság emlékműve). Rózsa Péter alkotása (1975). A vasútállomás előtt. 2000-ig a főtéren állt.
  • Az 1882-ben épült vasútállomás. (1917-2020 között felújítva.)
  • Trianon országzászlótartó emlékmű. Eredeti helyének közelében helyreállítva 2004-ben.
  • Thury Levente plasztikái a Napsugár Óvoda falán (korábban DKV bölcsőde), 1973.
  • Elefánt szobor a Napsugár Óvoda kertjében (korábban DKV-óvoda). Kárpáti Anna alkotása (ugyanő Ságvári Endre mellszobra alkotója). Ugyanott Kovács Johanna falképei.
  • A Pannónia lakótelep és a Készenléti lakótelep között, a Gesztenyés úton 1987-ben megnyílt Matrica Múzeum az eddig feltárt gazdag régészeti, történelmi és néprajzi leleteket mutatja be a történelem előtti időktől kezdve. A XIX. és XX. században épülete kastély (Glück Frigyes budapesti szállójáról nevezi a környékét Pannónia-pusztának, későbbi tulajdonosa hámori Bíró Pál iparmágnás), majd tanácsháza és a későbbiekben azzal egy időben zeneiskola, utóbbi egészen a múzeum megalapításáig működött. 2009. óta utcai homlokzatán Bíró Lajos alkotásai: Poroszlai Ildikó régész és Ferenczi Illés tanácselnök-helyettes múzeumalapítók domborművei. Mások mellett Hetves Józsefné és Sebestyén József is nagyban segítette munkáját. Udvarán római sírkövek. [43] Az intézmény önkormányzati fenntartású.
  • Műrom. Tragikus szénmonoxid mérgezéses munkahelyi baleset emlékműve az 1940-es évek első feléből. Bíró Pál emeltette fia és munkatársai emlékére.[44]
  • Varga Imre Munkás-szobra. 1976. Anyaga bronz és bazalt.
  • Petőfi Sándor mellszobra. Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotása 1993-ból. Az SZTK előtt tekinthető meg (korábban a főtéren, 2008. májusától ideiglenesen a Matrica Múzeum kertjében állt).
  • A Matrica Múzeummal szemben, a Szabó Lőrinc park délkeleti oldalán álló Százhalom Egészségügyi Központ és Egynapos Sebészet elődjét (Szakorvosi Rendelőintézet) hivatalosan 1978. január 16-án adták át. Később bővítve. Zálogh Sándor akkori gazdasági igazgató nevéhez fűződik az "egy beteg - egy dokumentáció" elve alapján felépülő, máig korszerű központi kartonozó koncepciójának kidolgozása és megvalósítása.[45]
  • Sportpark (1975.), később átépítve.
  • A Készenléti lakótelep első pontházai 1962-től épültek a Március 15. és Október 6. utcában és a mai Hága László utca végén. Eleinte római számokkal (alulról, balról jobbra kezdve) jelölték az épületeket.
  • Gádor István mozaikja, Ifjúság útja 7. Az 1960-as években elkészített műalkotás 1992-ben megsemmisült.[46]
  • Stöckert Károly: Anya gyermekével című szobra. (1974.)
  • Hága László emléktábla. Hága László u. 7. Emléktáblájának avatása: 2006. július 4. Fekete márványtábla terméskő burkolatú oszlopon fekszik. Az oszlop fa alatt áll kockakő burkolaton.
  • 1-es számú Általános Iskola. 1966. szeptembertől, tornatermet is tartalmazó újabb szárnya 1967. szeptemberétől (ünnepélyes átadása ekkor). 1994-ben épült fel a régi mellett az új tornaterme. Az iskola előterében Pável Nándor volt iskolaigazgató domborműve (2017).
  • Egyenlítői (ekvatoriális) napóra pólusra mutató árnyékvetővel az iskola előtt. 1978. Tervezője Trompos Ferenc mérnök.[47]
  • Rubik-kocka. Tervezői: Sándor Tamás, Fischer Márta, Varga István. 2014. szeptember 22. Kivitelező: Alukol Homlokzattechnika Kft.[48] A helyén korábban vegyesbolt üzemelt, a (köznyelvben a vezetőjéről elnevezve:) Versits-ABC állt. (1966.[49], esetleg 1968-tól). A Damjanich utca túloldalán a mai kereskedelmi létesítmények helyén állt korábban az 1968-ra megépített egészségház, gyógyszertár és mentőállomás, 1970-től Közegészségügyi-járványügyi Szolgálat (KÖJÁL) állomás volt, hangulatos hűs fasorral.
  • Damjanich utca 16. Százhalom étterem és eszpresszó volt épülete 1957-1968-ban épült.[50] 2006-os átépítése és bővítése után étterem, valamint apartmanház, üzlethelyiségek.
  • Training Hotel. Augusztus 20. utca 6. Oktán Szállóként nyitott 1982-ben. (Turista- és munkásszállás.)
  • A Készenléti és a Déli lakótelep között áll a Szent István római katolikus templom. Tervezője Makovecz Imre. 1996-ban szentelték fel. Harangját a hollandiai Poeldijk római katolikusainak adományából Gombos Miklós öntötte. Oltárát (1998), tabernákulumját és a liturgikus székeket (1999) Mezei Gábor tervezte. A tabernákulum ötvösmunkája Molnár László műve. A templom keresztútja Petrás Mária alkotása (2000).
  • Kopjafa. Alkotója az iváncsai Bodor József. 1989. október 14-én avatták fel az 1956-os forradalom emlékére. A temetőből 2000-ben került át a római katolikus Szent István templom mellé.
  • Wass Albert-szobor. Tóth Lili alkotása (2010).
  • Antall József mellszobra. Domonkos Béla alkotása. 2004.
  • Kommunizmus áldozatainak emlékköve.
  • A Csodaszarvas legenda című díszkút Németh János keramikus és Szerdahelyi Károly építész alkotása. 2000. óta.
  • Polgármesteri Hivatal és Pártok Háza (Szent István tér 3.) 1985-re épült fel. Kisebbik szárnya 1990-ig pártházként funkcionált.
  • Szekeres József Konferencia- és Rendezvényközpont [52] (Szent István tér 12.) 2010-ben épült. Egyik eleme: Magyar Úszó Hírességek Csarnoka. Kiállítótér. Első élő tagja Egerszegi Krisztina lett 2013-ban. Előképe a floridai Fort Lauderdale-ben működik.
  • A város Református templomát Finta József tervezte.[53] 1999-re építették fel.
  • Kopjafa a református templom udvarán. A magyarság összetartozására és a reformációra emlékeztet. Készítője Juhász András váci fafaragó mester. Avatása: 2018. március 15. Felirata szemből: "Uram Te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről nemzedékre", ami a 90. zsoltár szövege – a református himnusz – kezdete Károli Gáspár fordításában. Hátsó részén: "2015-16-ban konfirmáltak ajándéka". "A faoszlop teteje templomtoronyra emlékeztet, a betlehemi csillaggal a csúcsán. Alatta a csillag jel a tavaszi napéjegyenlőség, a feltámadás szimbóluma, lejjebb maga a nap látható, amely minden őskultúra alapvető jelképe, de a hívek számára Isten jele, amelynek közepén a mag az igét fejezi ki. Lejjebb egy pelikán látható, amely a monda szerint vérével táplálja fiókáit, ami Jézus szimbóluma. A nyitott Biblia, az alfa és az omega a kezdet és a vég szimbolikája, és ugyancsak Isten igéjére utal."[54]
  • György Csaba Borgó képzőművész Dárdahegy című szobrát az 1848-49-es szabadságharc emlékére 1992. március 15-én avatták fel. Anyaga süttői márvány.
  • Summerfest emlékfák a református templom udvarán.
  • Hamvas Béla emlékfa. 2014.
  • Hamvas Béla emlékfa emlékkő. 2017. március 23. Felirata: "A hitelességnek mértéke nincs." / Hamvas Béla (1897-1968) Készült a névadó születésének / 120. évfordulója alkalmából / Hamvas Béla V. K. 2017. 03. 23.
  • Szép István-emlékfa és emlékkő. 2018. Felirata: "Szép István emlékére."
  • Georgiades Gábor-emlékfa. Az előtte álló réztábla felirata: "Ezt a tölgyfát Georgiades Gábor emlékére ültette a Dunai Finomító Természetbarát Szakosztálya 2018 október 21." Avatása: 2018. november 18. A faültetés kezdeményezője Kovács István.[55]
  • Mórucz Lajosné Gabika emlékköve és fája. A Gólyahír Egyesület alapító elnökasszonya és munkája emlékére. Avatása: 2018. szeptember 8.[56]
  • Hamvas Béla Városi Könyvtár. A korábbi könyvtári előzmények folytatásaként 1984. óta szolgálja az olvasókat, 1991 óta a művelődési háztól függetlenül. 1999-ben vette fel mai nevét. A Magyar népmese napja (első alkalommal: 2010-ben) kezdeményezője, az élőszavas mesemondás mozgalmának egyik tűzhelye.
  • Barátság Kulturális Központ (1991-ig Barátság Művelődési Központ és Könyvtár, 2010-ig Barátság Művelődési Központ). Korábbi előzmények folytatásaként 1985 óta áll jelenlegi helyén. Erdélyi Eta valamint Bodóczky István seccója díszíti színháztermének lépcsőfordulóit. Juhász Erika olajfestmények.
  • László Bandy Világfa című alkotása. 2006. december 14-én (2006. december 20-án avatták fel) a Damjanich utca és a később felépülő konferenciaközpont között került felállításra, a református templommal szemben. 2008. nyarán az építkezés miatt elbontották, 2009. januárjában már a Kodály Zoltán sétányon áll. 4,5 méter magas, saválló acélból készült. "A nyers hatás a természeti környezetben az iparvárosra utal, Százhalombattát jellemzi."[57]
  • Uszodakomplexum. Szalai János Uszoda és Városi Sportuszoda alkotja, Kodály Zoltán sétány 3. Bennük Matolcsi Béla mozaikjai (2008). Az 1974-ben elkészült uszoda 1994-ben került kibővítésre rá merőleges medencével kissé lejjebb. Az első uszoda helyén avatták 2008. szeptember 24-án a sportuszodát.[58] Abban az évben fejeződött be az 1994-ben felépített Szalai János uszoda átalakítása is.[59] Országos versenyek színhelye is (pl. VI. Rövidpályás Úszó OB).[60]
  • Két bors ökröcske. Szoborcsoport a tanácsi 2. számú Napköziotthonos Óvoda, ma Pitypangos óvoda kertjében. Liszt Ferenc sétány 6. Bolgár Judit alkotása. 1973.
  • Térelválasztó rácsok. Liszt Ferenc sétány 4, a volt tanácsi bölcsőde, később idősek otthona épületében. Berzy Katalin keramikus alkotása. 1974.[61]
  • Kőrösi Csoma Sándor mellszobra Szabó Ottó alkotása (1997.) a Százhalombattai Kőrösi Csoma Sándor Sportiskolai Általános Iskolában. Liszt Ferenc sétány 10. Az iskola 1991. óta működik.
  • Szeptember 11. emlékkő a Szeptember 11. parkban (Erkel Ferenc krt. 37-42. szám mögött) az Amerikai Egyesült Államokat 2001-ben ért terrortámadás áldozatainak emlékére. 2002. szeptember 11. Az obeliszk mészkőből készült.
  • Víztorony a Berzsenyi Dániel utca és a Csokonai Vitéz Mihály utca sarkán. Tervezője Adamis Géza mérnök.[62] 500 m3 kapacitású, 45 méter magas.[63] Építési ideje: legkésőbb 1966.
  • Római fürdő. Feltárt látogatható kőépület. A Matrica (ejtsd: "mátrika") római katonai tábortól északra, Dunafüreden a Fogoly utca végében a Duna gátja mögött.
  • Napóleoni sáncok. 1809. A francia császár ellenében emelt félbemaradt földsáncok, a hadieseményekben nem használták. (A római tábor helyén.)
  • Emlékkereszt a középkori Báté-falu templomának helyén 2000. augusztus 19. óta. Fekete gránittáblával.
  • Vörös-kő. Átkelési emlékmű. Vörös gránit. 1974.
  • Városi Szabadidő Központ (Sportközpont (1982.), és Városi Strand (1986.).
  • Az 1960-1976 között két ütemben megépült, később átépített Dunamenti Erőmű[64] három darab, egyenként 207 méter magas kéményével a Benta-patak sekély völgyében.[65][66] Előtte a 6-os útra kivezető út Csenterics Sándorról, első igazgatójáról (1960-1975)[67] elnevezve hivatalosan 1998-ban. 1998. szeptember 25-én avatták fel Csenterics Sándor emléktábláját műszaki igazgatóhelyettese Verle Győző jelenlétében. Az erőmű 2-es számú portája előtt turbina forgórész kiállítva korábbról.
  • MOL Dunai Finomító. (rövidítve: DuFi, a privatizáció előtt: Dunai Kőolajipari Vállalat) a város és a szomszédos Ercsi között terül el. [68] Első igazgatói: dr. Simon Pál (1962-1973), dr. Péceli Béla (1973-1974), dr. Rátosi Ernő (1975-1991). [69] Területén:
* Az 1968. október 16-án az AV-II üzembeli balesetben elhunyt Hága László emléktáblája. Felirata: "Dr. Hága László / 1920 - 1968 / A kiváló mérnök, tudós és ember önfeláldozó élete emlékére / 1975. XII. 3. DKV dolgozói". Korábban a Hága László munkásszálló (bezárták 2006-ban) előterében állt, az 50. évfordulón az Olajipari Műszaki Nyugdíjasok Egyesülete (OMNYE) kezdeményezésére került áthelyezésre az irányítóterem külső falára.
* A kőolajvezeték emléktáblája a tartályparki 215-ös szivattyútér sarkánál. Felirata: "Barátság II. kőolajvezeték / Épült KISZ védnökséggel / 1970-72"
* Kígyós Sándor alkotása a kételemes krómacél plasztika 1984-ből.
* Kónyáné Beke Mária: Szőnyeg a DKV reprezentációs termének falán (holléte bizonytalan)
* a korábbi NAKI, később SZKFI (majd beruházási igazgatóság) épületei. Benne: Dr. Varga József vegyészmérnök mellszobra. Riegel Tibor alkotása. Avatása: 1990. április 25.[70]
* Péczeli Béla szobor mellszobra a színházterem előterében. Avatása 2003/2004. körül.
* Rátosi Ernő mellszobra a színházterem előterében Illyés András szobrászművész alkotása. Avatása: 2018. szeptember 25.[71]
  • Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár. Évente kerül megrendezésre, augusztusban. A Summerfest Nemzetközi Néptáncfesztivál 1998-tól CIOFF (Nemzetközi Folklórfesztivál-szervezők Világszövetsége, UNESCO B) -minősítésű.[72]

Sport szerkesztés

1997 óta Nemzeti Sportváros.

  • Battai Bátor Bulldogok
  • Dunafüredi Vízisport Klub. 2000. óta.[73]
  • Forrás Néptáncegyüttes. 1984 (Százhalombattán 1985.) óta.[74]
  • Százhalombattai Városi Utánpótlásért Közhasznú Sportegyesület (VUK SE). 2002. óta.[75]
  • Dunafüred LC. 2004 óta.
  • Dunai Flottilla Gyermek és Ifjúsági Vízitúra Egyesület. (1974. óta)[76]

Híres emberek szerkesztés

  • Barta Sylvia időjárás-jelentő, az Arthritis Alapítvány nagykövete.
  • dr. hámori Bíró Pál, a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. vezérigazgatója.
  • Bodrogi Viktor úszó olimpikon, edző.
  • Itt született Csupics Mária a Magyar Rádió bemondója.
  • Dávid Kornél kosárlabdázó.
  • Dezső Tamás (asszirológus).
  • Dobák Józsefné Babarczy Anikó tűzzománc- és batikművész.[77]
  • Erney Móric mérnök, Rudolf Diesel közvetlen munkatársa, Ikarus-alapító.[78]
  • Gustav Mahler zeneszerző, karmester.
  • Itt született Farády István színművész.
  • Joó Éva világbajnok sportlövő, olimpikon.
  • László Bandy képzőművész.[79]
  • Márton Béla festőművész.
  • Poroszlai Ildikó múzeumalapító régész.[80]
  • Radóczy Mária képzőművész.
  • Regős Ágnes képzőművész.[81]
  • Strausz Kálmán
  • Tóth László (1876–1956) mérnök, feltaláló, Kandó Kálmán közvetlen munkatársa.
  • Varga László képzőművész.[82]
  • Véghelyi Balázs író, költő (itt nőtt fel).

Testvérvárosai szerkesztés

Sajtó szerkesztés

  • Százhalombattai Hírtükör - Városi közéleti lap. Megjelenik kéthetente. ISSN 0238-972x. Az első száma 1988-ban jelent meg.
  • Százhalom - Óvárosi Közösségi, Közéleti Folyóirat. Megjelenik havonta. ISSN 2559-9860. Az első száma 2013-ban jelent meg.
  • Halom Televízió - Üzemeltetője a Halom Televízió Nonprofit Kft. Székhely: 2440 Százhalombatta, Ifjúság útja 7.

Korábban:

  • Pest Megyei Hírlap. Az 1957-1995. között megjelenő lap egy időben permutációs kiadással jelent meg Százhalombatta témában.
  • Dolgozók lapja. Dunai Kőolajipari Vállalat Százhalombatta. 1975-1991. között.
  • Battai Hírlap. Közéleti és kulturális lap. ISSN 1787-2278. Alapította: Halmok Polgári Értékőrző Egyesület. 2005-2010. között.
  • Rádió Egy 100. 2004-2008. körül.
  • Rádió 6. 2007-2014. között.
  • Lakitelek Rádió 2014-2020. között

Galéria szerkesztés

  •  
    A Polgármesteri Hivatal
  •  
    A Barátság Kulturális Központ és a Hamvas Béla Városi Könyvtár
  •  
    Zenepavilon és Szekeres József Konferencia- és Rendezvényközpont
  •  
    A Magyar Úszó Hírességek Csarnoka és a Táncház
  •  
    Bronzkori házikó a Régészeti Parkban
  •  
    Kora bronzkori lakóépület a skanzenban
  •  
    A Téglagyári-völgy a Sánc-hegy és az Óváros között
  •  
    Az Óváros a Szent László templommal, a Duna túlpartján Tököl házai állnak
  •  
    A város a tököli kompkikötő felöl
  •  
    Az erőmű kéményei a Benta-patak partján magasodnak
  •  
    Az olajfinomító távlati képe

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Százhalombatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Lázár-térkép / Tabula Hungariae. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  4. ↑ [1]
  5. ↑ szerk.: Illyés Eszter és Bölöni János: Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon = Slope steppes, loess steppes and forest steppe meadows in Hungary. Budapest: [MTA ÖBKI], p. 130. o. [2007] 
  6. ↑ Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó (1978) 
  7. ↑ Balpataki, Katalin (2014). „Batta, Varjasbatta - legyen Százhalombatta”. Történeti Muzeológiai Szemle (Magyarország), Budapest (13.), 185-192.. o, Kiadó: Magyar Múzeumi Történész Társulat.  
  8. ↑ Matrica Múzeum videója fb-oldalon. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  9. ↑ Dolenjski Muzej régészeti weboldala angolul. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  10. ↑ Poroszlai, Ildikó, et alii. Százhalombatta története. Százhalombatta: Matrica Múzeum, 8. o. (1994) 
  11. ↑ a b szerk.: Poroszlai Ildikó - Vicze Magdolna. Százhalombatta története a bronzkortól mapjainkig : A százhalombattai "Matrica" Múzeum állandó kiállításának katalógusa. Százhalombatta: "Matrica" Múzeum, 89.. o. (2004) 
  12. ↑ [2]
  13. ↑ Soproni, Sándor. Százhalombatta a rómaiaik korában, 14. o. [1985] (1999) 
  14. ↑ Soproni, Sándor. Rómaiak Százhalombatta területén. (In.: Poroszlai Ildikó (szerk.): 4000 év a 100 halom városában : Fejezetek Százhalombatta történetéből), 45. o. (1993) 
  15. ↑ A Százhalombattai Római Katolikus Egyházközség honlapja. Archiválva 2007. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben.. [2007. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  16. ↑ [3]
  17. ↑ a b T. Németh, Gabriella. Százhalombatta : Látnivalók, Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára, 689. TKM Egyesület a "Matrica" Múzeum megbízásából, 3. o. [2001]. ISBN 963 554 461 8 
  18. ↑ [4]
  19. ↑ [5]
  20. ↑ A Százhalombattai Római Katolikus Egyházközség honlapja Archiválva 2007. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben A Százhalombattai Római Katolikus Egyházközség honlapja]
  21. ↑ Laki Ildikó - Százhalombatta iparvárosi szerepe a 21. században (REAL - az MTA Könyvtárának Repozitóriuma, 2013)
  22. ↑ a b Mitták Ferenc: A városirányítás és a közigazgatás 30 éve (1970–2000)
  23. ↑ Százhalombatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  24. ↑ A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz információt, illetve azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
  25. ↑ Százhalombatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  26. ↑ Százhalombatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  27. ↑ Százhalombatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  28. ↑ Százhalombatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  29. ↑ Százhalombatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  30. ↑ Százhalombatta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  31. ↑ szerk.: Lehoczki Zsuzsanna: Az érd-ófalui Szent Mihály-templom műemléki helyreállítása és Historia Domusa. Érd: Magyar Földrajzi Múzeum, 159. o. (2016). ISBN 978-615-80058-5-2 
  32. ↑ Magyarország helynévtára = Orts-Lexicon des Königreichs Ungarn. Pest: Emich, 164. o. (1863) 
  33. ↑ Az 1920. évi népszámlálás. Első rész. : A népesség főbb demografiai adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint . — Budapest : Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1923., Magyar statisztikai közlemények. Új sorozat ; 69., 12, 137, 255. o. 
  34. ↑ Százhalombatta népessége - nepesseg.com
  35. ↑ Százhalombatta Helységnévtár
  36. ↑ [6]
  37. ↑ [7]
  38. ↑ [8]
  39. ↑ [9]
  40. ↑ [10]
  41. ↑ szerk.: Lehoczki Zsuzsanna: A százhalombattai plébánia Historia Domusa 1919-től 1940-ig. Százhalombatta: Hamvas Béla Városi Könyvtár, p. 135. o. (2007) 
  42. ↑ [11]
  43. ↑ [12]
  44. ↑ Lefedett kút - Különös tragédia Pannónia pusztán. (Hozzáférés: 2020. július 14.)
  45. ↑ Kőrösi László. Az egészségügyi ellátás története. In.: Szalai Gáborné, Vicze Magdolna, Mitták Ferenc (szerk.): Százhalombatta : tanulmányok a 30 éves város történetéből 1970-2000. Százhalombatta: Hamvas Béla Városi Könyvtár és a "Matrica" Múzeum, Százhalombatta, 163. o. [2000]. ISBN 963 03 9830 3 
  46. ↑ [13]
  47. ↑ [14]
  48. ↑ [15]
  49. ↑ [16]
  50. ↑ [17]
  51. ↑ Szent István szobra. Köztérkép (Hozzáférés: 2019. szeptember 27.)
  52. ↑ [18]
  53. ↑ Makovecz Imre. [2007. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 27.)
  54. ↑ Százhalombattai Hírtükör. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  55. ↑ [19]
  56. ↑ [20]
  57. ↑ Világfa. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  58. ↑ [21]
  59. ↑ [22]
  60. ↑ [23]
  61. ↑ [24]
  62. ↑ [25]
  63. ↑ [26]
  64. ↑ [27]
  65. ↑ A Dunamenti Erőmű története és jelene - Dunamenti Erőmű Zrt.
  66. ↑ Orosz Emese - Bejutottunk az ország legnagyobb gázerőművébe, és nagyon aprónak éreztük magunkat (szeretlekmagyarorszag.hu, 2019.10.12.)
  67. ↑ [28]
  68. ↑ [29]
  69. ↑ Dunai Finomító 50 : Közös sikerünk története : Jubileumi képeskönyv. Százhalombatta: Dunai Finomító, 124. o. [2015] 
  70. ↑ szerk.: Dallos Ferencné: Kőolaj- és földgázbányászati emlékhelyek Magyarországon. Budapest: Montan-Press, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztály megbízásából, 49. o. [2005]. ISBN 963 86876 0 6 
  71. ↑ [30]
  72. ↑ Summerfest Százhalombatta. summerfestbatta.hu. [2020. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  73. ↑ [31]
  74. ↑ [32]
  75. ↑ Archivált másolat. [2020. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  76. ↑ Dunai Flottilla Gyermekés Ifjúsági Vízitúra Egyesület - Százhalombatta. duf.vizesek.hu. (Hozzáférés: 2023. május 16.)
  77. ↑ [33]
  78. ↑ Nemzeti Örökség Intézete. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  79. ↑ [34]
  80. ↑ [35]
  81. ↑ [36]
  82. ↑ [37]

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Százhalombatta&oldid=26412456”