Székely Béla (politikus)
Székely Béla (1902-ig Weisz Béla,[2] Budapest, 1889. július 17. – Vlagyivosztok, 1939. január 10.) banktisztviselő, kommunista politikus, a Forradalmi Kormányzótanács tagja.
| Székely Béla | |
 | |
| Magyarország pénzügyi népbiztosa | |
| Hivatali idő 1919. április 3. – augusztus 1. (június 21-ig Lengyel Gyulával közösen) | |
| Előd | Varga Jenő |
| Utód | Miákits Ferenc |
| Születési név | Weisz Béla |
| Született | 1889. július 17. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1939. január 10. (49 évesen) Vlagyivosztok |
| Párt | Magyarországi Szociáldemokrata Párt |
| Foglalkozás |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Székely Béla témájú médiaállományokat. | |
Élete szerkesztés
Weiss Áron József és Gelb Cecília fiaként született magyarországi zsidó családban. Az 1900-as évek elején[m 1] belépett az MSZDP-be, amelyben a baloldali ellenzékhez csatlakozott. A szakszervezeti mozgalomban ő szervezte a banktisztviselőket, s tevékenyen részt vett a KMP megalakításában, amelynek a kezdetektől fogva tagja volt. 1919. február 20-án a kormány utasítására a budapesti főkapitány, Dietz Károly Kun Béla és mások közt őt is letartóztatta. 1919. március 6-án szabadult.[3] A Tanácsköztársaság idején helyettes pénzügyi népbiztos április elejéig (a helyettesi intézmény megszüntetéséig), majd április 5-től június 24-ig valódi pénzügyi népbiztos volt. 1919. május 3-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Ballagi Klárával, Bloch Artúr és Spitzer Eleonóra lányával.[4] Később beválasztották a Szövetséges Központi Intéző Bizottságba. A diktatúra bukása után Bécsbe emigrált, ahol részt vett a KMP újraszervezésében, és tagja lett a párt ideiglenes intéző bizottságának. 1925-től 1930-ig a Szovjetunió bécsi, 1930 és 1933 között pedig berlini kereskedelmi kirendeltségének volt munkatársa. Berlini tartózkodása alatt Németország Kommunista Pártja munkáját segítette. 1933-ban a Szovjetunióba költözött, és a külkereskedelemben működött. 1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták, majd kivégezték.
Megjegyzések szerkesztés
- ↑ A források 1905-öt és 1906-ot is említenek.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
- ↑ A Magyar Királyi Belügyminisztérium 1902. évi 51814. számú rendelete. MNL-OL 30806. mikrofilm 576. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1902. év 43. oldal 35. sor.
- ↑ HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1919 - 938
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a BP. VII. ker. állami házassági akv. 1601/1919. folyószáma alatt.
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon. [Reprint kiadás]. Budapest, 1993, Hogyf Editio ISBN 963-8484-00-4
- Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. ISBN 963 09 0412 8
További információk szerkesztés
- Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–1987. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. Budapest, 1987, Akadémiai Kiadó.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits Kiadó, 1996-,
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből. 1919 – 1929. (Bp., 1964).
