Szófiai központi zsinagóga
Szófia központi zsinagógája (bolgárul: Софийска синагога) Európa második legnagyobb szefárd zsinagógája és a legnagyobb ilyen vallási létesítmény a Balkán-félszigeten.[1] 1955 júniusa óta a zsinagóga szerepel Bulgária nemzeti és kulturális szempontból fontos műemlékeinek listáján.[2] A zsinagóga az Ekzarh Joszif utca (улица Екзарх Йосиф) 16. szám alatt áll.
| Szófiai központi zsinagóga | |
 | |
| Település | Szófia |
| Ország |  Bulgária |
| Vallás | zsidó |
| Építési adatok | |
| Típus | zsinagóga |
| Stílus | mór stílus |
| Építés kezdete | 1905 |
| Építés befejezése | 1909 |
| Építtető | Szófiai zsidó közösség |
| Tervező | Friedrich Griunager |
| Építész(ek) | Friedrich Grünanger |
| Alapadatok | |
| Befogadóképesség | 1170 |
| Torony | 6 |
| Belső tér területe | 659 m2 |
| Elhelyezkedése | |
 Szófiai központi zsinagóga
Pozíció Bulgária térképén
| |
 é. sz. 42° 42′ 01″, k. h. 23° 19′ 16″Koordináták: é. sz. 42° 42′ 01″, k. h. 23° 19′ 16″ | |
| A Szófiai központi zsinagóga hivatalos honlapja | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szófiai központi zsinagóga témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
A zsinagóga építésének ötlete 1903-ban vetődött fel, nem sokkal Marcus Ehrenpreis főrabbi hivatalba lépése után. A szófiai zsidó közösséget ekkor Ezra Tadjer és Avram Davidjon Lévi irányította.[1]
A zsinagógát 1905. november 13-án kezdték építeni az osztrák Friedrich Griunager tervei alapján.[1] Az építményen felfedezhetők a spanyol-mór, illetve a bizánci stílus elemei. A nyolcszögletű központi termet körbevevő kisebb helyiségek mennyezetét aranycsillagokkal tarkított kékre festették. Az 1909. szeptember 9-ei hivatalos megnyitón részt vett I. Ferdinánd bolgár cár is, ami bizonyítja, hogy a város zsidósága, amely akkor Szófia lakosságának egyötödét tette ki, mennyire fontos szerepet töltött be.[3]
A központi zsinagóga a bolgár zsidóság szimbólumává vált. Az épületben rendezte be irodáját a bulgáriai és a szófiai főrabbi egyaránt. Ide költöztették a szófiai zsidó közösség könyvtárát is, köztük számos középkori dokumentumot.
A zsinagóga működését 1943 és 1944 között felfüggesztették, ekkor a szófiai zsidóság jelentős részét deportálták. A második világháború során több bombatalálat is érte az épületet. Ezekben részben megsemmisült a karzat és a szentély több oszlopa, megsérültek a díszítő elemek, valamint elpusztult a könyvtár állományának jelentős része is. A zsinagógát azóta az eredeti tervek alapján felújították. A restaurálás költségeihez hozzájárult az izraeli Doron Alapítvány is.[1]
Méretek szerkesztés
A kétemeletes központi zsinagóga 32 méter magas. Hat kupolája és hat tornya van, amelyeken hatágú csillagok mutatnak Jeruzsálem felé. A 19,2 méter magasan függő, sárgarézből készült csillár mintegy két tonna súlyú, és Bécsben készült. A burkolat jelentős része márvány. A zsinagóga 1170 imádkozó befogadására alkalmas. Az első emeleten mások mellett irodák és egy kisebb imaterem, a másodikon könyvtár található.[2]
Múzeum szerkesztés
A múzeum a könyvtárteremben üzemel 1992 óta. A gyűjteményben fotók, nyomtatványok, valamint a vallásgyakorlással összefüggő tárgyak vannak. Két állandó kiállítás van, az egyik a bolgár zsidó közösség életét mutatja be, a másik témája a holokauszt.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d A zsinagóga honlapja: About. [2012. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 8.)
- ↑ a b A zsinagóga angol nyelvű ismertetője
- ↑ Jonathan Bousfield, Dan Richardson:The Rough Guide to Bulgaria, 97. oldal ISBN 1-84353-457-6
- ↑ Bulgária hivatalos turisztikai honlapja: Sofia Synagogue and its History Museum – Sofia City. [2012. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 8.)
