Sződ
Sződ község Pest vármegyében, a Váci járásban, a budapesti agglomerációban.
| Sződ | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Váci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hertel László (független)[1] | ||
| Jegyző | Bojtayné B. Gabriella | ||
| Irányítószám | 2134 | ||
| Körzethívószám | 27 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3482 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 263,64 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 43′ 00″, k. h. 19° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 00″, k. h. 19° 12′ 00″ | |||
 Sződ
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Sződ weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sződ témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Budapesttől mintegy 30 kilométerre északra fekszik, a Gödöllői-dombság peremén.
Közúton a 2-es főút, az M2-es autóút, valamint a 2104-es út felől érhető el, mindhárom irányából a központján is végighúzódó 21 112-es számú mellékúton. Vasúton a Budapest–Szob-vasútvonal Sződ-Sződliget megállóhelyig utazva, majd onnan menetrend szerint közlekedő buszon közelíthető meg.
Nevének eredete szerkesztés
Sződ (Zeud, Zewd, Sceud) neve személynévi eredetű, mely a régi magyar „sző” vagyis fehéres, szőke szóból ered.
Története szerkesztés
Sződ és környéke az őskor óta lakott helynek számít. Határában őskori leletek, újkőkori cserepek, a bronzkori halomsíros kultúra emlékei, rézkorból való cserépmaradványok, vaskori edénytöredékek, szkíta és kelta cserepek, a római korból szarmata és 2. és 3. századi kvád településnyomolat, népvándorlás kori Avar fazéktöredékeket és a 8-13. századból való régészeti emlékek kerültek napvilágra.
Sződ területén egykor a Tétény vezértől származó Gyula-Zsombor nemzetségnek voltak birtokai.
Az első írásos – oklevéli – említés IV. Béla korához kapcsolódik 1255-ből, egy itteni birtokosaával sződi Sigfrid Fejér vármegyei ispán birtokszerzésével kapcsolatban. Ekkor a község neve még „Szenden” volt. Az oklevelet IV. László átíratta és megerősítette, ennek kelte 1288. április 18. Ezekből az okmányokból arra következtethetünk, hogy a település már az államalapítás idején is létezett.
1317-ben a Sigfrid család kihaltával Erdő, s a Balog nemzetségbeli Széchy család birtoka lett Göddel és Keszivel együtt, s az maradt egészen 1579-ig, a család utolsó tagjának alsólendvai Széchy Tamásnak utód nélküli haláláig, kinek birtokait II. Rudolf király Poppel Lászlónak adta.
A régi korok emlékét az 1953-ban felfedezett, a sződi templom bejárati lépcsőfokán talált XI. századi palmetta díszítéses kő őrzi. E faragott kő nagy valószínűséggel a tatárjárást követően került Sződre Vácról.
A középkori források szűkösek, mint birtokot – a Szécsi család birtokát – említik a települést. Ez a család birtokolja még 1579 novemberében a községet.
A törökök először 1526 szeptemberében jelentek meg a környéken, amikor Mohács után egészen Vácig portyáztak a Duna mentén. A következő 150 év Vác sorsával kötötte össze Sződöt. Ahogy a hadi események forogtak úgy lett hol magyar, hol német és hol török terület.
A török hódoltság 1544-től szilárdult meg, az ún. budai szandzsákon belül Sződ a váci náhijéhoz tartozott. A XVI. századi török összeírás szerint Sződ falu népessége és gazdagsága növekedett. Az 1546-ban és 1559-ben történt összeírás már egyértelműen Sződ névvel illette a települést.
A Rákóczi szabadságharc-ban a magyar lakosság aktívan részt vett, de a labanc-rác megtorlások alatt ez a terület is kivérzett. Sződ történetének alakulására legnagyobb hatással a Grassalkovichok földesuraságának korszaka volt. A falu régi részének kinézete, arculata ekkor alakult ki. Ebből a korból származik a két műemléki jellegű épület, a templom és a parókia. Ez a család Sződöt – Göd pusztával együtt – 1736-ban vásárolta meg a Madách családtól. A család a későbbiekben romai katolikus székelyeket telepített a községbe.
A falu lakossága Mária Terézia uralkodása alatt másfélszeresére nőtt. Sződön az urbárium 1769-ben jött létre.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszaka nem hagyott jó nyomokat. A község bíráját ugyanis, Mikó Józsefet és társait a nemzetőrség szervezésével kapcsolatos félreértés miatt – mint Habsburg barát hangadókat – elfogták és elítélték.
Az első világháború után megkezdték a villamosítást.
A második világháborút követően községből sokan önként - az elüldözöttek javaiért - áttelepültek Csehszlovákiába. 1950-ben Sződliget településrész önálló községgé alakult.
A társadalmi változások rányomták bélyegüket a községre. A felnőtt lakosság nagy része „kétlaki” lett. A termelőszövetkezeten kívül más, jelentős foglalkoztató nem települt a községbe.
2002-től a község fejlődése nagy lendületet vett. A település a vidékre kitelepülni szándékozók számára népszerűvé vált, mivel az M2 autóút megépítése minőségi változást eredményezett a közlekedésben, Budapest és Vác megközelítésében. Új lakóterületeket alakítottak ki, melyek rövidesen beépültek, betelepültek. Sződ területén több vállalkozó is megtelepedett.
A település intézményei megújultak, illetve újak épültek, kialakult a Dózsa György út mai utcaképe.
2014-re a falu teljes úthálózata aszfalt burkolattal rendelkezik.
A község 2002-ig két lakott településrésszel rendelkezett – Csöröggel és a Nevelek dűlővel – Csörög 2002-ben önállósodik, majd Nevelek 2014-ben Gödhöz csatlakozik.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Sándor István (független)[3]
- 1994–1998: Sándor István (független)[4]
- 1998–2000: Fábián József (független)[5]
- 2001–2002: Hertel László (független)[6][7]
- 2002–2006: Hertel László (független)[8]
- 2006–2010: Hertel László (független)[9]
- 2010–2014: Hertel László (független)[10]
- 2014–2019: Hertel László (független)[11]
- 2019-től: Hertel László (független)[1]
A településen 2001. április 1-jén időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[6] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 3586 | 3543 | 3667 | 3851 | 3166 | 3482 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,3% románnak, 1,5% szlováknak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, református 4,9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,4% (27,9% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% szlováknak, 0,7% németnek, 0,4% románnak, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% görögnek, horvátnak és örménynek, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,4% volt római katolikus, 5,8% református, 0,8% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 1,9% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12,9% felekezeten kívüli (38,3% nem válaszolt).[14]
Címere szerkesztés
Álló, háromszögletű, vörössel és kékkel hasított katonai pajzs, amelynek közepét zöld halomból kinövő, kétlevelű, háromfürtű, kettős keresztben végződő szőlőkaróra támaszkodó ezüst szőlőtőke foglalja el. A (heraldikailag) jobb oldali vörös mezőben hegyével felfelé, élével befelé forduló ezüst csoroszlya, a kék mezőben pedig hegyével lefelé, élével befelé forduló ezüst ekevas lebeg. A címertartó mindkét oldalon egy-egy arany búzakalász.
Nevezetességei szerkesztés
- Mária Magdolna Római Katolikus templom, II. János Pál pápa tér 1. Felszentelve: 1744-ben
- Plébánia épülete, II. János Pál pápa tér 2.
Földrajza szerkesztés
Sződ Pest vármegye északi részén, a Pesti-síkság és a Cserhátalja találkozásánál, a Sződ–Rákos-patak mentén található település. A település környékén a Duna pleisztocén homokkúp teraszait laza szerkezetű kötött, löszös és futóhomok fedi, melyek magas talajvize nátriumot, kalciumot, magnéziumot és hidrogénkarbonátot tartalmaz. A Pesti-síkság középkorban kezdődő sztyeppesedési folyamata során a barna erdőtalaj egy része eltünt. A növényzetet a nedves rétek és kaszálók, telepített akácosok és fenyők, és a terület nagy részén szántóföldek és szőlők alkotják.
Tömegközlekedés szerkesztés
Források szerkesztés
- Pest megye kézikönyve (CEBA, 1998) ISBN 963 9089 13 3
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Sződ települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Sz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sződ települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Sződ települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ a b A 2001. április 1-jén tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. április 1. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
- ↑ Sződ települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Sződ települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Sződ települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Sződ települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Sződ Helységnévtár
- ↑ Sződ Helységnévtár
