A szabályozó szelep egy szelep aminek a feladata hogy egy csővezetékbe beépítve az áramlás útjába fokozatmentesen állítható ellenállást fejtsen ki a szabályzó (Kontroller) által kiadott vezérlőjelek alapján.[1]

Egyutú motoros szabályozó szelep
3 járatú (2 utú) motoros szabályozó szelep

Ez lehetővé teszi az áramlási sebesség közvetlen irányítását és a folyamatmennyiségek következetes ellenőrzését, mint például a nyomás, hőmérséklet és a folyadékszintet.

Az automatikus vezérlő terminológiában a vezérlő szelepet "végső vezérlőelemnek" is nevezik.

Működése szerkesztés

Az automatikus szabályozószelepek nyitása vagy zárása általában elektromos, hidraulikus vagy pneumatikus működtetőkkel történik. Normális esetben a szabályzó szelep bármilyen helyzetbe állítható a teljesen nyitott és teljesen zárt állapot között. A szelep pozícionálói arra szolgálnak, hogy a szelep elérje a kívánt nyitási fokot.

A pneumatikus vezérlő jelek általában 0.2-1.0 bar (3-15psi) nyomás tartományúak, gyakrabban alkalmazzák a 4-20mA elektromos jel vezérlést, ipari célokra vagy a 0-10V-os működtetést a HVAC rendszerekhez. Az elektromos vezérlés gyakran tartalmaz egy "intelligens" kommunikációs jelet a 4-20 mA-es vezérlőáramon, ezáltal a szelep pozíció (Pozíció Visszajelzés) visszajelezhető a szabályzó felé. A leggyakrabban használt protokollok a HART, a Fieldbus Foundation és a Profibus.

Az automatikus szabályozószelep három fő részből áll, amelyekben az egyes részek többféle típusban és kivitelben léteznek:

  • Szelep hajtás -
  • Szeleppozicionáló -
  • Szelep test -

Csoportosításuk szerkesztés

  • 3 járatú (2 utú) (Állandó tömegáramú rendszerek jellemző szerelvénye)
  • Egyutú (Változó tömegáramú rendszerek jellemző szerelvénye)

Szabályzási mód szerkesztés

  • Három pontos
  • Analóg 0-10V vagy 4-20mA-es

Működtető feszültség szintje szerkesztés

  • 230V AC
  • 24V AC

Hivatkozások szerkesztés

  1. Instrument Society of America Standard S561.1, 1976. as reproduced in the "Fisher control valve handbook" fourth edition 1977.