Wikipédia

Szabadkígyós

magyarországi község Békés vármegyében

Szabadkígyós község Békés vármegyében, a Békéscsabai járásban.

Szabadkígyós
Wenckheim-kastély
Wenckheim-kastély
Szabadkígyós címere
Szabadkígyós címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásBékéscsabai
Jogállásközség
PolgármesterBalogh József (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5712
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség2367 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség52,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület45,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′, k. h. 21° 06′Koordináták: é. sz. 46° 37′, k. h. 21° 06′
Szabadkígyós (Békés vármegye)
Szabadkígyós
Szabadkígyós
Pozíció Békés vármegye térképén
Szabadkígyós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadkígyós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A település a Tiszántúl délkeleti részén, Békéscsabától 11 kilométerre, a megyeszékhely déli szomszédságában található. További szomszédai: kelet felől Gyula, délkelet felől Kétegyháza, nyugat felől pedig Újkígyós. A település mellett található a Körös–Maros Nemzeti Park.

Megközelítése szerkesztés

Közúton Gyula, illetve Csorvás (és az ország nyugatabbi részei) felől a két említett települést összekötő 4431-es úton érhető el, ez tekinthető a község főutcájának is. Békéscsaba felől a 4433-as út vezet a településre, de csak a külterületeit érinti, a központtól mintegy 2 kilométerre keletre halad el.

Korábban vonattal is elérhető volt, a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-, illetve a Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalán. Szabadkígyós vasútállomás a vonalak állomásainak viszonylatában Békéscsaba vasútállomás és Kétegyházi tanyák megállóhely, illetve Kétegyháza vasútállomás között volt, de a lakott területtől távol, a település központjától mintegy 3 kilométerre keleti irányban helyezkedett el. E kedvezőtlen adottsága miatt fokozatosan csökkent az állomás személyforgalma, aminek következtében 2009. december 13. óta nem állnak meg a személyvonatok.

Története szerkesztés

Szabadkígyós (Kígyós) és környéke már a honfoglalás után is lakott hely volt.

Nevét az oklevelek 1398-ban említették először Kégyós néven.

Az egykor Zaránd vármegyéhez tartozó települést 1512-ben csatolták Békés vármegyéhez.

Kígyós a török időkben majdnem teljesen elnéptelenedett.

Új földesura báró Harruckern a megfogyatkozott népességű települést magyar, szlovák és német telepesekkel népesítette újra.

A 18. század végén a falu a környező településekkel együtt a Wenckheim család birtoka lett.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Polgármester Megjegyzés
1990–1994 Id. Filó János független[3]
1994–1998 Hocz István MSZP-Munkáspárt[4]
1998–2002 Balogh József Fidesz[5]
2002–2006 Fidesz[6]
2006–2010 Fidesz[7]
2010–2014 Fidesz[8]
2014–2019 Fidesz[9]
2019-től Fidesz-KDNP[1]

Önkormányzati választások szerkesztés

1990 őszén Filó Jánost választották polgármesterré.[10]

Polgármester-választási eredmények (1994-2014)[11]
Év Megválasztott polgármester Szavazat Előny
a 2. előtt
(%p)
név szervezet db jogosultak
arányában 		szavazók
arányában 		érvényes
szavazatok
arányában
1994 Hocz István MSZP–Munkáspárt 734 33,5% 65,4% 65,5% 33,1
1998 Balogh József Fidesz–MPP 625 26,9% 54,2% 54,7% 14,9
2002 Balogh József Fidesz–MPP 1 100 47,4% 90,8% 91,4% 82,9
2006 Balogh József Fidesz 786 33,7% 65,0% 65,1% 30,1
2010 Balogh József Fidesz 708 30,8% 57,4% 57,9% 15,9
2014 Balogh József Fidesz 714 31,8% 54,7% 55,1% 10,1

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2519
2475
2426
2378
2341
2367
201320142019202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a szlovák és 1%-a egyéb (főleg román és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,5% románnak, 1,9% szlováknak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,5%, református 5%, evangélikus 5,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 34,2% (22,8% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 1% szlováknak, 0,4% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% görögnek, bolgárnak és ruszinnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,3% volt római katolikus, 4,4% evangélikus, 3,8% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 29,7% felekezeten kívüli (36,7% nem válaszolt).[17]

Híres emberek szerkesztés

Nevezetességei szerkesztés

 
A Wenckheim-kastély
 
A kastély makettje a szarvasi Mini Magyarország gyűjteményében
Építését gróf Wenckheim Frigyes (1842-1912) és Wenckheim Krisztina (1849-1924) kezdték el. A kastély Ybl Miklós tervei alapján 1875-től 1879-ig épült német neoreneszánsz stílusban.
A kastély nem azonos a Széchenyi Antal (1867-1924) és Wenckheim Krisztina (1874-1970) által épített pósteleki Széchenyi–Wenckheim kastéllyal, amelynek kertje és rózsakertje híres volt, és amely ma már csak romként létezik a közelben.
  • Isten hozott kapu
  • Munkás Szent József-templom
  • Piactér
  • Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet (Nagyerdő, Nagygyöp, Kígyósi legelő, madármegfigyelő torony, magasles, puszta, tanösvény)
  • Szent Anna-kápolna

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Szabadkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Szabadkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Szabadkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  5. ↑ Szabadkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. ↑ Szabadkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. ↑ Szabadkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. ↑ Szabadkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  9. ↑ Szabadkígyós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  10. ↑ „Hatvanhárom polgármestert és 602 helyi képviselőt választottak”, Békés Megyei Népújság, 1990. október 2., 1. oldal (Hozzáférés: 2016. december 10.) 
  11. ↑ a b c Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 10.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014
  12. ↑ A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 10.)
  13. ↑ A képviselő-testület adatai az egyes években: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 10.);
  14. ↑ A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.
  15. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  16. ↑ Szabadkígyós Helységnévtár
  17. ↑ Szabadkígyós Helységnévtár

További információk szerkesztés

  • ujkigyos.lap.hu/szabadkígyós Adatok
  • A szabadkígyósi Wenckheim-kastély, www.wenckheim.hu
  • Lövey Ilona: Szabadkígyós, Kastélypark; TKM Egyesület, Bp., 1981 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Timkó Béla: A szabadkígyósi mezőgazdasági iskola története, 1921–1980; Békés Megye Képviselőtestülete Pedagógiai Intézete, Békéscsaba, 1993
  • Komáromi Sándor–Szabó Ferenc: Szabadkígyós, a Wenckheim-kastély és a park; TKM Egyesület, Bp., 1999 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Jároli József: Szabadkígyós, Újkígyós; szerk. Erdmann Gyula; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Filó János: Szabadkígyós. 50 év; szerzői, Szabadkígyós, 2008

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szabadkígyós&oldid=26774364”