Szada

magyarországi nagyközség Pest vármegyében

Szada nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Szada
Grassalkovich-Pejacsevich-kúria
Grassalkovich-Pejacsevich-kúria
Szada címere
Szada címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásGödöllői
Jogállásnagyközség
PolgármesterPintér Lajos (Változás Útján Egyesület)[1]
Irányítószám2111
Körzethívószám28
Népesség
Teljes népesség6348 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség304,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 37′ 60″, k. h. 19° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 60″, k. h. 19° 19′ 00″
Szada (Pest vármegye)
Szada
Szada
Pozíció Pest vármegye térképén
Szada weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szada témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Gödöllői-dombságban, a Gödöllőt Váccal összekötő 2104-es számú út mentén, Gödöllő és Veresegyház között fekszik. Nyugatról Mogyoróddal is határos, utóbbival a 21 109-es út köti össze.

Története szerkesztés

A Szada név egyesek szerint a finnugor nyelvből származik, és valaminek a száját (száda), bejáratát jelenti. (Így névetimológiailag hasonlít többek között Taktaszadára) Gödöllő felől nézve a település pont egy völgy bejáratánál van. Más magyarázat szerint szláv eredetű, és kertet jelent. A település határában ered a Rákos-patak. Az első írásos emléke 1325-ös oklevélben van. I. Lajos király Szadát és Gödöllőt 1325-ben Pohárus Péternek adományozta, aki Abaúj-Torna vármegye főispánja volt. A háborúk alatt elnéptelenedett, majd az 1620-as évek körül kezdődött a visszatelepülés.

1794-ben épült a római katolikus temploma.

A Grassalkovich család 1810, más források szerint 1820 körül építtette kúriáját, melyet később a Pejacsevich, végül a Bánó család birtokolt.

A református templomát 1928-ban emelték a főúton, falu közepén, szemben a római katolikus templommal. A szadai reformátusok addig egy régi fatornyú templomban gyűltek össze istentiszteletre, mely a falu egyik legmélyebb pontján, az ún. Mélyárok mellett helyezkedett el.

Régi pesti elnevezése: Gyümölcstermő szent Szada (habár nem igazán jó a termőföldje, mivel sok az agyagos terület, ahol nem minden gyümölcsfa képes megélni). Az idősebbek azonban még emlékeznek a régi hatalmas cseresznyefákra és a Diósvég eperföldjeire, amelyek a szadaiak tulajdonképpeni megélhetését jelentették.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Nádaski László független[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 Vécsey László független[5]
2002–2006 független[6]
2006–2010 független[7]
2010–2014 Fidesz-KDNP[8]
2014–2019 Oroszi Sándor független[9]
2019-től Pintér Lajos Változás Útján Egyesület[1]

Önkormányzati választások szerkesztés

2014 szerkesztés

A településen a 2014. október 12-én megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy két jelölt is teljesen azonos névvel indult, ezért az illetékes választási szerv döntése alapján a helyben ismert becenevük alapján különböztették meg őket a választási dokumentumokban. Igaz, hogy a polgármesteri posztért csak egyikük, a Süni becenevű Oroszi Sándor indult (sikeresen), de az egyéni listán ő maga és Szódás melléknevű névrokona is elindult, és ott szerzett szavazataik száma alapján mindketten elérték a bejutási küszöböt.

2019 szerkesztés

A legutóbbi helyi önkormányzati választást a településen 2019. október 13-án tartották; Szada választópolgárai hagyományosan polgármestert és 8 tagú képviselő-testületet választhattak. Kellemes, napos, kora őszi idő csalogatta az embereket a szavazóhelyiségekbe, bizonyára ez is közrejátszhatott abban, hogy a 4207 fő választásra jogosult állampolgár több mint 53 %-a meg is jelent az urnáknál. (Helyi önkormányzati választáson 50 % feletti részvételre 2002 óta nem volt példa a település történetében.)

A településvezetői székért két jelölt indult: a polgármester-választást a Változás Útján Egyesület jelöltje, Pintér Lajos nyerte 55,08 %-kal, míg a 2014-től hivatalban lévő független polgármester, Oroszi Sándor (akit a választási dokumentumokban ezúttal az 1942-es születési évszáma alapján különítettek el a Fidesz-KDNP színeiben induló névrokonától) a szavazatok 44,92 %-át kapta. A 8 tagú képviselő-testületbe 6 tagot juttatott be a Változás Útján Egyesület, további két helyre pedig a Fidesz-KDNP képviselőjelöltjei kaptak bizalmat.

 
Műemlék római katolikus templom

Településrészei szerkesztés

  • Bucka
  • Szőlőhegy
  • Aranyhegy
  • Pazsak
  • Páskom külterület
  • Négerföld külterület
  • Babosok külterület

Nevezetességei szerkesztés

Szada címere szerkesztés

 
A település címere a Grassalkovich-Pejacsevich-kúria homlokzatán

Szada község címere zöld alapon, két részre bontott pajzs. A zöld mező alapon jobb oldalt a piros-fehér megosztás az árpádsávos lobogót jelképezi, míg bal oldalt kék háttérben az aranyfa régi Szadára utal (Gyümölcstermő Szent Szada). A címert a község neve fedi.

A Szada címerében látható aranyfa jelentése, hogy a szadaiak a gyümölcstermesztésben találták meg boldogulásukat. A 15.149 gyümölcsfával Szada az 1895-ös évben a váci alsó járásban a második helyen állt. Ez a csodálatos szőlő- és gyümölcskultúra virágzott a két háború között, sőt a háború frontjának átvonulása után az 1940-es évek második felében még újjáéledt. „A termő ékes ága ma is címerünk része, ott díszlik az oltalmazó dombok oldalába mélyre vetett, megtartó gyökerek fölött, amint a múlt felett van a jelen, és mindaz, ami a jövőből belátható”[11]

Népesség szerkesztés

Szada lakónépességének alakulása (fő)[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 1,1% németnek, 0,4% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,2%, református 20,4%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 18,7% (31% nem nyilatkozott).[13]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Szada települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Szada települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szada települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  5. Szada települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. Szada települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. Szada települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. Szada települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. Szada települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  10. Index.hu: Elkészült az első magyar minősített passzív ház, 2009. február 4.
  11. címerek, Magyar: Szada község címere (magyar nyelven). magyarcimerek.hu. (Hozzáférés: 2018. február 28.)
  12. Szada népessége, lakossága, területe (magyar nyelven). nepesseg.com. (Hozzáférés: 2018. március 4.)
  13. Szada Helységnévtár

További információk szerkesztés