A szaglás a levegőben oldott anyagok észlelését jelenti. Az ízek és a szagok kölcsönösen hatnak egymásra. A szaglás a legösszetettebb vegyi érzékelési mód. A gerincesek szaglóreceptorai rendszerint az orrban helyezkednek el. A rovaroknak általában a csápjukon és a potrohukon.

Folyamata szerkesztés

A szaglás születéskor már érett. Az ember szaglórendszerének egy további tulajdonsága, hogy a receptorok 60 naponta megújulnak: az érzéksejt elhal, és a bazális sejtekből pótlódik. Az új axonok ott nőnek, ahol éppen van szabad hely.

Belélegzéskor a molekulák áthaladnak az orron. Egy részük a szaglósejtekből álló szaglóhám előtt kavarog. Minden sejtnek 10-20 csillója van, amik érintkeznek az orrüreg hámbélését borító nyálkahártyával. Azok a molekulák, amelyek oldódnak a nyálkában, és a csillókat ingerelve idegingerületet hoznak létre. Az axonok összefonódva a szaglógumóba továbbítják az információt, ahol a feldolgozás megkezdődik. Ezután a szagjelek a közép felé eső szaglóterületbe és az amigdalában levő oldalsó szaglóterületbe jutnak. Ezeken a helyeken folyik a szaglással kapcsolatos agytevékenység legnagyobb része.[1]

A szagérzet az evolúciós értelemben régi agyterületeken keletkezik. Ezeken a helyeken történik a belélegzett levegő és az ételek aromáinak elemzése. Emellett még a vérbe injektált szaganyagokat is elemzi.

A legtöbb szagos anyag szénhidrogén. Még nem ismert a kapcsolat a kémiai felépítés és az érzett szag között.

A szagérzékelés erősen függ a hormonoktól és a motivációtól; a hormonzavarok éppúgy okozhatnak anozmiát, mint hiperozmiát. Jóllakás után megváltozhat a szagok élvezeti értéke.

A szagok élvezeti értéke az emberben az első 5-10 évben alakul ki, eltérően az ízektől. Míg az újszülöttek egyértelmű mimikával jelzik az édest és a keserűt, addig a szagoknál sokszor nem egyértelmű a reakció. A gyümölcsillat, a verejtékszag és a fekália szagának élvezeti értéke kevéssé differenciált.

A szaganyagok a receptortípusokkal és az intenzitással kódolhatók; ez magyarázza azt, hogy nagyon sokféle szag lehetséges, és azt, hogy ha csak egy kicsit több receptortípus van, vagy jobb a felbontás, akkor máris sokkal több szag érzékelhető. Az emberek közötti különbségek is ezért lesznek ilyen nagyok.

Korábban az embert és a többi emberszabásút mikrosmatának gondolták, ellentétben a makrosmatákkal, mint amilyenek a kutyafélék vagy a patkányok. Közben kiderült, hogy a főemlősök néhány szagra érzékenyebbek. Így a kutyák érzékenyebbek a zsírsavakra, de a főemlősökhöz képest alig érzik a gyümölcsillatokat.

Tanulás és emlékezet szerkesztés

Míg az ember úgy 10 000 szagot tud megkülönböztetni, addig a gyakorlatlanok ezeknek csak a felét tudják korrektül megnevezni. Gyakorlással ez az arány 98%-ra nőhet. Nagy a szagokkal kapcsolatban a személyes tapasztalatok szerepe. Sokszor emlékeztetnek egy helyre, ahol a szag érződött, vagy egy tevékenységre, amikor ez a szag volt a levegőben.

A gyermekek több szagot éreznek, mint a felnőttek.[2]

Gyakran különbséget tesznek egy implicit, preszemantikus és egy szemantikus szagemlékezet között. A preszemantikus emlékezet spontán a szaghoz kapcsolódó helyre vagy tevékenységre emlékeztet. Ez a vizuális rendszeren át történik: az ember szinte maga előtt látja a helyzetet, például a karácsonyt. Mivel a szaglókéregben nincsenek leképezve az egyes szagok, azért ezek a látottakhoz kapcsolódnak. A szag pontosabb meghatározásához egy második, verbális rendszerre is szükség van, ami névvel azonosítja. Tehát a szagélmények feldolgozásában különbség van a szemantikus és az implicit emlékezet között.

Kondicionálás szerkesztés

Emberben néhány kellemetlen szag védőreflexeket válthat ki, például hányást. A limbikus rendszerrel és a hipotalamusszal fennálló szoros kapcsolat különleges helyzetet hoz létre a tanulási folyamatokban: A klasszikus kondicionálási helyzetekben a kapcsolat még nagyon hosszú idő alatt is csak nagyon nehezen bomlik meg. Például így válthat ki hányingert az étkezés helyszíne, vagy a halszag még évekkel a romlott hal evését követően. Génjeinkben van ez a könnyű kondicionálhatóság.[3]

Feromonok szerkesztés

A feromonok nem tudatosan érzékelt szaganyagok az érzékküszöb alatt. Befolyásolhatják a szaporodáshoz kapcsolódó fiziológiai folyamatokat, vagy a megfelelő viselkedést. Az elsődleges szaglórendszer a feromonokról szóló információt többnyire, de nem mindig a vomeronazális szervbe juttatja. Ez érzéksejtek egy csoportja, amely egy olyan üregben helyezkedik el, ami egy kis csatornán keresztül összeköttetésben van az orrnyílással. A feromonok befolyásolják a szexuális viselkedést, a rokon- és az ellenszenvet, meg a szociális kapcsolatokat. Nincs meg minden emberben; a szagláskutatók kételkednek abban, hogy ez a szerv működőképes. Rendszerint már embrionális korban visszafejlődik.

Alapszagok szerkesztés

 
Brueghel: A látás és a szaglás allegóriája (1618)

1952-ben Amoore a következőket javasolta:

  1. szúrós, például ecet, hangyasav
  2. rothadó, kén-hidrogén, záptojás
  3. éter
  4. kámfor
  5. mósusz, orvosi angyalgyökér
  6. virág, rózsa
  7. kénes, avas vaj

Zwaardemaker szerint a következők:

  1. éter, alma
  2. aromás, ánizs
  3. balzsam, jázmin
  4. mósusz, pacsuli
  5. hagyma
  6. dohány
  7. kapril, sajt
  8. bódító, ópium
  9. bűzös, rothadás

Henning hat alapminőséget különböztet meg:

  1. fűszer
  2. virág
  3. gyümölcs
  4. gyanta,
  5. dohány
  6. rothadt

Az ember csak kevés kémiai elem szagát képes érezni, ezek a következők: arzén, bróm, fluor, foszfor, jód, kén, klór, ozmium, illetve az oxigén ózonnak nevezett allotrop módosulata.

A szaglás zavarai szerkesztés

Az érzékenységi problémákon kívül minőségi zavarok is kialakulhatnak.

A szaglás teljes hiánya az anozmia, a csökkent érzékenység a hipozmia, és a szokottnál jóval nagyobb érzékenység a hiperozmia.

A minőségi zavar lehet parozmia, kakozmia, vagy szaghallucináció, amit fantozmiának neveznek a pszichiátrián.

Orvosi Nobel-díj szerkesztés

A szaglóreceptorok kutatásáért és a szaglórendszer szerkezetéért Richard Axel és Linda B. Buck amerikai kutató 2004-ben.

Források szerkesztés

  1. Atkinson, R.L. (1996): Pszichológia Szerk.: Csibra Gergely (1999; 2003.) ISBN 963 389 447 6 129. o.
  2. 1001 Unbelievable Facts, p 33
  3. Atkinson, R.L. (1996): Pszichológia Szerk.: Csibra Gergely (1999; 2003.) ISBN 963 389 447 6 128-129. o.
  • Philip Whitefield (1997). Megmagyarázzuk az emberi testet. Kalauz az emberi szervezet rejtélyeihez. Magyar Könyvklub : Helikon, Budapest ISBN 963-548-380-5
  • Karl Isak (2001) Duftstoffe als moderne Manipulatoren. Die psychologischen Aspekte des Einsatzes von Duftstoffen im (wirtschaftlichen) Alltag mit Schwerpunkt auf die schriftliche Kommunikation und die Auswirkungen auf Wahrnehmung und Responseverhalten. Universitaet Klagenfurt; Fakultät für Kulturwissenschaften; Institut für Psychologie. Dissertation.
  • Kapitel "Chemische Sinne" in: Thomas Braun et al.: Kurzlehrbuch Physiologie. 1. Auflage. Elsevier, Urban und Fischer, München 2006, ISBN 3-437-41777-0
  • Pritzel, Brand, Markowitsch : Gehirn und Verhalten. Einführung in die physiologische Psychologie.
  • Bestsellerek
    • Patrick Süskind: Das Parfum (Angol nyelven: Perfume : the story of a murderer / Patrick Süskind ; transl. by John E. Woods. London : Penguin, 2006.)
    • Tom Robbins: Pan Aroma
  • Atkinson, R.L.és 4 társ (1996): Pszichológia Szerk.: Csibra Gergely Fordít 12 fő (1999; 2003.) ISBN 963 389 447 6 (második, javított kiadás utánnyomása)

Külső hivatkozások szerkesztés