Szalánta

magyarországi község Baranya vármegyében

Szalánta község (horvátul: Salanta) Baranya vármegyében, a Pécsi járásban. A falun halad át az 58-as főút. A település első írásos említése 1192-ből származik. Az 1690-es években katolikus bosnyákok költöztek be. A faluban óvoda és általános iskola is működik. Pécs közelsége miatt jelenleg is fejlődő falu.

Szalánta
A Hunyadi utca (az 58-as főút belterületi szakasza) a község északi részén, télen
A Hunyadi utca (az 58-as főút belterületi szakasza) a község északi részén, télen
Szalánta címere
Szalánta címere
Szalánta zászlaja
Szalánta zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Hitre Gabriella (független)[1]
Irányítószám7811
Körzethívószám72
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség1131 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség65,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság152[5] m
Terület17,08[4] km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 57′ 00″, k. h. 18° 13′ 60″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 00″, k. h. 18° 13′ 60″
Szalánta (Baranya vármegye)
Szalánta
Szalánta
Pozíció Baranya vármegye térképén
Szalánta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalánta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A település a Baranyai-dombságban, Pécs és Harkány között majdnem félúton fekszik, mindkettőtől nagyjából 12-13 kilométerre. A szomszédos falvak: észak-északkelet felől Pogány, kelet felől Szőkéd és Áta. délkelet felől Bisse, dél felől Túrony, nyugat felől Bosta, északnyugat felől pedig Kökény.

A falu tulajdonképpen két korábbi község, Szalánta és Németi egyesítésével jött létre. Németi (horvátul: Nijemet vagy nagykozári szóhasználattal Nimet[6]) a keleti részen, míg Szalánta a nyugati részen fekszik. Németitől délre illetve Szalántától mintegy 1,5 kilométerre délkeletre található egy lakott külterület is, Eszterágpuszta (horvátul: Ištrak[7]).

2011-es adatok szerint Eszterágpuszta lakónépessége 85 fő, a lakások száma 31 volt. Az Eszterágpusztai Növényfajta Kísérleti Állomás a Dél-dunántúli Régió fajtakísérleti állomásait irányítja.[8]

Megközelítése szerkesztés

A Pécstől a déli országhatárig vezető 58-as főút végighalad a község központján, így ez a legfontosabb megközelítési útvonala. Németi községrészbe az 57 109-es számú mellékút vezet, nyugati szomszédaival pedig az 5828-as út kapcsolja össze a települést.

Címere szerkesztés

Szalánta község címere pajzs alakú, tetején a község neve olvasható nagy nyomtatott betűkkel. Címerben fekete számokkal három évszám található: 1240 (Németi első említése), 1332 (a plébánia első említése), 1804 (a jelenlegi római katolikus templom építésének időpontja).[9] Több helyen helykitöltésként piros-fehér színű rózsát helyeztek el a tervezők már az 1724-es szalántai pecséten is. Ez jelképezi a tavaszt, a természet ébredését.[9]

A mai címer a korábbi pecsétektől kölcsönzi a jelképeket. A mostani címerben fehér színnel ábrázolt eke az egykor önálló Németi régi pecsétjében is megjelent, a föld feltörését, megművelését szimbolizálva. Alul négy búzaszál látható, csokorszerű keretbe helyezve. Bal oldalon – Szalánta 1724-es pecsétje alapján – a hajló gabonaszálak között zöld, dús lombozatú, barna törzsű fa áll.[9] A hullámos zöld terület a Baranyai-dombságot jelképezi, ahol Szalánta található. A címer fő színe az égszínkék, ami a jó időjárást jelképezi.[9]

A címer alatt két babérág fut föl annak felső harmadáig.[9]

Közlekedés szerkesztés

A falu gyorsan és jól megközelíthető Pécs (15 km), valamint Harkány (12 km) irányából az 58-as számú főúton. Szalántán az átmenő forgalom igen nagy, az átlagot jóval meghaladó, ami a horvát határ és az M60-as autópálya közti fekvésnek is köszönhető.

A község nyugat felől, Görcsöny irányából, Regenye és Szilvás falvakon át bekötőúton is elérhető. Az autóbuszforgalom Szalántára, illetve a településen át Pécs, Harkány, Siklós irányába megfelelő sűrűségű (fél illetve 1 óránként).

Tervek szerint a falun keresztül fog vezeti a Siklós-Pécs kerékpárút.[10]

Éghajlat szerkesztés

A falu időjárására jellemző, hogy tavasztól őszig kevés a csapadék, a nyár mérsékelten forró, a tél enyhe. Szárazföldi éghajlata van. Az évi középhőmérséklet 10,5–11 °C. Az éghajlatot befolyásolja a közeli város, Pécs és a Mecsek.[11]

Története szerkesztés

Az első írásos emlék Szalántáról 1192-ből való, a települést Zolounta néven említi. Az akkori Szalánta a mai település Bukvék nevű része volt csak. Németi első írásos emléke 1240-ből való, a települést Nemti néven említi.

A 17. században katolikus bosnyákok érkeztek. Radonay Mátyás Ignác pécsi püspök is szorgalmazta a betelepítésüket 1690-es években.

1804-ben épült a ma is látható templom Németiben (védőszentje: Szent László).

Az első világháború végén, 1918. november 14-én megérkezett megszálló szerb csapatok Baranya jelentős részére igényt tartottak. Szalántán és Németiben is a lakosság 95–95%-a volt délszláv nemzetiségű. 1921 augusztusában a szerbek elhagyták Baranyát.

A második világháború vége Szalántán 1944. november 30-án volt. Előtte való nap Szalántán németek, Németiben szovjetek állomásoztak. A Németi-patak volt a front.

1977. január elsején a két falu Szalánta és Németi egyesült.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Standovár Mihály (független)[12]
  • 1994–1998: Dunai Zoltán (független)[13]
  • 1998–2002: Dunai Zoltán (független)[14]
  • 2002–2006: Dunai Zoltán Tibor (független)[15]
  • 2006–2010: Dunai Zoltán Tibor (független)[16]
  • 2010–2014: Dunai Zoltán Tibor (független)[17]
  • 2014–2019: Dunai Zoltán Tibor (független)[18]
  • 2019-től: Dr. Hitre Gabriella (független)[1]

Népesség szerkesztés

2001-ben magyar: 55,1%; horvát: 32,2%; cigány: 2,6%; szerb: 2,1%; német: 1,7%; bolgár: 0,3%; lengyel: 0,3%; ismeretlen, nem válaszolt: 1,8%[19]

A 2011-es népszámlálás szerint a faluban 983 magyar, 336 horvát, 86 cigány, 23 német, 5 szerb, 4 bolgár, 3 orosz, 3 román és 11 egyéb nemzetiségű lakik.[20]

2001-ben római katolikus: 81,6%; református: 5,1%; evangélikus: 1%; görögkatolikus: 0,7%, más egyházhoz, felekezethez tartozik: 1,5%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 5,8%; ismeretlen, nem válaszolt: 4,3%.[19]

A 2011-es népszámlálás szerint a faluban 766 római katolikus, 64 református, 24 ateista, 10 evangélikus, 7 görögkatolikus és 9 egyéb vallási csoporthoz tartozó él. 102 fő nem tartozik egyik közösséghez sem, 208-an nem nyilatkoztak a vallásukról.

2018. január 1-jén 1154 lakosa volt.[21]

2022-es népszámlálási adatok szerint 1140 főből 1024 magyar, 60 roma, 22 német, 6 bolgár, 267 horvát volt. A kettős identitás miatt nem 100%-os az eloszlás.[22] Az 1140 lakosból 67 fő Eszterágpusztán, 214 fő Németi településrészen lakott.[23] Az 1140 főből 498 fő római katolikus, 43 fő református, 15 fő evangélikus, 4 fő görög katolikus, 176 fő nem tartozott egyik felekezethez sem, 378 fő pedig nem nyilatkozott a vallásosságról.

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1176
1146
1125
1126
1136
1154
1149
1129
1140
1131
2013201420152016201720182019202120222023
Adatok: Wikidata

Pecsétek szerkesztés

Történelmi pecsétek szerkesztés

Szalánta első ismert pecsétje 1724-ből való. 24 mm átmérőjű körben 33 mm-es betűszalag van a következő szöveggel SIGI PAGI SZALÁNTA 1724. Vagyis Szalánta pecsétje 1724. A szavakat és az évszámokat rózsák választják el egymástól. A képmezőben két hajló gabonaszál között egy dúslombú fa látható.[24]

Németi első pecsétje az 1720-as évekből való. 24mm x 20 mm-es ellipszis, a betűszalag 3 mm-es. Szövege SIGI PAGI NIMEG 172X. Vagyis Németi pecsétje 172X. A szavakat 4 díszpont választja el egymástól. A pecsétképet két, szárán átkötött pálmaág keretezi, az ágak enyhén hajló ága a betűszalagba nyúlik bele. A képmezőben élére fordított, lebegő ekevas, felette gabonakalász látható. Tövében két hajló inda emelkedik ki, két oldalra, egymás alá 3-3 helykitöltő pontot, jobbra és balra az ekevas fölé 1-1 ötszirmú virágot helyeztek el.[25]

Németi 1908-as pecsétje a következő: kör alakú, a pecséten a következő olvasható: BARANYA VÁRMEGYE NÉMETI KÖZSÉG 1908.

Jelenlegi pecsétek szerkesztés

Szalántának jelenleg két pecsétje is van. Az első a polgármesteri hivatal, a másik a körjegyzőség pecsétje. Mindkettő 3,5 cm átmérőjű. Középen a magyar címer látható. A felső részen a POLGÁRMESTERI HIVATAL ill. KÖRJEGYZŐSÉG szó szerepel, míg az alsó részen a SZALÁNTA szó olvasható.

Oktatás szerkesztés

A községben óvoda és általános iskola is működik.

A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 120 tanuló járt.[26]

Utcái szerkesztés

  • Hunyadi utca
  • Damjanich utca
  • Bem utca
  • Hunyadi köz
  • Németi út
  • Zrínyi utca
  • Barátság utca
  • Ifjúság utca
  • Eszterági út

Nevezetességei szerkesztés

  • Szent László római katolikus templom Németiben. Késő barokk stílusú, 1795-1804 között építették. Műemlék védelem alatt áll.[27] 2019-ben felújították a templom tetőszerkezetét.[28]
  • Zsolnay-kápolna Eszterágpusztán. 1904-ben épült. Homlokzatain vízszintesen sávozott, sárga és barna mázas Zsolnay-csempe.[27] Ezen épület felújítására a tulajdonos plébánia nem hajlandó.[forrás?]

Kultúra szerkesztés

 
Marica Kulturális Egyesület Zágrábban 2005-ben

A községben délszláv néptáncegyüttes működik, a Marica Kulturális Egyesület.

Híres emberek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. Szalántai Önkormányzat rendelete. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 24.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. helységnévtár
  5. Szalánta, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc.. (Hozzáférés: 2012. június 24.)
  6. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  7. horvát név
  8. Az MgSzH székhelye és telephelyei (magyar nyelven) (pdf). Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
  9. a b c d e Szalánta címere. magyarcímerek.hu. [2016. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 9.)
  10. új kerékpárút. [2017. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 2.)
  11. Siklosvidek.celodin.hu a Szalántáról (magyar nyelven) (html). Siklósvidék. [2012. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  12. Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  13. Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  14. Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  15. Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  16. Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  17. Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  18. Szalánta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  19. a b Népszámlálás 2001
  20. Területi adatok Baranya megyében - 4.1.6.1. pontja szerint
  21. 2018. január 1-jei lakosság (PDF). ksh.hu. Központi Statisztikai Hivatal
  22. 2022-es népszámlálás adatbázisa
  23. KSH helységnévtár 2024.02.10-i állapotban
  24. Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere, Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1983. Felelős szerkesztő: Uherkovics Ákos. Pécs, 1984, 135. oldal
  25. Bezerédy Győző: Baranya községeinek pecsétkatasztere IV., Janus Pannonius Múzeum évkönyve 1981. Felelős szerkesztő: Uherkovics Ákos. Pécs, 1982, 127. oldal
  26. 2019/2020-as tanév tanulói listája
  27. a b Szalánta templomai. nagyvofely.hu
  28. templomfelújítás. bama.hu. [2019. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 22.)

Források szerkesztés

  • Dr. Erdődy Gyula: Szalánta - Németi története, 2001, Felelős kiadó: Dunai Zoltán, polgármester ISBN 9 63 00 6101 5

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Nézd meg a Szalánta címszót a Wikiszótárban!
Kökény Pogány Pogány
Bosta

 
   Szalánta   
 

Szőkéd
Garé Túrony Bisse