Szalay Ágoston

Kéméndi Szalay Ágoston (Buda, 1811. október 24. – Budapest, 1877. május 5.) udvari tanácsos, királyi táblai tanácselnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Szalay Ágoston
Született	1811. október 24. Buda
Elhunyt	1877. május 5. (65 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Szalay Imre
Foglalkozása	udvari tanácsos, királyi táblai tanácselnök
Kitüntetései	Magyar Királyi Szent István-rend (1873)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalay Ágoston témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Az előkelő nemesi származású kéméndi Szalay család sarja. Kéméndi Szalay Péter (1763-1825) magyar királyi helytartósági elnöki titkár és Rudolp Teréz (1774-1848) fia, Szalay László történész bátyja. A jogi tanulmányokat a pesti egyetemen 1831-ben végezte, ahol Eötvös József báró és Gaál József voltak tanulótársai; 1833-ban letette az ügyvédi vizsgát, és wadasi Jankovich Miklósnál jurátus volt; nála kedvelte meg a régészetet. A történeti és régészeti érzék és munkakedv mintegy vele született és vele fejlődött élete végeig. Adatokat kezdett gyűjteni, becses okleveleket, magán leveleket, és a hazai ipar és művészet különféle tárgyait. Hazai régi irományokból, pecsétekből, pecsétnyomókból, gyűrűkből, képekből és egyéb hazai régiségekből igen jeles gyűjteményt szerzett, mely több ezer darabból áll. 1831-ben mint jogász ifjú barátjaival rézbe metszve kiadta Horvát Istvánnak arcképét, aki a diplomatikából tanára volt, úgy a két halotti beszédet, mint nyelvünk legrégibb írásbeli emlékét. 1833. október 8-tól 1841. november 10-ig fogalmazógyakornok volt a magyar királyi udvari kancelláriánál, 1841. november 10-től 1845. október 15-ig számfeletti, majd valóságos fogalmazó, 1843. április 20-tól szolgálattétel végett beosztva a fennállott császári és királyi államkonferenciához. 1845. október 15-től 1847. április 19-ig valóságos államtanácsosi tiszt, 1847. április 19-től magyar királyi udvari kancelláriai titkár és 1848-ban az akkori magyar királyi belügyminiszteriumnál titkár. 1850-ben súlyos szembaja miatt ideiglenesen nyugalomba lépett; ebből kigyógyulva 1854. szeptember 8-án győr vármegyei törvényszéki elnök, 1860. február 28-tól 1861. március 29-ig országos törvényszéki elnök Sopronban, 1861. március 29-től 1863. november 5-ig váltótörvényszéki elnök és udvari tanácsos ugyancsak Sopronban, 1863. november 5-től 1870. június 28-ig váltótörvényszéki elnök Pesten, 1870. június 28-tól tanácselnök a magyar királyi táblánál. Roppant elfoglaltsága gátolták abban, hogy becses gyűjteményeit ő maga feldolgozhassa, noha e szándékról és reményről soha le nem mondott. A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én levelező tagjának választotta; hivatalos érdemeiért pedig a király udvari tanácsossá nevezte ki és 1873. november 25-én negyvenéves szolgálata elismeréseül a Szent István-rend keresztjével ruházta fel. Meghalt 1877. május 5-én Budapesten. A Magyar Történelmi Társulatban 1877-ben Hegedűs Kandid, a Magyar Tudományos Akadémiában 1879. május 24-én Deák Farkas tartott felette emlékbeszédet.

Cikkei a Tudom. Tárban (1834. Római magyar bulla 1638); az Akadémia Értesítőjében (1860. Néhány magyar köriratú pecsétről. Székfoglaló); a Századokban (1868. Bubenka Jánosról, felolvasás, Tanulmányútja, 1870. Szapolyai Imre nádor pecsétjéről 1486., 1869. Beregszászi pecsétről, 1871. 1673-ki magyar köriratú pecsét, Pecsétrajzokról, Levéltári kutatásai, Indítványai, 1874. Ismeretlen községi pecsétről I. Mátyás koráról, 1875. Búbereki Jánosról); az Archaeologiai Értesítőben (1870. Lőcsei templom restauratiója ügyében).

Munkái

• Levelek a XVI. és XVII. századból. Pest, 1830. (Különnyomat a Tudom. Gyűjteményből).
• Magyar régiségek. Uo. 1831. (Oklevelek. Különny. a Tud. Gyűjteményből).
• Néhány magyar köriratú pecsétről. Akadémiai székfoglaló. Akadémiai Értesítő, 1860.
• Négyszáz magyar levél a XVI. századból. 1504-1560. A régibb magyar közélet, erkölcsök, történet és nyelv ismeretének előmozdítására, kiadja a M. tudom. Akadémia történeti bizottsága. Uo. 1861. (Magyar Levelestár I. kötet. Ism. Szépirod. Figyelő 1861-62., P. Napló 1863., 117., 118., 123. sz.).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  

További információk

• Akadémiai székfoglaló előadása
• Deák Farkas: Szalay Ágoston emlékezete. Értekezések a történeti tudományok köréből (8. 6). Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó, Budapest, 1879.
• Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Vaszilievits Vazul: Szalay Ágoston. Az ország tükre 1865. 355-356. old. Online