Szardella

A szardella (Engraulis australis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a szardellafélék (Engraulidae) családjába tartozó faj.

Szardella
Rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Clupeomorpha Rend: Heringalakúak (Clupeiformes) Család: Szardellafélék (Engraulidae) Alcsalád: Szardellaformák (Engraulinae) Nem: Engraulis G. Cuvier, 1816 Faj: E. australis
Tudományos név
Engraulis australis (J. White, 1790)
Szinonimák
Atherina australis White, 1790 Engraulis antarcticus Castelnau, 1872 Engraulis antipodum Günther, 1868 Engraulis encrasicholus antipodum Günther, 1868
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szardella témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szardella témájú kategóriát.

Előfordulása

A szardella a Csendes-óceán délnyugati részén fordul elő. Elterjedési területe Ausztrália északi részétől Tasmania déli részéig és Új-Zélandig terjed.

Megjelenése

Ez a halfaj általában 12 centiméter hosszú, de 15 centiméteresre is megnőhet. A szardella igen hasonlít az európai Engraulis encrasicolusra. Elterjedési területén az egyetlen szardellaféle, csak előfordulásának északi határán lehet találkozni Encrasicholina-, Stolephorus- és Thryssa-fajokkal.

Életmódja

A szardella egyaránt megél a brakkvízben és a nyílt tengeren is. Általában 31-70 méteres mélységben tartózkodik. Nagy rajokban tömörül, és planktonnal táplálkozik. Ez a hal pedig táplálékul szolgál más nagyobb halaknak, delfineknek és madaraknak. Az ivadék a torkolatokban és öblökben él, míg az idősebb példányok télen a nyílt tengerre vándorolnak. Ikrája ellipszis alakú.

Felhasználása

A szardellát főleg csaléteknek használják fel, de élelmiszerként is fogyasztható.

Források

• Engraulis australis (White, 1790) FishBase
• Whitehead, P.J.P., G.J. Nelson and T. Wongratana, 1988. FAO Species Catalogue. Vol. 7. Clupeoid fishes of the world (Suborder Clupeoidei). An annotated and illustrated catalogue of the herrings, sardines, pilchards, sprats, shads, anchovies and wolf-herrings. FAO Fish. Synop. 125(7/2):305-579. Rome: FAO.