A szarvaskerep (Lotus corniculatus) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.

Szarvaskerep
Virágai
Virágai
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae)
Nemzetség-
csoport
:
Loteae
Nemzetség: Kerep (Lotus)
L.
Faj: L. corniculatus
Tudományos név
Lotus corniculatus
L. (1753)
Szinonimák
Szinonimák

a Lotus corniculatus subsp. callunetorum szinonimája:

  • Lotus callunetorum (Üksip) Miniaev

a Lotus corniculatus subsp. corniculatus szinonimái:

  • Lotus ambiguus Besser ex Spreng.
  • Lotus angustifolius Gueldenst.
  • Lotus arvensis Pers.
  • Lotus balticus Miniaev
  • Lotus bracteatus Wall.
  • Lotus caucasicus Kuprian.
  • Lotus colocensis Menyh.
  • Lotus corniculatus subsp. ambiguus (Besser ex Spreng.) Tzvelev
  • Lotus corniculatus var. arvensis (Pers.) Ser.
  • Lotus corniculatus var. crassifolius Pers.
  • Lotus corniculatus var. fallax Chrtková
  • Lotus corniculatus var. futakii Starm.
  • Lotus corniculatus var. sativus Hyl.
  • Lotus corniculatus var. sibthorpii (Rouy) Asch. & Graebn.
  • Lotus depressus Willd.
  • Lotus forsteri Sweet
  • Lotus gibbus Beeke
  • Lotus haeupleri G.H.Loos
  • Lotus humifusus Willd.
  • Lotus olgae Klokov
  • Lotus orphanidis Ujhelyi
  • Lotus pentaphyllos Gilib.
  • Lotus pilosissimus Schur
  • Lotus riparius Pers.
  • Lotus rostellatus Heldr.
  • Lotus sativus (Hyl.) Büscher & G.H.Loos
  • Lotus stenodon (Boiss. & Heldr.) Heldr.
  • Lotus suberectus G.H.Loos
  • Lotus symmetricus Jord.
  • Lotus tauricus Steud.
  • Lotus tchihatchewii Boiss.
  • Lotus uliginosus Hoffm.
  • Lotus valdepilosus Schur
  • Mullaghera communis Bubani

a Lotus corniculatus subsp. glacialis szinonimái:

  • Lotus boissieri Afr.Fern.
  • Lotus glacialis (Boiss.) Pau

a Lotus corniculatus subsp. japonicus szinonimái:

  • Lotus corniculatus f. hirtellus Nakai
  • Lotus corniculatus var. japonicus Regel
  • Lotus japonicus (Regel) K.Larsen
  • Lotus miyakojimae Kramina

a Lotus corniculatus subsp. komarovii szinonimája:

  • Lotus komarovii Miniaev

a Lotus corniculatus subsp. ruprechtii szinonimája:

  • Lotus ruprechtii Miniaev
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szarvaskerep témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvaskerep témájú médiaállományokat és Szarvaskerep témájú kategóriát.

Nemzetségének a típusfaja.

Előfordulása szerkesztés

A szarvaskerep előfordulási területe Eurázsia mérsékelt övi füves pusztái, valamint Észak-Afrika. Az Egyesült Királyságban és Írországban nagyon gyakori.[1][2][3] Magyarországon nagyon gyakori faj. Száraz réteken, legelőkön él, így megtalálható a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben is. A világon sokfelé betelepítették; így Észak-Amerikába és Ausztráliába is, ahol azonban inváziós fajjá vált.

Alfajai szerkesztés

  • Lotus corniculatus subsp. callunetorum (Üksip) Tzvelev
  • Lotus corniculatus subsp. corniculatus L.
  • Lotus corniculatus subsp. glacialis (Boiss.) Valdés
  • Lotus corniculatus subsp. japonicus (Regel) H.Ohashi
  • Lotus corniculatus subsp. komarovii (Miniaev) Tzvelev
  • Lotus corniculatus subsp. ruprechtii (Miniaev) Tzvelev

Megjelenése szerkesztés

Évelő és lágy szárú növény, melynek megjelenése a herefajokéhoz (Trifolium) hasonló. A szarvaskerep magassága általában 5-20 centiméter között mozog, de ha más növényre támaszkodhat, akkor 50 centiméteresre is megnőhet. Levelei ötösével nőnek, de ezekből három jóval nagyobb, mint a másik kettő. A sárga vagy narancssárga, néha vörössel mintázott virágai után, hüvelytermései lesznek.

Életmódja szerkesztés

A szarvaskerep a füves puszták egyik alkotó növényfaja. Az ember által elhagyott helyeken és útszéleken is nő.[4][5] Főleg a homokos talajokat kedveli. Júniustól szeptemberig nyílik. A virágait főleg a poszméhek (Bombus) porozzák meg.[6] A legelést jól bírja. A következő lepkefajok hernyóinak szolgál táplálékul: közönséges nappalibagoly (Euclidia glyphica), lucernamoly (Oncocera semirubella), fehérgyűrűs csüngőlepke (Zygaena carniolica), nyugati csüngőlepke (Zygaena fausta), Cerastis rubricosa és ezüstös boglárka (Plebejus argus).

Felhasználása szerkesztés

Sok helyre háziállatok táplálásához, valamint nitrogén- és talajkötő tulajdonságai miatt ültetik. A szegényes talajokon a takarmánylucerna (Medicago sativa) helyettesítője lehet.

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. BSBI List 2007 (xls). Botanical Society of Britain and Ireland. [2015. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 17.)
  2. Martin, K. The Concise British Flora in Colour.
  3. Parnell, J. and Curtis, T. 2012. Webb's An Irish Flora. Cork University Press ISBN 978-185918-4783
  4. Clapham, A.R., Tutin, T.G. and Warburg, E.F. 1968. Excursion Flora of the British Isles, Cambridge University Press. ISBN 0-521-04656-4
  5. Hackney, P. (Ed) 1992. Stewart & Corry's Flora of the North-east of Ireland, Third Edition. Institute of Irish Studies,The Queen's University of Belfast. ISBN 0-85389-446-9
  6. (2015) „Competition for pollinators and intra-communal spectral dissimilarity of flowers”. Plant Biology 18, 56. o. DOI:10.1111/plb.12328.  

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lotus corniculatus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés