Wikipédia

Szatmárnémeti Északi Színház

A Szatmárnémeti Északi Színház (románul Teatrul de Nord Satu Mare) Szatmárnémeti városi színháza (korábban a Szatmár megyei Tanács volt a fenntartója). Két tagozattal működik, magyar társulatának neve: Harag György Társulat. Hagyományosan egyike Erdély legjelentősebb színházainak.

Szatmárnémeti Északi Színház
Általános adatok
Korábbi neveiSzatmári Állami Magyar Színház
Alapítva1956
Státusvárosi önkormányzati fenntartású színházi közintézmény
Profilművészszínház, repertoárszínház
AlapítóHarag György
Fenntartó- Szatmárnémeti Városi Tanács
Társulatok- román társulat

- Harag György Társulat

- Brighella Bábszínház (a Harag György Társulat részeként)
Tagozatokmagyar és román
ÉpületekÉszaki Színház főépület, Ács Alajos Játékszín
Játszóhelyeknagyterem, stúdió (Ács Alajos Játékszín), bábszínház
Személyzet
FőigazgatóNagy Orbán
Művészeti vezetőBessenyei Gedő István
(Harag György Társulat)
Ovidiu Caiţa
(román tagozat)
Bandura Emese
(Brighella Bábtagozat)
Gazdasági vezetőColeff Doina
IgazgatókBessenyei Gedő István
művészeti igazgató
Ovidiu Caiţa
művészeti igazgató
Stier Péter
adminisztratív igazgató
Coleff Doina főkönyvelő
Művészeti titkárTamás Ágnes
Irodalmi titkárCzinzel László, Mona Caiţa
RendezőkOvidiu Caiţa, Andrei Mihalache, Sorin Militaru, Nagy Regina
DramaturgBessenyei Gedő István
Művészszemélyzet67
Színészek50
Elérhetőség
CímSzatmárnémeti, Horea utca 3.
PostacímTeatrul de Nord, 440004 Satu Mare, str. Horea nr. 3.
Telefonszámmagyar tagozat: 0040/261 712362
román tagozat:0040/261 715876
Honlapmagyar tagozat: www.harag.eu
román tagozat: www.teatruldenord.ro
E-mailharag @ harag.eu
Szatmárnémeti Északi Színház (Románia)
Szatmárnémeti Északi Színház
Szatmárnémeti Északi Színház
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 47′ 39″, k. h. 22° 52′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 39″, k. h. 22° 52′ 38″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szatmárnémeti Északi Színház témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

Előzmények szerkesztés

 Bővebben: A szatmárnémeti színjátszás története

Szatmárnémetiben a magyar nyelvű színjátszásnak 220 éves hagyománya van.[1] 1790-ben tartották a városban az első színielőadást (vándorkomédiások). A város saját állandó színházának megépítéséig a Csizmadia-szín adott otthont a színházi előadásoknak (de játszottak a Jeney-csűrben és Kotrókertben felállított alkalmi színpadokon is).

Saját színházépülete 1847 óta van a városnak. Ez az épület egyike volt Magyarország első kőszínházainak (1892-ig ad otthont a város színjátszásának). A korszak jelentős művészei fordultak meg benne (rövid vándorszínészi pályafutása alatt Arany János is játszott itt).[2] Igazgatói között találjuk (1865-ben) Szigligeti Edét is.

1892-ben felavatják az új színházépületet (ebben már állandó színház működik a második világháborúig). Ma is ez ad otthont az Északi Színház intézményének. Felavatása idején a legkorszerűbb színházépületek közé tartozott (forgószínpaddal is rendelkezett). Olyan művészek fordultak meg színpadán, mint Beregi Oszkár, Márkus Emília, Jászai Mari, Neményi Lili, Borovszky Oszkár, Poór Lili, Gróf László.

A második világháborúban bombatalálat érte a színházépületet is, melynek következtében hosszú időre használhatatlanná vált (mindaddig folyamatosan működött, még az első világháború után is). Több mint tíz évre szakadt meg a hivatásos szatmári színjátszás története ezzel - Harag György és fiatal alkotótársai 1957-es színházalapításáig.

Az intézmény története szerkesztés

A Szatmárnémeti Északi Színház megalapításának (elő)története[3][4] a Harag György vezetésével Nagybányán magyar tagozatot alapító, 1953-ban végzett színésznemzedékhez kötődik. Az ő nagybányai színházalapításukkal áll össze a későbbi szatmári társulat (a mai Harag György Társulat) magja.

Miután Nagybányán elégtelennek mutatkoztak a körülmények a szakmai továbbfejlődésre (a szűkös anyagi források mellett a román tagozattal közösen használt épület állapota, mérete miatt is), 1956-ban lépéseket tettek a Szatmárnémetibe való átköltözés érdekében.

1956. szeptember 15-én a Tartományi Párt- és Végrehajtó Bizottság, elfogadva a társulat kérését, áthelyezte őket Szatmárnémetibe. 1957. április 1-ig a társulat még a Nagybányai Állami Színház szatmári magyar tagozataként működik hivatalosan. Nehéz indulás után kezdtek csak sikereket elérni: Harag György arról számol be Négy évad mérlege című írásában, hogy a társulatot eleinte idegenkedve fogadta a szatmári közönség: mindössze hatvan-hetven ember nézte meg az előadásokat, amíg a legendás Nem élhetek muzsikaszó nélkül című előadás meg nem hozta az áttörést, és avatta a közönséget az intézmény hű "szövetségesévé".[5]

1957. április 1-jén válik ki hivatalosan is a szatmári társulat a nagybányai színház intézményéből. Ettől kezdve Szatmári Állami Magyar Színház néven működik az intézmény, a román társulat megalakulásáig (11 éven keresztül).

A román tagozat megalapítása szerkesztés

 
Az Északi Színház épülete éjszaka

A hatvanas évek végére a város román közössége megerősödik annyira, hogy felvetődhessen a társulatalapítás gondolata.[6] Szatmárnémetiben a román színjátszásnak is régebbre visszanyúló hagyományai vannak, természetesen: már a századelőn jelentkeztek a román műkedvelő színházi törekvések (és körvonalazódott egy hivatásos társulat iránti igény is), amelyek értelemszerűen Erdély és a Partium Romániához való csatolása után erősödtek meg. Ezen törekvések vezéralakja volt G. M. Zamfirescu, aki a húszas években alapított műkedvelő társulatot, román diákokkal. Az intézményesített, hivatásos színház alapítására is voltak kísérletek: a negyvenes évek végén létre is jött egy román színház, Constantin Nottara Színház néven, ám részben az állami kultúrpolitika, részben a még nem elég hangsúlyos közönségigény következtében mindössze egy évig működött (1947 és 1948 között). Ezt az egy évet leszámítva nem volt hivatásos román színház Szatmárnémetiben (a román közösség viszonylag csekély lélekszáma folytán is), a már működő színházak társulatai - köztük a Bukaresti Nemzeti Színház színészei - azonban többször is vendégszerepeltek szatmári színpadokon.

Miután a városban a hatvanas évek végére megnőtt az igény a román előadások iránt is, 1968-ban megalapították a színház román tagozatát is. 1969. január 29-én zajlott le az első román bemutató (Victor Eftimiu Betyárok (Haiducii) című darabját vitték színre). A román tagozat megalapításával az intézmény nevét is megváltoztatták Szatmári Állami Magyar Színházról Szatmárnémeti Északi Színházra.

A mai formájában, kéttagozatos színházként működő intézmény alapításának időpontja tehát az 1968-as év, noha az intézmény (egy tagozattal) már korábban is létezett. Ebből a körülményből adódóan a román és a magyar társulat külön ünnepli az intézmény alapításának évfordulóját (valójában a társulatalapítások szerint): a román tagozat az 1968-as dátumot, míg a magyar az 1953-as (még nagybányai) színházalapítást veszi alapul. A magyar tagozat színészei a kerek évfordulók alkalmával tisztelegnek az alapítók előtt, felkeresik a már elhunytak sírhelyeit, és közösen hajtanak fejet Tasnádon, Harag György sírjánál.

Épületei szerkesztés

 
Az Ács Alajos Játékszín
 
A Brighella Bábszínház bejárata, a színházépület jobb oldalán

A színháznak egy főépülete van (a kőszínház), egyike Erdély máig használatban levő történelmi kőszínházépületeinek. Egy nagyterme és egy kisterme van. Utóbbiban a Brighella Bábszínház (a magyar tagozathoz társulathoz bábtagozat) működik. A színházépület közvetlen szomszédságában található az Ács Alajos Játékszín, a stúdióelőadások helyszíne. Nevét a társulat híres alapító színészéről, egykori igazgatójáról, Ács Alajosról kapta.

Főépület szerkesztés

Az Északi Színháznak otthont adó épület Szatmárnémeti második színházépülete. Alapkőletétele 1889. május 18-án volt. 1892. január 14-én adták át az épületet, ünnepélyes megnyitó keretében. Tervezője Voyta Adolf pápai műépítész volt, az építést Szikszay Lajos, debreceni építész vezette. A belső díszítést Spanraft és Hirsch készítették.

A szatmári színház épülete egy emeletes, 365 férőhelyes (ehhez hozzácsatolható a kakasülő 75 helye, amely jelenleg biztonsági okok miatt zárva) nézőtere van. Eredeti állapotához képest 4 földszintes oldalzsebet ragasztottak hozzá.[7]

Ács Alajos Játékszín (stúdióterem) szerkesztés

Az Ács Alajos Játékszín a színház közvetlen szomszédságában, egy régi bérház földszinti terében lett kialakítva. Nézőtere változtatható nagyságú és elhelyezésű (legfennebb mintegy félszáz ember befogadására alkalmas). Ács Alajos színművész halála után, Szugyiczky István színművész javaslatát elfogadva a Stúdió felvette a megbecsült színész-igazgató nevét.

Fenntartók, vezetőség szerkesztés

Az Északi Színház fenntartója 2010 nyarától a Szatmárnémeti Városi Tanács (a helyi önkormányzat). Korábban a Szatmár Megyei Tanács volt a fenntartó (átadását hosszas egyeztetések, viták előzték meg).[8]

Igazgatók szerkesztés

A vezérigazgató munkáját egy, a helyi tanács által delegált helyi politikusokból álló adminisztratív tanács, a művészeti igazgatókét pedig a társulatok művészei közül választott művészeti tanács segíti.

Vezérigazgatók az alapítás óta szerkesztés

Társulatok, művészszemélyzet szerkesztés

A Harag György Társulat művészei[11] szerkesztés

 Bővebben: Harag György Társulat

Színészek szerkesztés

Bábtagozat szerkesztés

 Bővebben: Brighella Bábtagozat

Örökös tagok szerkesztés

Alapítók, a társulat korábbi művészei szerkesztés

Román tagozat[12] szerkesztés

Színészek: Adriana Vaida, Alina Negrău, Anca Similar, Andreea Mocan, Carmen Frățilă, Camelia Rus, Carol Erdős, Ciprian Vultur, Dana Moisuc, Diana Turtureanu, Dorin Ceoarec, Dorina Nemeș, Gabriela Dorgai, Ion Tifor, Marcel Mirea, Radu Botar, Radu Sas, Rora Demeter, Sergiu Tăbăcaru, Sorin Oros, Ștefan Bordea, Tibor Székely, Vasile Blaga, Vlad Mureșan

Bérletrendszer szerkesztés

A színháznak kiterjedt, erős bérletrendszere van. A magyar tagozat bérleteit a magyar kultúra jeles személyiségeiről, illetve a társulat nagyjairól nevezik el.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ http://haragtarsulat.ro/page.php?3 Archiválva 2010. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben Kulcsár Edit: A színházról
  2. ↑ Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat Archiválva 2017. március 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, harag.eu
  3. ↑ Életrajz-puzzle in. Nánay István (szerk.): Harag György színháza, Pesti Szalon Könyvkiadó, 1992. 15-26. old.
  4. ↑ Harag György: Négy évad mérlege in.Nánay István (szerk.): Harag György színháza, Pesti Szalon Könyvkiadó, 1992. 33-52. old.
  5. ↑ Harag György: Négy évad mérlege in.Nánay István (szerk.): Harag György színháza, Pesti Szalon Könyvkiadó, 1992. 35. old.
  6. ↑ http://www.teatruldenord.ro/ro/istoric Archiválva 2010. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben A román tagozat története (román nyelven)
  7. ↑ http://haragtarsulat.ro/page.php?40 Archiválva 2010. május 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Műszaki leírás a Harag György Társulat weboldalán
  8. ↑ http://www.adevarul.ro/locale/satu_mare/Satu_Mare-_Stier_Peter_este_noul_director_general_interimar_al_Teatrului_de_Nord_0_316168594.html
  9. ↑ Maszol: Nincs pénze a szatmárnémeti Északi Színháznak (angol nyelven). www.maszol.ro. [2018. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 30.)
  10. ↑ SZFU. „Nagy Orbán az új színházigazgató”, Szatmári Friss Újság. [2018. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. március 30.) 
  11. ↑ http://haragtarsulat.ro/page.php?69 Archiválva 2010. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben A Harag György Társulat művészei
  12. ↑ http://www.teatruldenord.ro/ro/trupa Archiválva 2010. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben A román tagozat művészszemélyzete

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szatmárnémeti_Északi_Színház&oldid=26800367”