Szatmárzsadány
Szatmárzsadány (románul: Sătmărel), település Romániában, Szatmár megyében.
| Szatmárzsadány (Sătmărel) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szatmárnémeti |
| Irányítószám | 440001 |
| SIRUTA-kód | 136508 |
| Népesség | |
| Népesség | 1136 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 37 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 44′ 17″, k. h. 22° 47′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 17″, k. h. 22° 47′ 39″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Szatmár megyében, Szatmárnémetitől délnyugatra Szamosdob és Szatmárnémeti között, a hajdani Ecsedi-láp keleti szélén, a Homoród-patak mellett fekvő település.
Nevének eredete szerkesztés
Neve személynévből keletkezett, magyar névadással.
Története szerkesztés
Szatmárzsadány (Zsadány) nevét már a 13. század elején, 1215-ben említették a Váradi regestrumban Sadan néven. A falu eredetileg királyi várbirtok volt.
1222-ben a szatmári németek ispánja Mérk Zsadány lakosságát perli, amiért szolgálójától 6 márkát erőszakkal elvettek.
1332-ben is Sadan néven írták nevét, ekkor a Zsadányi család-é volt, kinek a település ősi birtoka volt.
1379-ben már Szántói Petten fiainak birtokaként említették egy oklevélben.
1391-ben pedig a Báthoriakat iktatták be a birtok egyes részeibe.
1400-as években pedig a Vetési család kapott részt benne.
A 15. században már két részből álló település volt: Nagsadan és Kyssadan volt említve.
1548-ban Pálfalvai Burián László kapta meg Kis-Zsadányt.
1609-ben pedig Macskássy Mihály, 1632-ben Németi János Nagy-Zsadányban kapott birtokrészt.
1660 júniusábban itt táborozott Barcsay Ákos fejedelem.
1709-ben gróf Károlyi Sándor serege is táborozott itt.
A 18. század végén a gróf Teleki, gróf Thoroczkay, Szalay, Sztojka, Dániel, Buday, Kállay és Domahidy családok voltak a település földesurai.
A 19. század elején birtokosa a Haller család volt.
A 20. század elején Szarka Andor, a szatmári jezsuiták és Világossy Gáspár volt itt birtokos.
A trianoni békeszerződés előtt Szatmárzsadány Szatmár vármegye Szatmárnémeti járásához tartozott.
Közlekedés szerkesztés
A települést érinti a Nagyvárad–Székelyhíd–Érmihályfalva–Nagykároly–Szatmárnémeti–Halmi–Királyháza-vasútvonal.
Nevezetességek szerkesztés
- Görögkatolikus temploma - 1820-ban épült.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései.
.svg){kind=small}